vissza a főoldalra

 2008.01.18. 

Legyen idegen nyelv a román!

Az új oktatási törvénytervezet módosítását kéri a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ), a Hargita megyei tanfelügyelőség és az RMDSZ Udvarhely-, Gyergyó- és Csíkszéki szervezete. Az RMPSZ már többször is szorgalmazta a jogszabálytervezet módosítását, elsősorban azért, mert nem tartja elfogadhatónak a kisebbségi nyelven tanulók román nyelv oktatására vonatkozó cikkelyét.

A jelenlegi törvény szerint 1–4. osztályban speciális tanterv és tankönyv szerint folyik a román nyelv oktatása, 5–8. osztályban a tanterv azonos a román anyanyelvű diákokéval, csak a tankönyv más, középiskolában pedig a tanterv és a tankönyv is egyforma. „Idegen nyelvként, sajátos tanterv és tankönyv szerint kellene tanítani végig a nem román anyanyelvűek számára az ország nyelvét. A magyar diákok többsége a 12. osztály elvégzése után sem tud románul – jelentett ki a Krónikának Lászlófy Pál RMPSZ-elnök. – Ideje lenne felismerni, hogy a mostani törvényes módszer nem vált be”. Az RMPSZ tiltakozásul a magyarlakta területeken aláírásokat gyűjt a szülőktől február 10-éig. A szignókat elküldik az oktatási minisztériumhoz. Lászlófy szerint, bár sokat javítottak a törvénytervezeten, a román nyelv idegen nyelvként való oktatására vonatkozó módosító javaslatukat még nem fogadták el. „Ha az aláírásgyűjtésnek sem lesz hatása, más eszközökhöz folyamodunk, európai szervekhez fordulunk segítségért” – mondta Lászlófy.

A Sapientia–EMTE docense, dr. Balázs Lajos kollégái segítségével már kidolgozott egy alternatív tantervet a román nyelv idegen nyelvként való oktatására az általános iskolában és a gimnáziumban, derül ki az RMDSZ Csík területi szervezetének szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményéből. A csík-, udvarhely- és gyergyószéki szervezetek képviselői levélben fogalmazták meg törvénymódosítási javaslataikat. Szakemberek bevonásával hat pontban indokolják a román nyelv oktatására vonatkozó módosító javaslataik szükségességét. Ebben kijelentik, amennyiben a miniszter nem fogadja el a parlamenti vita előtt a tanügyi törvénytervezet módosítására benyújtott javaslatukat, úgy a vita alatt tiltakozó tanulókat és szülőket visznek be a parlamentbe, és az ő segítségükkel nyomatékosítják kérésüket. „A román politikusok és a román nyelvű média segítségét is kérem az ügy támogatásához” – mondta a Krónikának Borboly Csaba, az RMDSZ Csík területi elnöke. A román nyelv idegen nyelvként való oktatásának szükségességét hangsúlyozta Kónya László főtanfelügyelő-helyettes is a törvénytervezet tegnapi, első Szatmár megyei közvitáján, ahol záporoztak a javaslatok és a kifogások. A tanfelügyelő-helyettes ugyanakkor azt is kérte, hogy vezessenek be próbaévet a tanerők végleges munkaszerződésének a megkötése előtt. A közvitán elsőként Corina Chereches miniszteri tanácsos vázolta a tervezet leglényegesebb újdonságait, a kilencéves általános iskolai oktatás (1–9. osztály), valamint a 3–6 évesek számára kötelező óvodai oktatás bevezetését, illetve azt, hogy a tanfelügyelőségek helyét a tanügyi igazgatóságok veszik át. Elmondta, az általános iskolákat a helyi, a középiskolákat a megyei önkormányzatok finanszírozzák majd, míg a felsőoktatási intézményeket és a regionális szintű szakközépiskolákat a minisztérium támogatja. A polgármesteri hivatalok képviselői kérték, kapjanak nagyobb beleszólási jogot az iskolák döntéseibe, ha úgyis a „mi pénzünkön élnek”. Adrian Micovschi nagykárolyi alpolgármester sérelmezte, hogy az önkormányzatok nem szólhatnak bele abba, hogy kik lesznek a tanintézetek igazgatói. Azt javasolta, hogy ne csak véleményezési jogkörrel rendelkezzenek, valóban legyen súlya a jóváhagyásaiknak, kifogásaiknak. Viorel Solschi szatmárnémeti alpolgármester a kisebbségi oktatást illetően voltak észrevételei. Szerinte, ha a gyereklétszám nem elég nagy, akkor nem kellene minden iskolában kötelező módon kisebbségi tannyelvű osztályt indítani, ahol a törvény ezt lehetővé teszi, és a szülők kérik. Például, ha 60 gyerek tanulna hat iskolában, elég volna két harmincfős osztályt indítani, állította. A diákság képviselői elégedetlenségüket fejezték ki, szerintük a tervezet nem szolgálja a javukat, mindössze néhány hangzatos elvet tartalmaz. A Hans Lindner Alapítvány igazgatója, Koczinger Tibor azt kifogásolta, hogy a tervezet nem beszél a tanárok felelősségéről, pedig a gyerekek napjaik jórészét a felügyeletük alatt töltik. Nemtetszését fejezte ki amiatt is, hogy az oktatási korhatárt egyre lejjebb szállítják. A tanügyi alkalmazottak teljes körű autonómiát kértek, hogy ők dönthessenek az anyagi források felhasználásáról, a munkaerő felvételéről és esetleges elbocsátásáról. Ghiran Vasile avasfelsőfalui tanár úgy vélte, a minisztérium rossz politikát folytat az oktatói gárda kialakításában. Szerinte a méltatlanul alacsony bérezés miatt a tanári pálya nem vonzó a felkészült fiatalok számára, és ez az oktatás színvonalának rovására megy.

 (Forrás: kronika.ro)