|
 2008.07.18.
Remeteség, Mária-tisztelet és magyarságtudat
Bertalan
pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben
monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök
joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később
csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban
esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a
Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült: szélvihar támadt,
mint Pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott
szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután
megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie
a szétszórt remetéket. S így épített a mai Kesztölc falu közelében
a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új
rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék
1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai
jogú renddé nyilvánította a pálosokat. Idén januárban
hirdette meg az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend
legfőbb vezetése a Pálos Évet abból az alkalomból, hogy 700
éve kapták meg a pápai engedélyt Szent Ágoston regulája
szerinti önálló szerzetesrendként való életre. A 700. évforduló
alkalmából a rend múltjának legfontosabb történéseiről, a
mai remeteségről, a pálosok magyarságtudatáról és a Pálos
Év rendezvényeiről P. Bátor Péter Botond, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke
nyilatkozott.
–
1308 a
rend születésnapja, vagy erre korábbi dátumot kell keresni?
– Az utóbbi az igaz. 1308-ban a rend megkapta a pápa jóváhagyását,
s így önálló szerzetesközösségként működhetett. Amikor
Boldog Özséb megalapította a pálos rendet, még nem voltak meg
a feltételek ahhoz, hogy bármelyik, már akkor érvényben lévő
szerzetesi regulához kapcsolódjanak. 1215- ben, a IV. Lateráni
Zsinaton határozták meg, hogy Szent Ágoston, Szent Benedek,
vagy Szent Ferenc regulája szerint kell az újonnan alakult közösségeknek
élni. Boldog Özséb az ágostonos regulát választotta, s
1308-ban ért meg a rend ahhoz, hogy pápai jogú közösségként
működjön.
– Különböző írásokban arról lehet olvasni, hogy a pálosok a középkorban
az ősi magyar tudás őrzői voltak, sőt néhányan megemlítik
a pálos rovásírást is. Ezek legendán alapuló tézisek, vagy
megfelelnek a valóságnak?
– A rendhez először azok csatlakoztak, akik az ország különböző
elhagyatott részein magányban, remeteségben éltek. Köztük
nagyon sok érdekes, különleges ember volt. Így, akár a
Mecsekben, akár a Pilisben élő remeték életéhez nagyon sok
legenda kapcsolódik. A pálos rovásírásra vannak utalások, de
teljes bizonyossággal nem lehet róla beszélni. Mennyire voltak
kapcsolatban az ősmagyar hitvilággal? Bizonyára voltak remeték,
akik ismertek olyan embereket, akik még a pogány szokásokat őrizték.
Boldog Özséb felszentelt, katolikus pap volt, aki az esztergomi
érsek engedélyével ment ki a remeteségbe, s hozta létre a pálos
közösséget a katolikus egyház előírásai szerint. Történetileg
igazolt, hogy a pálosok kezdettől fogva katolikus püspökök
szabályzatai szerint működtek. Arra pedig nincs bizonyíték,
hogy a pálosok az ősmagyar hitvilág képviselői lennének.
– A pálos rend az alapítástól töretlenül fejlődött a török
megszállásig. A XV. századra az országban majdnem ezer pálos
élt. Mi volt a fejlődés oka?
– A tatárjárás utáni kor elég zűrzavaros volt mind
politikai, mind szellemi értelemben. A keresztény hitvilág is
összekeveredett a régi mítoszokkal. Egy tisztázási időszak
vette kezdetét a pálosok megjelenésekor. Sokak számára vonzó
volt a már meglévő remetemozgalom szervezett formája. Fontos tényező:
egy magyar földön létrejött szerzetesközösségről van szó,
amely a magyarság megerősítését, a népért való vezeklést
tűzte ki céljául. Ez nagyon sok fiatal számára tette vonzóvá
a pálos rendet. A középkorban a pálosok főleg hegyes vidékekre
építették kolostoraikat. Nem zárkóztak el a többiektől, aki
akarta, felkereshette őket. Így tettek a középkor és a reneszánsz
nagy magyar uralkodói is, akik a magányban élő bölcs
szerzetesektől sok jó tanácsot kaptak. Nagy Lajos királyunk
nagyon kedvelte a pálosokat. Nemcsak lelkileg, de fizikailag is
fontos volt neki Márianosztra, hiszen itt gyógyult ki leprás
betegségéből. Mátyás királyunk is szerette a pálosokat; többször
ellátogatott a rend budaszentlőrinci monostorába. A magyar lélek
és a magyar szellemiség megtestesült formáját jelentette a pálos
szerzetesközösség. Akkor büszkeséggel töltötte el a
magyarok szívét a rend hazai és külföldi fejlődése. A rend
Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, német földön,
Itáliában, Isztriában, Portugáliában és Franciaországban.
Horvátországban mind a mai napig több olyan pálos kolostor látható,
ami átvészelte a történelem viharait, s így tanújelei a
hajdani rendi életnek.
– 1786-ban II. József rendeletben feloszlatta a pálosokat, s csak
150 év múlva sikerült újraéledniük Magyarországon. Mi ennek
az oka?
