vissza a főoldalra

 

 

 2008.01.11. 

„Kinek mondjam el vétkeimet...?”

Szemelvények Jenei Szilveszter honlapjáról:

Jenei Szilveszter zeneszerző, a magyar könnyűzenei élet régi motorosa 1949. július 8-án született Baján. Kilenc év cselló, majd két év klasszikus gitár tanulás után eltávolodva, a „komolyzenei pályájától” 1976-ban gitárosa lett az akkor újjászerveződött Illés - együttesnek. A zenekar legemlékezetesebb sikere a Metronóm ’77 televíziós táncdalfesztivál első díja.

Ezután különböző formációk tagjaként a teljes akkori könnyűzenei palettát végigkísérte zenekari tagként, hangszerelőként, komponistaként. Közel 200 albumon közreműködött, több mint 300 dalt komponált. Öt arany és három platinalemeze van. 1980-ban alapító tagja volt az azóta már megszüntetett budapesti Rock Színháznak, később négy angol nyelvű albuma jelent meg a pozsonyi Opus - Recordsnál. 1984-ben csatlakozott az akkoriban egyetlen magyar folk - rock zenét játszó formációhoz, a Kormoránhoz, tőlük 2001-ben vált meg.

Jelenleg a KMB (Kormorán Memory Band) alapító tagja. Több hazai és nemzetközi fesztiválon szerepelt szerzőként. (l992 Egri Táncdalfesztivál III. díj - Keresztes Ildikó - Forgács Péter, l994 Televíziós Dalfesztivál I. díj - Friderika, Eurovíziós Dalfesztivál Dublin 4. Hely - Friderika, l995 Sopoti Dalfesztivál II. díj - Friderika, l996 Magyar Rádió " Sztárkereső Fesztivál" I. díj - Janza Kata) Ő a legsikeresebb magyar Euróvíziós dalszerző.

Kétszer kapott eMeRTon-díjat , 1994-ben, illetve 1997-ben.

Az általa is fémjelzett zenei albumok mintegy harmadában zenei rendező is volt. Önálló zenei produceri munkája tíz-tizenöt albumra tehető. „1956 - Aki magyar...” az első magyar ’56-os rockopera zeneszerzője. (Szerzőtársak: Adorján András és Kocsis L. Mihály). Ugyancsak 1956 tiszteletére készített egy verses-zenés válogatást, a korabeli eseményeket felidéző költőktől „Mennyből az angyal” címmel. 2005-ben látott napvilágot első szólóalbuma a „Made In Blue” (www.kormoranmemory.hu)

A KMB a PECSA-ban

-Örökölte valakitől a zenei iránti vonzalmat?

 -Nem. Apám katonatiszt, édesanyám pedig egy suszter nyolcadik gyermeke volt. Igaz, neki volt egy soha meg nem valósult álma: operaénekes szeretett volna lenni. Aztán ez az álom a három gyereknél megvalósult. Mindhárman tanultunk zenét, legidősebb nővérem zenepedagógusként húsz éven keresztül volt a miskolci filharmonikusok tagja.

 -Mikor döntött úgy, hogy a könnyebb műfajban zenél tovább?

 -Volt egy eredménytelen próbálkozásom - akkor már huszonhat éves voltam - a Zeneakadémia klasszikus gitár szakára, ahova egy pont híján nem vettek fel. Akkor rájöttem: reménytelen eset vagyok, soha nem leszek koncertzenész. Addigra már gitározgattam egy amatőr együttesben, a Szabad Európán keresztül engem is megérintette a nyugati rockzene.

