|
 2008.01.11.
„Kinek
mondjam el vétkeimet...?”
Szemelvények Jenei Szilveszter honlapjáról:
Jenei
Szilveszter zeneszerző,
a magyar könnyűzenei élet régi motorosa 1949. július 8-án született
Baján. Kilenc év cselló, majd két év klasszikus gitár tanulás
után eltávolodva, a „komolyzenei pályájától” 1976-ban
gitárosa lett az akkor újjászerveződött Illés - együttesnek.
A zenekar legemlékezetesebb sikere a Metronóm ’77 televíziós
táncdalfesztivál első díja.
Ezután
különböző formációk tagjaként a teljes akkori könnyűzenei
palettát végigkísérte zenekari tagként, hangszerelőként,
komponistaként. Közel 200 albumon közreműködött, több mint
300 dalt komponált. Öt arany és három platinalemeze van.
1980-ban alapító tagja volt az azóta már megszüntetett
budapesti Rock Színháznak, később négy angol nyelvű albuma
jelent meg a pozsonyi Opus - Recordsnál. 1984-ben csatlakozott az
akkoriban egyetlen magyar folk - rock zenét játszó formációhoz,
a Kormoránhoz, tőlük 2001-ben vált meg.
Jelenleg
a KMB (Kormorán Memory Band) alapító tagja. Több hazai
és nemzetközi fesztiválon szerepelt szerzőként. (l992 Egri Táncdalfesztivál
III. díj - Keresztes Ildikó - Forgács Péter, l994 Televíziós
Dalfesztivál I. díj - Friderika, Eurovíziós Dalfesztivál
Dublin 4. Hely - Friderika, l995 Sopoti Dalfesztivál II. díj -
Friderika, l996 Magyar Rádió " Sztárkereső Fesztivál"
I. díj - Janza Kata) Ő a legsikeresebb magyar Euróvíziós
dalszerző.
Kétszer
kapott eMeRTon-díjat , 1994-ben, illetve 1997-ben.
Az
általa is fémjelzett zenei albumok mintegy harmadában zenei
rendező is volt. Önálló zenei produceri munkája tíz-tizenöt
albumra tehető. „1956 - Aki magyar...” az első magyar
’56-os rockopera zeneszerzője. (Szerzőtársak: Adorján András
és Kocsis L. Mihály). Ugyancsak 1956 tiszteletére készített
egy verses-zenés válogatást, a korabeli eseményeket felidéző
költőktől „Mennyből az angyal” címmel. 2005-ben látott
napvilágot első szólóalbuma a „Made In Blue” (www.kormoranmemory.hu)
A
KMB a PECSA-ban
 -Örökölte
valakitől a zenei iránti vonzalmat?
-Nem. Apám
katonatiszt, édesanyám pedig egy suszter nyolcadik gyermeke
volt. Igaz, neki volt egy soha meg nem valósult álma: operaénekes
szeretett volna lenni. Aztán ez az álom a három gyereknél
megvalósult. Mindhárman tanultunk zenét, legidősebb nővérem
zenepedagógusként húsz éven keresztül volt a miskolci
filharmonikusok tagja.
-Mikor döntött úgy, hogy a könnyebb műfajban zenél tovább?
-Volt egy eredménytelen
próbálkozásom - akkor már huszonhat éves voltam - a Zeneakadémia
klasszikus gitár szakára, ahova egy pont híján nem vettek fel.
Akkor rájöttem: reménytelen eset vagyok, soha nem leszek
koncertzenész. Addigra már gitározgattam egy amatőr együttesben,
a Szabad Európán keresztül engem is megérintette a nyugati
rockzene.
-Könnyebb műfajt mondtam, a gyakori elnevezés miatt.
Gondolom profi módon gitározni egy rock-bandában korán sem
egyszerű dolog.
-Főleg régebben
volt ez nehéz, amikor mindent fül után kellett játszani,
hiszen az angolszász könnyűzenei számokból itthon nem léteztek
sem kották, sem hanghordozók. Ki kellett hallani a felvételről
azt, hogy a gitáros milyen technikával játszik. Hadd meséljem
el a következőt: Várkonyi Mátyás hozta létre az első magyar
rock színházi bemutatót, az Evitát. Játszottam én is ebben a
darabban, de nem volt kotta darabból. Így Matyi a lemezről,
„fül alapján” írta le a partitúrát. Később, amikor már
hivatalosan kőszínházban is ment a darab – eredeti kottákból
-, kiderült, hogy a korrekt volt a mi partitúránk. Hát ennyit
jelent a zeneiskola…
-Fiatal korában mely együttesek, zenészek voltak önre
hatással?