– A fő ok: egy olyan magyar alapítású rend a pálos,
melynek tagjai nagyon sokat tettek a magyarságért. Ezt a
Habsburgok nem nézték jó szemmel, s megakadályozták a rend újraéledését.
Török József professzor egyik előadásában megemlítette,
hogy a Magyar Tudományos Akadémia kezdetleges formáját is a pálosok
hívták össze. Budapesten, a pálos kolostor könyvtárába hívták
össze azokat a rangosabb tudósokat, akik a magyarság összefogó
szellemiségét képviselték. Az uralkodó osztály tehát azt
szerette volna, ha ez a közösség magyar földön teljesen
kipusztul.
– 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre…
– A láng lengyel földön maradt meg. Ott elsősorban világi
papok erősítették meg a pálos közösséget. A ’30-as években,
amikor a megcsonkított Magyarországból ezer sebből folyt a vér,
s azt keresték az ország vezetői, honnan lehetne erőt meríteni,
hazahívták a pálosokat. Ehhez az időszakhoz kapcsolódik a
Gellért-hegyi Sziklatemplom létrehozása. A Lux Kálmán tervei
szerint, a Lourdes mintájára épült templomot Pfeiffer Gyula városházi
képviselő, Serédi Jusztinián hercegprímás és Zichy Gyula
kalocsai érsek együttes döntése alapján a pálosoknak szánták.
Ez a sziklatemplom mind hangulatában, mind jellegében erősen
visszatükrözi a pálos lelkiséget, remeteséget. Visszatértek
tehát a pálosok, s számuk olyannyira megnőtt, hogy szűknek
bizonyult a budai sziklakolostor, így Pécsett is létrejött egy
közösség. Az újabb virágzás 1950-ig tartott.
– Akkor a kommunista államhatalom visszavonta a működési engedélyt,
de működtek az ún. klandesztin pálosok. Ők kik voltak?
– Ez a kifejezés a ’90-es években született meg.
Azokat a pálos atyákat nevezzük klandesztineknek, akik titokban
tették le a rendi fogadalmat. Voltak olyan egyházmegyei
szeminarista kispapok, akik azokon keresztül ismerték meg a rendünket,
akik 1950 előtt pálos szerzetesi közösségben éltek. Tudjuk,
hogy Bolváry Pál, pálos atya nagyon sokat tett azért, hogy az
egyházmegyés kispapok közül minél többen megismerjék a rend
lelkiségét. Ez nem volt veszélytelen vállalkozás, a börtönt
kockáztatta az atya, hiszen sok besúgó volt a szemináriumokban
is. Bolváry atyának és társainak köszönhetően voltak, akik
titokban tették le a fogadalmat, de úgy, hogy szerzetesi képzésben
nem részesültek. Nem is élhettek szerzetesi közösségben. Az
ún. fehér napokon jöttek össze, mikor titokban a pálos
szellemiséggel kapcsolatos írásokat olvastak, s próbálták a
testvéri kapcsolatot építeni. Amikor 1990-ben újraindulhatott
a rend, azok, akik titokban tettek fogadalmat, választhattak: közösségben
akarnak-e tovább élni, vagy egyházmegyés papok maradnak.
Tudjuk, hogy egy bizonyos kor felett már nagyon nehéz megszokni
a szerzetesi életformát. Az akkori generális atya ezért felajánlotta
az ún. klandesztin pálosoknak, hogy egy évig éljenek közösségben,
ismerjék meg egymást és a modern kor remeteségét.
– Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendnek Lengyelországban
van a központja. Nincs rá esély, hogy újra Magyarországról
irányítsák a rendet?
– Természetesen nagyon szép lenne, ha hazánkból irányítanák
a pálos rendet. Egy szerzetesközösség nemcsak egy szép eszme
körül él, hanem a valóságban is. A realitás talaján állva
azt mondjuk: Magyarországon sajnos általános probléma a hivatások
hiánya. Ahhoz képest, hogy nekünk a – történelemben már
nem először – a nulláról kellett kezdeni, a mostani 22 fős
létszám bizakodásra ad okot. Szerzeteseinknek több mint a fele
a fiatal nemzedékhez tartozik, ők már örök fogadalmasok, és
komolyan szeretnék szolgálni édes hazánkat, magyar nemzetünket.
Az, hogy Lengyelországban van a rend központja, abból ered,
hogy a czestochowai kolostornak hatalmas vonzásereje van, s így
nagyon sokan léptek be a lengyelek közül a pálos közösségbe.
A másik ok: lengyel földön a kommunizmus ideje alatt is működhetett
a pálos rend. Így ott fogalmazták meg a II. Vatikáni Zsinat
szellemiségével megegyező új szabályzatot. A világon kb. 500
pálos él, s ebből 22 Magyarországon. Horvátországban, Ukrajnában,
Szlovákiában, az USA-ban, Ausztráliában is vannak
kolostoraink. Így a világ különböző részein megismerhetik
Boldog Özséb atyánkat, a pálosokat, Magyarországot, s hazánk
gyönyörű tájait és a régi pálos romokat. Csak akkor lehet
arról beszélni, hogy magyar legyen a generális és hazánkban
legyen a rend központja, ha Magyarországon több fiatal választja
a közösségünket.
