vissza a főoldalra

 

 

 2008.01.25. 

Nem menekült meg a magyar adás

Másfél évig, 2006. augusztus elsejétől vezette a Szlovák Rádió nemzetiségi adóját, a Pátriát. Ezalatt komoly létszámleépítés történt, változott a műsorstruktúra, tavaly év végén egyenesen a megszűnés fenyegette a magyar adást. Ezzel lett volna ugyanis egyenértékű, ha januártól csak interneten és műholdon keresztül lehetett volna fogni. Most távozik a rádió éléről. Nagy Ildikót kérdeztük.

 Önként, megegyezés alapján távozik?

 Nem önként, de megegyezés alapján. Decemberben kaptam két fegyelmit, mert állítólag rontottam a rádió hírnevét, rémhíreket terjesztettem a szlovákiai és a külföldi médiákban a Pátria helyzetéről. A fegyelmi következménye lehet az azonnali felmondás, ezt úgy módosították, hogy ha még egy hibát elkövetek, akkor leváltanak a vezetői posztról, és a szlovák szerkesztőség tagja leszek. Ezt visszautasítottam, mert én azért jöttem ide, hogy a Pátria rádiót vezessem, ezt a helyet pályáztam meg. Végül megegyeztünk, hogy január 31-ével távozom.

 Meglepte a vezetőség döntése?

 Nem. Novemberben és decemberben már olyan nagy volt a feszültség, olyan sok gond volt a Pátria rádió körül, hogy várható volt: valakit fel kell áldozni. Számomra nyilvánvaló volt, hogy én leszek az. De vállaltam, és a jövőben sem tennék mást, mert úgy gondolom, a nyilvánosság segített abban, hogy a Pátria megmaradjon.

 Vagyis a sugárzás körül kialakult problémák állnak a háttérben?

 Ezt így nem mondták ki, de egyértelmű. Már nem bírtam közvetlen feletteseim bizalmát. Nehéz így vezetni egy közösséget.

 A Szlovák Rádió egyrészt valós anyagi gondokkal küzdött, hiányzott az állami támogatás, másrészt mintha túszként használta volna a Pátriát, hogy megszerezze az állami támogatást.

 Ez bonyolult probléma. A rádióról szóló törvény értelmében a középhullámú sugárzás költségeit az államnak kellene fedeznie. Ha egy rádiónak van 5 adója, akkor mind az ötöt köteles fenntartani, azonos körülményeket kell teremtenie, és nem csak az egyiket „éheztetni”. Talán erős, hogy a Szlovák Rádió túszként használta a Pátriát, de jobban „éheztette”, mint a többi adót. Létszámleépítés volt más szerkesztőségekben is, de minket sokkal jobban érintett, csakúgy, mint a honoráriumok csökkentése. Igazi demokráciában a kisebbségek pozitív diszkriminációt élveznek, több segítséget kapnak. Javítani kellett volna a körülményeket, nem rontani. Nagyon rossz volt a hangulat a szerkesztőségben a múlt év utolsó hónapjaiban, bizonytalan volt az adás sorsa. Nem tudtuk, hol fog megszólalni a Pátria rádió januártól.

 Másfél évig irányította a Pátria rádiót. Hogyan értékeli ezt az időszakot?

 Tanulságos és fontos időszak volt. Vezetői pozícióból láthattam, hogyan működik belülről egy nemzetiségi adó, mi hiányzik ahhoz, hogy 21. századi adóvá válhasson. Láttam azt is, milyen az, amikor az emberek erejükön felül teljesítenek a magyar hallgatók érdekében. Megéltem azt is, milyen rossz érzés, amikor egy főnök, az igazgató nem tud javítani a szerkesztőség helyzetén. Azt tapasztaltam, az ilyenfajta közszolgálati rádiózásnak nem biztos, hogy van jövője. Modernizálni kellene – elsősorban technikai szempontból –, hogy versenyezni tudjon a kereskedelmi rádiókkal. Jó fizetést adni az embereknek, és természetesen URH-sávon sugározni.

 Egy létszámleépítés volt, a Pátria elvesztette korábbi URH-frekvenciáit, kizárólag középhullámon szólalt meg. Sokan bírálják azért, mert lemondott az URH-sávokról a középhullámért cserébe.

 Nem kérdezték meg, hogy beleegyezem-e, akárcsak most, hogy hány középhullámú adó szórja majd műsorunkat. Ez a rádió vezetésének döntése volt. Tévedés, hogy a Pátria igazgatójának akkora a hatalma, hogy ezekbe a döntésekbe beleszólhat. Aki engem bírál, nem ismeri a viszonyokat. A Szlovák Rádiónak 74 URH-frekvenciája van, nem rajtam múlik, hogy egyet sem kap a Pátria.

 És az elbocsátások?

 Központi létszámleépítés volt, az összes alkalmazott 15-20 százalékát küldték el, én csak abba szólhattam bele, ki legyen az, akinek el kell mennie. A legtöbb kérdésben nem hallgatták meg véleményemet, nem kérték ki tanácsaimat.

 Hogyan látja a magyar adás jövőjét?

 Úgy vélem, hogy kicsit korai volt az az optimizmus, ami a múlt év végén eluralkodott a sajtóban és a szlovákiai magyar közvéleményben is, vagyis, hogy megmenekült a Pátria. A tavalyi 45,4 millió korona és az év végi 100 millió koronás támogatás nem az ez évi működésére, hanem a Szlovák Rádió tavalyi és még korábbi tartozásaira adták. Emlékszem a kulturális államtitkár nyilatkozatára, hogy 2008-ban már nem fogják támogatni a rádiót. Idén ki fogja fedezni a középhullámú sugárzást? Idén újra a Pátria lesz az, mely állami támogatásra fog várni, s megint feszültség lesz. A Pátria helyzete nem oldódott meg, ezt csak akkor mondhatnánk, ha URH-n sugározna.

 Elképzelhetőnek tartja ezt?

 Igen, de nem a jelenlegi anyagi körülmények között. Fizikai képtelenség a mai szerkesztői létszámmal több műsort készíteni, és a szerkesztők anyagi megbecsülése sem olyan, hogy motiválná őket. Más országokban van példa arra, hogy a nemzetiség adások 24 órában sugároznak, csak ott kicsit mások a körülmények.

 (Forrás: Új Szó)