-Azt tudom, hogy
azokat a zenekarokat, akikre szinte „esküdtek” Magyarországon
jómagam nem szeretettem. Nem szerettem (akkor) se a Beatlest, se
a Rolling Stonest, se Doorst. Viszont a Pink Floydot és a Led
Zeppelint igen. A kicsit elvontabb zenéket játszó rock-bandák
voltak rám igazán hatással.
-1976-tól négy évig az Illésben gitározott. Hogyan került
ehhez a már klasszikusnak számító zenekarhoz?
-1973-ban
feloszlott az Illés együttes, s létrejött Szörényivel a
Fonográf. A ’70-es évek közepén Lajos elhatározta, hogy létrehoz
egy igazi Illés-zenekart. Mi akkor még egy amatőr zenekarban, a
Meteorban játszottunk, s klubokban léptünk fel. Felhívtuk a
Lajost, hogy hallgasson meg minket. Ő kijött az egyik próbánkra,
meghallgatott minket, majd azt mondta ezután mi vagyunk az Illés-együttes.
A közönség először nem hitt a szemének, amikor az „100000
Fontos Hangjegy”-ben bemutatkoztunk. Aztán a zenekar debütáló
bulija az akkori Vár Klubban nézőcsúcsot döntött; 3000 ember
tolongott kívül, belül, majdnem szétverték a házat. A műsoron
az „Egy fiú és a tündér” c. rock-musicalt játszottuk. A
zenét Lajos írta. Ja, és a szövegeket Görgey Gábor későbbi
kultuszminiszterünk jegyezte. Szerintem szövegíróként jobb
volt….
-Több, mint 300 dalt szerzett. Mikor komponált először?
-Hivatalosan az
Illés-együttesben. Úgy történt, hogy szerettük volna, ha a
lemezre a mi dalainkat is felvehetnénk. Lajos azt mondta: addig
nem vesszük fel, amíg azokat a Sanzonbizottság el nem fogadja.
Hát elfogadta. Így került fel más dala is a korongra.
-A szlovák Opus – Recordsnál négy angol nyelvű
albuma jelent meg. Miért kellett Pozsonyig elmenni?
-A magyar piacon
akkor angol nyelvű lemezt nem lehetett megjelentetni. Az akkori
Csehszlovákiában viszont úgy gondolták, hogy ismertebb
„keleti” előadókkal gyártanak angol nyelvű lemezeket és
majd sikeresek lesznek, mint kiadó. Az első pozsonyi lemez az
Illéssel készült, két albumot saját zenekarommal, a Mixed
Co.-val, egyet pedig a Kormoránnal csináltam.
-Mi a helyzet a szövegkönyvekkel?
-Elég nehéz dalt
írni, ha nincs a zenekarban szövegíró. Az Illés-zenekarnál főleg
Horváth Attila, meg Görgey szövegei voltak. Attila akkor még
nem volt annyira felkapott, mint most, így akkor könnyebb volt
vele dolgozni. Régen jók voltak a szövegírók, ma ez hiánycikk.
Hát így viszi rá az embert a „kényszer”, hogy szövegíró
is legyen…
-Több díjat is kapott, melyikre a legbüszkébb?
-A „Kinek
mondjam el vétkeimet” Friderikával ’94-ben. Ez a ’94-es
Televíziós Dalfesztivál első díját hozta, meg utána
Dublinban a negyedik helyet. Ezért kaptunk itthon eMeRTon díjat.
-A Rock Színház
egyik alapítója volt. Mi az, amit ön adott ennek a színháznak,
s mit kapott, vagy tanult tőlük?
-Nagyon sokat kaptam. Színházi „együtt” zenélésre,
fegyelemre, a zene alázatára tanított, nagyon jó iskola és szép
korszak volt. Hogy mit adtam? Csak annyit, mint a zenekar többi
tagja: saját kicsiny „tehetségtelenségemet”...
-1984-től majdnem
20 évig a Kormorán tagja volt. Az együttes a népzenét rockosítja,
vagy a rockba csempészik bele folk-hatásokat?
-Kezdetben inkább folk-együttes volt a Kormorán. Hangzása
alapján akkor folk-beat-nek lehetett nevezni. Akkor kerültem
oda, amikor a Kormorán gitárosa, Csillag Endre átigazolt az Eddába.
Otthagyta őket egy félkész zenei anyaggal, a „Folk &
Roll”-lal. Ekkor talált meg Koltay Gergely, aki az Opus
lemezeimről ismerte játékomat. Befejeztem a lemezt, - ez azóta
„kultuszlemezzé” patinásodott - s attól kezdve a Kormorán
tagja voltam.
-A Kormorán arra is vállalkozott, hogy a zene módszerével
közvetítsék a magyar nép hagyományát, múltjának neves eseményeit
a jelenkor felé?
-Ez volt az alapkoncepció. A Kárpát-medence népzenei
elemeit megőrizve, felhasználva egy olyan kifejezési formát
találtunk ki, ami a megkülönböztetett egyrészt bármelyik
rock-zenekartól, másrészt a tradicionális népzenei együttesektől.