– Úgy tudom, hogy a rend tagjai régebben szürke habitust viseltek,
s csak később váltottak a fehér színre. Ez a Mária-tiszteletből
adódik?
– A színváltoztatásnak több okáról is lehet olvasni.
Az első – s szerintem ez a valós ok – : a pálos név alatt
több kóbor remete házalt, koldult, s ezt többen nem nézték jó
szemmel. A rend vezetői ezért úgy döntöttek: meg kell változtatni
a ruha színét, hogy ne tudják mások pálosnak kiadni magukat.
Egy fehér posztót nehezebb volt előállítani, mint a szürkét.
Van egy olyan elképzelés is, hogy a domonkosok iránti
tiszteletből lett a habitus színe a fehér. Ennek előzménye:
amikor Boldog Özséb Rómában járt, Aquinói Szent Tamás, aki
domonkos szerzetes is volt, segítette abban, hogy a pápa fogadja
őt. A harmadik ok: a Szűzanya iránti tisztelet. A fehér ruha
mindig a tisztaságot és az Istennek szenteltséget is szimbolizálta.
– Ahogy a rend honlapján olvastam: a pálos szerzetes elsősorban nem
magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és
vezekel. Pázmány Péter, egy régi pálos mondást idézve, írja:
„Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni
és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.” Tehát a magyarságtudat
mindig jellemzője volt a rendnek?
– Így van. Az alapítástól kezdve a magyarságért küzdöttek
a rend tagjai. Elsősorban Isten országát akarjuk hirdetni, s másodsorban
nagyon fontosnak tartjuk a magyarságért, hazánkért való imádságot
és engesztelést.
– Egy lengyel pálos – gondolom – Lengyelországért vezekel…
– Igen. A saját nemzetükért vezekelnek és imádkoznak.
Itt kell megemlíteni: az utóbbi 18 évben egyre erősebb a
magyar eredethez való ragaszkodás. Az idei nagykáptalanon is többször
elhangzott az anyatartomány kifejezés, melyet a magyar tartományra
értenek. Ezen a káptalanon külön megemlékeztek az 1994-ben
meghalt Bolyos Ákos atyáról. Ákos atya ült a legtöbbet a pálosok
közül börtönben a hitéért és a rendért. 1990 után pedig
nagyon sokat tett a rend újjáéledéséért, ezért idén
posztumusz kitüntették őt. Lehetőségünk lett volna bekerülni
a legfőbb rendi tanácsba, de ezt jelenleg a hazai létszámhiány
miatt – hiszen ez elvonást jelentett volna – nem tudtuk elvállalni.
– Mit jelent ma remeteként élni? Mennyire lehet elzárniuk magukat a
külvilágtól?
– Lelkipásztorok vagyunk, így ez utóbbi elég nagy kihívást
jelent számunkra. A jelenlegi kolostoraink szerkezetét tekintve
kijelenthetem: nincs nagy plébániánk. A budapesti
Sziklatemplomban és a pécsi templomainkban sincsenek plébániai
kötelezettségeink. Egyedül Pálosszentkúton és Márianosztrán
működik plébánia. Ezek nem nagy hivatalok, így a lelkipásztori
munka mellett képesek vagyunk a közösségi életforma megélésére
is. A magány, a csend lehetősége kolostorainkban adott. Ezenkívül
ún. remetenapokat is tartunk. Ilyenkor elvonulunk a természetbe.
Mára kialakult a külső aktivitás és a belső csendes
visszavonultság közti harmónia.
– Végezetül kérem, szóljon néhány mondatot az idei Pálos Évről.
– Idén, Remete Szent Pál ünnepén hirdettük meg a Pálos
Évet, s a programsorozat 2009. január 15-éig tart. Megpróbáljuk
minél színesebbé tenni a Pálos Évet, így pl. július 25- ére
Pálosszentkútra motoros zarándoklatot szervezünk. Reméljük,
így minél többen megismerhetik Jézus tanítását és a
magyarságtudat helyes megélését. Július 27-én Pécs mellett
tartjuk meg a Jakab-hegyi búcsút. Ott előadásokat hallhatnak a
résztvevők a Jakab-hegyről és a pálosokról. Augusztus 10-én
a budaszentlőrinci kolostorrom mellett tartunk búcsút és ünnepi
szentmisét. Nagyboldogasszony ünnepén, augusztus 15-én a volt
politikai foglyok márianosztrai zarándoklatára kerül sor. Részt
szeretnénk venni az Esztergom–Mátraverebély– Szentkút
gyalogos zarándoklaton, ami a márianosztrai kolostorunkat is érinti.
Szeptember 14-én Klastrompusztán – ahol Boldog Özséb az első
kolostorát építette – a településsel együtt közös búcsút,
ünneplést tartunk. A többi programról a honlapról tájékozódhatnak
az érdeklődők.
Képünkön: A pálosszentkúti kolostor felszentelési ünnepsége.
P. Bátor Péter Botond (középen)a rajzverseny díjazottjait köszönti.
Balra: Seres Lajosné, Petőfiszállás polgármestere
Medveczky Attila
|