 -A zeneiskolában való tanulást tudta kamatoztatni később az Illésnél és a Kormoránnál? Sok könnyűzenész teljesen autodidakta módon tanul meg hangszereken játszani…

 - Tudtam. Rengeteg autodidakta-zenész „zenélt” akkor Magyarországon. Ezt senki nem szégyellte, bár néha kínos volt, ha valaki nem tudott kottát olvasni. Ez még ma is ciki, amikor már mindent meg lehet csinálni számítógéppel. Ha hiányzik kottaolvasási szinten a zenei alap, akkor nagyon nehéz úgy zenét komponálni, hogy a művet más is el tudja fogadni. A hangszereléshez pedig nélkülözhetetlen a zeneiskola. Volt egy zenész generáció, mely kezdetben sokat koppintott a Szabad Európa és más adók zenéiből. Ennek tagjai jórészt nem tanultak zenét. Csak csinálták.

 -Könnyebb műfajt mondtam, a gyakori elnevezés miatt. Gondolom profi módon gitározni egy rock-bandában korán sem egyszerű dolog.

 -Főleg régebben volt ez nehéz, amikor mindent fül után kellett játszani, hiszen az angolszász könnyűzenei számokból itthon nem léteztek sem kották, sem hanghordozók. Ki kellett hallani a felvételről azt, hogy a gitáros milyen technikával játszik. Hadd meséljem el a következőt: Várkonyi Mátyás hozta létre az első magyar rock színházi bemutatót, az Evitát. Játszottam én is ebben a darabban, de nem volt kotta darabból. Így Matyi a lemezről, „fül alapján” írta le a partitúrát. Később, amikor már hivatalosan kőszínházban is ment a darab – eredeti kottákból -, kiderült, hogy a korrekt volt a mi partitúránk. Hát ennyit jelent a zeneiskola…

 -Fiatal korában mely együttesek, zenészek voltak önre hatással?

 -Azt tudom, hogy azokat a zenekarokat, akikre szinte „esküdtek” Magyarországon jómagam nem szeretettem. Nem szerettem (akkor) se a Beatlest, se a Rolling Stonest, se Doorst. Viszont a Pink Floydot és a Led Zeppelint igen. A kicsit elvontabb zenéket játszó rock-bandák voltak rám igazán hatással.

 -1976-tól négy évig az Illésben gitározott. Hogyan került ehhez a már klasszikusnak számító zenekarhoz?

 -1973-ban feloszlott az Illés együttes, s létrejött Szörényivel a Fonográf. A ’70-es évek közepén Lajos elhatározta, hogy létrehoz egy igazi Illés-zenekart. Mi akkor még egy amatőr zenekarban, a Meteorban játszottunk, s klubokban léptünk fel. Felhívtuk a Lajost, hogy hallgasson meg minket. Ő kijött az egyik próbánkra, meghallgatott minket, majd azt mondta ezután mi vagyunk az Illés-együttes. A közönség először nem hitt a szemének, amikor az „100000 Fontos Hangjegy”-ben bemutatkoztunk. Aztán a zenekar debütáló bulija az akkori Vár Klubban nézőcsúcsot döntött; 3000 ember tolongott kívül, belül, majdnem szétverték a házat. A műsoron az „Egy fiú és a tündér” c. rock-musicalt játszottuk. A zenét Lajos írta. Ja, és a szövegeket Görgey Gábor későbbi kultuszminiszterünk jegyezte. Szerintem szövegíróként jobb volt….

 -Több, mint 300 dalt szerzett. Mikor komponált először?

 -Hivatalosan az Illés-együttesben. Úgy történt, hogy szerettük volna, ha a lemezre a mi dalainkat is felvehetnénk. Lajos azt mondta: addig nem vesszük fel, amíg azokat a Sanzonbizottság el nem fogadja. Hát elfogadta. Így került fel más dala is a korongra.

 -A szlovák Opus – Recordsnál négy angol nyelvű albuma jelent meg. Miért kellett Pozsonyig elmenni?

 -A magyar piacon akkor angol nyelvű lemezt nem lehetett megjelentetni. Az akkori Csehszlovákiában viszont úgy gondolták, hogy ismertebb „keleti” előadókkal gyártanak angol nyelvű lemezeket és majd sikeresek lesznek, mint kiadó. Az első pozsonyi lemez az Illéssel készült, két albumot saját zenekarommal, a Mixed Co.-val, egyet pedig a Kormoránnal csináltam.