Ezért a rock zenészek nem tartottak minket elég rockosnak, a népzenészek
szerint meg túl hangos és harsány rockzenét játszottunk, ami
meg nem volt elég „folkos” nekik.
-1990 előtt voltak nyugati fellépések?
-Egy holland menedzser egyengette utunkat az akkori nyugaton,
minden évben volt több két-. háromhetes turnénk. Fesztiválokon
és különböző kocsmákban, klubokban léptünk fel.
-Voltak olyan
nyugati együttesek, akik a Kormoránhoz hasonlóan vegyítették
a rockot a népzenével?
-Igen, ilyen volt a Fairport Convention és a Jethro Tull.
Mindkettő klasszikus, kelta és ír art rock elemeket is vegyít.
Nekünk ők voltak a példaképeink. Egyszer Bilbaóban – ez
Portugáliában van – egy fesztiválon játszottunk
-Egy kis
intermezzo: 1996-ban már ír folk-rockzenét játszik a Yellow
Rebelben. Mi az, ami megfogta az ír népzenében?
-Az ír zenét
nagyon jó hallgatni és játszani. Vezető, neves rockzenészek
mondják: számukra ez az alap, amelyre építkeztek, az ír népzene.
Sok neves amerikai country-zenészek esküszik arra, hogy mennyi
mindent merítettek az ír zenéből. Azt szokták mondani, hogy a
magyarok hasonlítanak az írekhez. Ez nem teljesen igaz. A zenében
annyi a hasonlóság, hogy mind Magyarország, mind Írország
teljesen izoláltan fekszik. Írország egy szigetország, mi
pedig a Kárpát-medencében egy idegen-nyelvtenger közepén
fekszünk. Az ír zene nagyon dallamos, ritmikus és bensőséges,
s ugyanakkor életörömmel teljes. Ez utóbbi jellemző a magyar
népzenére. Mentalitásban sajna rosszabbak vagyunk..
-Van-e közös téma a két nép zenéjében?
-A szabadságvágy és nemzeti önállóságra való törekvés
tükröződik mindkét nép zenéjében, meg a népdalok szövegében.
-2001-ben szakított
a Kormoránnal, és 4 évre rá létrejött a Kormorán Memory
Band (KMB), melynek alapító tagjai mind volt kormoránosok. Mi
hozta létre az új zenekart?
-
Akit egyszer „megcsapott a vonat füstje” – hogy Moldovát
idézzem, tudja, hogy nem lehet abbahagyni, évtizedek tapasztalatát
és munkáját becsomagolva egy láda aljára rejteni. Engem
szinte egyik napról a másikra raktak ki a zenekarból – ne
firtassuk milyen ellentétek miatt – és ez nagyon rossz volt.
Az így „kifagyott” zenészekkel – Margit József, Gál Péter
– viszketett a hangszerünk, hogy így mondjam, elhatároztuk,
hogy megcsináljuk „az igazi Kormoránt” A névazonosság ciki
lett volna, ezért lett KMB – azaz Kormorán Memory Band. De nem
temetni akarjuk a „másik” Kormoránt. Mást játszunk, de
ugyanúgy, ahogy akkoriban közösen.
-Van-e stílus-,
hangzás-, vagy témabeli különbség a két zenekar között?
-Tudatosan azt a fajta hangzásvilágot próbáljuk meg
visszahozni, a mai technikai adottságokhoz képest, mely az
eredeti Kormoránt jellemezte. Mondjuk úgy, hogy népzenei
elemekkel megtűzdelt dallamos rockzenét játszunk. A mostani
Kormorán pedig mást játszik, többször éneklik a bulin a
magyar és székely himnuszt, és több a zászlólobogtatás.. Szövegeik
jóval politikusabbak…
-Ha már politikáról
van szó, tudjuk, hogy felléptek Tőkés László kampányrendezvényein.
Ki kérte fel erre a zenekart?
-Az
Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsért Alapítványtól kerestek meg
bennünket. Október 20-án játszottunk Marosvásárhelyen –itt
Orbán Viktor is ott volt - és Mezőbándon, s abszolúte jó
volt a fogadtatás. Az eredmények alapján úgy érezzük, hogy
mi is hozzájárultunk Tőkés László sikeréhez.
-Kampány közben
lehetett sejteni, hogy a püspök
úr bejut az EP-be?
-Nem lehetett előre megjósolni a szavazás végeredményét,
azt viszont láttuk Erdélyt járva, hogy Tőkés Lászlónak óriási
tábora van.
-Ha a rivális magyar szervezet, az RMDSZ-től érkezett
volna a felkérés: igent mondanak?