 -Mi a helyzet a szövegkönyvekkel?

 -Elég nehéz dalt írni, ha nincs a zenekarban szövegíró. Az Illés-zenekarnál főleg Horváth Attila, meg Görgey szövegei voltak. Attila akkor még nem volt annyira felkapott, mint most, így akkor könnyebb volt vele dolgozni. Régen jók voltak a szövegírók, ma ez hiánycikk. Hát így viszi rá az embert a „kényszer”, hogy szövegíró is legyen…

 -Több díjat is kapott, melyikre a legbüszkébb?

 -A „Kinek mondjam el vétkeimet” Friderikával ’94-ben. Ez a ’94-es Televíziós Dalfesztivál első díját hozta, meg utána Dublinban a negyedik helyet. Ezért kaptunk itthon eMeRTon díjat.

 -A Rock Színház egyik alapítója volt. Mi az, amit ön adott ennek a színháznak, s mit kapott, vagy tanult tőlük?

 -Nagyon sokat kaptam. Színházi „együtt” zenélésre, fegyelemre, a zene alázatára tanított, nagyon jó iskola és szép korszak volt. Hogy mit adtam? Csak annyit, mint a zenekar többi tagja: saját kicsiny „tehetségtelenségemet”... 

 -1984-től majdnem 20 évig a Kormorán tagja volt. Az együttes a népzenét rockosítja, vagy a rockba csempészik bele folk-hatásokat?

 -Kezdetben inkább folk-együttes volt a Kormorán. Hangzása alapján akkor folk-beat-nek lehetett nevezni. Akkor kerültem oda, amikor a Kormorán gitárosa, Csillag Endre átigazolt az Eddába. Otthagyta őket egy félkész zenei anyaggal, a „Folk & Roll”-lal. Ekkor talált meg Koltay Gergely, aki az Opus lemezeimről ismerte játékomat. Befejeztem a lemezt, - ez azóta „kultuszlemezzé” patinásodott - s attól kezdve a Kormorán tagja voltam.

 -A Kormorán arra is vállalkozott, hogy a zene módszerével közvetítsék a magyar nép hagyományát, múltjának neves eseményeit a jelenkor felé?

 -Ez volt az alapkoncepció. A Kárpát-medence népzenei elemeit megőrizve, felhasználva egy olyan kifejezési formát találtunk ki, ami a megkülönböztetett egyrészt bármelyik rock-zenekartól, másrészt a tradicionális népzenei együttesektől. Ezért a rock zenészek nem tartottak minket elég rockosnak, a népzenészek szerint meg túl hangos és harsány rockzenét játszottunk, ami meg nem volt elég „folkos” nekik.

 -1990 előtt voltak nyugati fellépések?

 -Egy holland menedzser egyengette utunkat az akkori nyugaton, minden évben volt több két-. háromhetes turnénk. Fesztiválokon és különböző kocsmákban, klubokban léptünk fel.

 -Voltak olyan nyugati együttesek, akik a Kormoránhoz hasonlóan vegyítették a rockot a népzenével?

 -Igen, ilyen volt a Fairport Convention és a Jethro Tull. Mindkettő klasszikus, kelta és ír art rock elemeket is vegyít. Nekünk ők voltak a példaképeink. Egyszer Bilbaóban – ez Portugáliában van – egy fesztiválon játszottunk

 -Egy kis intermezzo: 1996-ban már ír folk-rockzenét játszik a Yellow Rebelben. Mi az, ami megfogta az ír népzenében?

 -Az ír zenét nagyon jó hallgatni és játszani. Vezető, neves rockzenészek mondják: számukra ez az alap, amelyre építkeztek, az ír népzene. Sok neves amerikai country-zenészek esküszik arra, hogy mennyi mindent merítettek az ír zenéből. Azt szokták mondani, hogy a magyarok hasonlítanak az írekhez. Ez nem teljesen igaz. A zenében annyi a hasonlóság, hogy mind Magyarország, mind Írország teljesen izoláltan fekszik. Írország egy szigetország, mi pedig a Kárpát-medencében egy idegen-nyelvtenger közepén fekszünk. Az ír zene nagyon dallamos, ritmikus és bensőséges, s ugyanakkor életörömmel teljes. Ez utóbbi jellemző a magyar népzenére. Mentalitásban sajna rosszabbak vagyunk..

 -Van-e közös téma a két nép zenéjében?

 -A szabadságvágy és nemzeti önállóságra való törekvés tükröződik mindkét nép zenéjében, meg a népdalok szövegében.

 -2001-ben szakított a Kormoránnal, és 4 évre rá létrejött a Kormorán Memory Band (KMB), melynek alapító tagjai mind volt kormoránosok. Mi hozta létre az új zenekart?

 - Akit egyszer „megcsapott a vonat füstje” – hogy Moldovát idézzem, tudja, hogy nem lehet abbahagyni, évtizedek tapasztalatát és munkáját becsomagolva egy láda aljára rejteni. Engem szinte egyik napról a másikra raktak ki a zenekarból – ne firtassuk milyen ellentétek miatt – és ez nagyon rossz volt. Az így „kifagyott” zenészekkel – Margit József, Gál Péter – viszketett a hangszerünk, hogy így mondjam, elhatároztuk, hogy megcsináljuk „az igazi Kormoránt” A névazonosság ciki lett volna, ezért lett KMB – azaz Kormorán Memory Band. De nem temetni akarjuk a „másik” Kormoránt. Mást játszunk, de ugyanúgy, ahogy akkoriban közösen.

 -Van-e stílus-, hangzás-, vagy témabeli különbség a két zenekar között?

 -Tudatosan azt a fajta hangzásvilágot próbáljuk meg visszahozni, a mai technikai adottságokhoz képest, mely az eredeti Kormoránt jellemezte. Mondjuk úgy, hogy népzenei elemekkel megtűzdelt dallamos rockzenét játszunk. A mostani Kormorán pedig mást játszik, többször éneklik a bulin a magyar és székely himnuszt, és több a zászlólobogtatás.. Szövegeik jóval politikusabbak…

 -Ha már politikáról van szó, tudjuk, hogy felléptek Tőkés László kampányrendezvényein. Ki kérte fel erre a zenekart?

 -Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért Alapítványtól kerestek meg bennünket. Október 20-án játszottunk Marosvásárhelyen –itt Orbán Viktor is ott volt - és Mezőbándon, s abszolúte jó volt a fogadtatás. Az eredmények alapján úgy érezzük, hogy mi is hozzájárultunk Tőkés László sikeréhez.

 -Kampány közben lehetett sejteni, hogy a  püspök úr bejut az EP-be?

 -Nem lehetett előre megjósolni a szavazás végeredményét, azt viszont láttuk Erdélyt járva, hogy Tőkés Lászlónak óriási tábora van.

 -Ha a rivális magyar szervezet, az RMDSZ-től érkezett volna a felkérés: igent mondanak?

 -Mivel nem kértek fel, így nem tudom. De az tény, hogy sok magyarországi zenekar segített vagy az RMDSZ, vagy Tőkés László oldalán. Például: Homonyik RMDSZ-bulin, Demjén Rózsi Tőkés-rendezvényen játszott. Érdekes momentum: a Sapientia –Erdélyi Magyar Tudományegyetemen léptünk volna fel Szabó Csillával – ő énekelt a Honfoglalás filmzenében -  de előző nap odatelefonáltak, s „eltanácsoltak” minket, azt mondták: Csilla irredenta dalokat énekel. Reményik Sándor verse az „Elpártolt liliomszál” tényleg ilyen? Így elmaradt a rendezvény.

 -Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei ihletőleg hatottak művészetére. Gondolok itt az 1956 Aki magyar… rockoperára, és a Mennyből az angyal CD-re. Milyen gyerekkori emlékei vannak 1956-ból?