-Mivel nem kértek fel, így nem tudom. De az tény, hogy sok
magyarországi zenekar segített vagy az RMDSZ, vagy Tőkés László
oldalán. Például: Homonyik RMDSZ-bulin, Demjén Rózsi Tőkés-rendezvényen
játszott. Érdekes momentum: a Sapientia –Erdélyi Magyar Tudományegyetemen
léptünk volna fel Szabó Csillával – ő énekelt a Honfoglalás
filmzenében - de előző
nap odatelefonáltak, s „eltanácsoltak” minket, azt mondták:
Csilla irredenta dalokat énekel. Reményik Sándor verse az
„Elpártolt liliomszál” tényleg ilyen? Így elmaradt a
rendezvény.
-Az 1956-os
forradalom és szabadságharc eseményei ihletőleg hatottak művészetére.
Gondolok itt az 1956 Aki magyar… rockoperára, és a Mennyből
az angyal CD-re. Milyen gyerekkori emlékei vannak 1956-ból?
- Alig valami emlék.
Hétévesen akkor kezdtem a második elemit. Anyám nem engedett
ki minket az utcára, zsíros kenyéren, meg krumplin éltünk
hetekig, néha puskalövés hangját is hallattuk…. Apám minden
reggel egy szál puskával elindult őrizni a téeszt, ahogy ő
mondta, a „nép vagyonát”. Az iskolában azt mondták, hogy
ellenforradalom volt. Még a főiskolán is így tanították a
„tudományos szocializmus” című tantárgyban. Nagyon sokára
került a kezembe olyan iromány, ahol másként olvastam róla.
És nagyon sokára jutottam el odáig, hogy keresni kezdtem a
szabadságharcról szóló verseket.
-A rockopera a 45.
évfordulóra elkészült egy kilenc számos kislemez, ezzel próbáltunk
anyagi támogatást szerezni az 50. évfordulós „nagy”
bemutatóra. Több színháznak kiajánlottuk a szinopszist, de
csak nagy vállon veregetés lett belőle, valószínűleg inkább
politikai, mint szakmai okokból egyik sem merte felvállalni. Várhegyi
Attila, az NKÖM akkori politikai államtitkára állt hozzá
egyedül pozitívan a darabhoz, de 2002 után változott a széljárás...
Azt nem mondom, hogy csak nemzeti fórumokon hangzanak el az
’56-os szerzeményeim, mert az 50. évfordulón, szinte az összes
rádió – politikai izmustól függetlenül – játssza azokat.
Büszke vagyok rá, hogy dolgozhattam benne. Külön köszönet az
ötletgazda Adorján Andrásnak és Kocsis L. Mihálynak, szerzőtársaimnak
-Mit vár 2008-tól szakmai téren?
-A KMB-nek idén lesz a 3. születésnapja. Túl vagyunk első
albumunkon, a Bardo-n. Ennek szakmai fogadtatása pozitív, több
külföldi fesztiválra emiatt hívtak el bennünket. Magyarországon
is voltak olyan rendezvények, melyekre kifejezetten a lemez kapcsán
kerültünk. Remélem, hogy a kiadó, a Fonó Budai Zeneház
2008-ban is szeret minket annyira, hogy második lemezünket is
hajlandó megjelentetni. Egyébként náluk működik a KMB klub,
nagyon jó kis bulikat tartunk, a közönség isteni. Igazi „őskori”
klubhangulatot csinálnak, remélem jövőre is velünk
maradnak…
-Mit
is jelent a bardo szó?
-A tibeti buddhizmus szerint egy köztes állapotra utal a
szó. Bardo az elmúlás és az újjászületés közti átmeneti
időszak - zeneileg. Tisztelgünk az „ősöknek” – saját
magunknak is, - de ez már egyben az újjászületés is A dalok
újra a Kárpáti régió folk zenéinek és az angolszász rock
és a világzenék keresztútjain szólnak egy kicsit „feljavítva”.
Ez már inkább világzene, „eurofolk”…
-A lemezen szerepel egy Stonehenge és egy Inferno
(pokol) c. szám is. Ennyire vonzódnak a misztikumhoz?
-A rockzenében is
divat az ősi korokig visszanyúlni, s a mi fantáziánkat is erősen
izgatja az, milyen volt évezredekkel ezelőtt az élet, s milyen
gondolatokat lehet átmenteni onnan a mi világunkba.
-Több mint 30 éve van a pályán. Mi a művészi
hitvallása?
- Szeretném, ha az emberek jobbá válnának. Soha nem
az erőszak és a durvaság mellett teszem le voksomat. Zenénkkel
az önmagunkkal való megbékélés fontosságára szeretnénk
felhívni a figyelmet. Nézzünk magunkba, legyünk hűek őseinkhez
és önmagunkhoz is, ne a másikat okoljunk életünk buktatóiért.
És ne szégyelljük elmondani „vétkeinket”…
Medveczky Attila
|