 - Alig valami emlék. Hétévesen akkor kezdtem a második elemit. Anyám nem engedett ki minket az utcára, zsíros kenyéren, meg krumplin éltünk hetekig, néha puskalövés hangját is hallattuk…. Apám minden reggel egy szál puskával elindult őrizni a téeszt, ahogy ő mondta, a „nép vagyonát”. Az iskolában azt mondták, hogy ellenforradalom volt. Még a főiskolán is így tanították a „tudományos szocializmus” című tantárgyban. Nagyon sokára került a kezembe olyan iromány, ahol másként olvastam róla. És nagyon sokára jutottam el odáig, hogy keresni kezdtem a szabadságharcról szóló verseket.

 -A rockopera betétei főleg ellenzéki rendezvényeken hangzanak el. Tavaly volt a forradalom 50. évfordulója. Senki nem kérdezte meg önt kormányzati szinten, hogy Jenei úr, néhány szám felcsendülhetne –e az „Aki magyarból”  a hivatalos ünnepsége?

 -A rockopera a 45. évfordulóra elkészült egy kilenc számos kislemez, ezzel próbáltunk anyagi támogatást szerezni az 50. évfordulós „nagy” bemutatóra. Több színháznak kiajánlottuk a szinopszist, de csak nagy vállon veregetés lett belőle, valószínűleg inkább politikai, mint szakmai okokból egyik sem merte felvállalni. Várhegyi Attila, az NKÖM akkori politikai államtitkára állt hozzá egyedül pozitívan a darabhoz, de 2002 után változott a széljárás... Azt nem mondom, hogy csak nemzeti fórumokon hangzanak el az ’56-os szerzeményeim, mert az 50. évfordulón, szinte az összes rádió – politikai izmustól függetlenül – játssza azokat. Büszke vagyok rá, hogy dolgozhattam benne. Külön köszönet az ötletgazda Adorján Andrásnak és Kocsis L. Mihálynak, szerzőtársaimnak

 -Mit vár 2008-tól szakmai téren?

 -A KMB-nek idén lesz a 3. születésnapja. Túl vagyunk első albumunkon, a Bardo-n. Ennek szakmai fogadtatása pozitív, több külföldi fesztiválra emiatt hívtak el bennünket. Magyarországon is voltak olyan rendezvények, melyekre kifejezetten a lemez kapcsán kerültünk. Remélem, hogy a kiadó, a Fonó Budai Zeneház 2008-ban is szeret minket annyira, hogy második lemezünket is hajlandó megjelentetni. Egyébként náluk működik a KMB klub, nagyon jó kis bulikat tartunk, a közönség isteni. Igazi „őskori” klubhangulatot csinálnak, remélem jövőre is velünk maradnak…

 -Mit is jelent a bardo szó?

 -A tibeti buddhizmus szerint egy köztes állapotra utal a szó. Bardo az elmúlás és az újjászületés közti átmeneti időszak - zeneileg. Tisztelgünk az „ősöknek” – saját magunknak is, - de ez már egyben az újjászületés is A dalok újra a Kárpáti régió folk zenéinek és az angolszász rock és a világzenék keresztútjain szólnak egy kicsit „feljavítva”. Ez már inkább világzene, „eurofolk”…

 -A lemezen szerepel egy Stonehenge és egy Inferno (pokol) c. szám is. Ennyire vonzódnak a misztikumhoz?

 -A rockzenében is divat az ősi korokig visszanyúlni, s a mi fantáziánkat is erősen izgatja az, milyen volt évezredekkel ezelőtt az élet, s milyen gondolatokat lehet átmenteni onnan a mi világunkba.

 -Több mint 30 éve van a pályán. Mi a művészi hitvallása?

 - Szeretném, ha az emberek jobbá válnának. Soha nem az erőszak és a durvaság mellett teszem le voksomat. Zenénkkel az önmagunkkal való megbékélés fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet. Nézzünk magunkba, legyünk hűek őseinkhez és önmagunkhoz is, ne a másikat okoljunk életünk buktatóiért. És ne szégyelljük elmondani „vétkeinket”…

 Medveczky Attila