|
 2008.07.18.
Kartellezéssel a meggytermelők ellen
Van
olyan meggytermelő, aki kénytelen 45 Ft/kg áron eladni a
nagykereskedőnek egy kamionnyi meggyet, pedig a termelési költségek
ennek a dupláját teszik ki. Eközben a Mexikói úti zöldségesnél
490 Ft
egy kiló meggy ára, de a belvárosi piacokon állítólag
600–800 Ft-ot is elkérnek érte. Ezért szerveztek akciót az
őstermelők, hogy közvetlenül a vásárlóknak juttassák el a
magyar meggyet. A figyelemfelkeltő eseményen a vásárlók és a
termelők is jól jártak. Kikerülni a kereskedőket, akik nagy
hasznot húznak a termelők kiszolgáltatottságából, erről szólt
a budapesti meggyárusítás. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek
Szövetsége (Magosz) szerint komoly válságba kerültek idén
Magyarországon a meggytermelők, mivel a feldolgozók az általuk
termelt gyümölcsöt csak az önköltség feléért kívánják
átvenni – hangoztatta Jakab István, a Magosz elnöke június
27-ei budapesti sajtótájékoztatóján. Rácz Imre Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei meggytermelőt, a Magosz elnökségi
tagját kérdeztük a kialakult helyzetről.
– A Magosz sajtótájékoztatóján maffiamódszernek
minősítették azt, amit a meggytermelőkkel szemben alkalmaznak.
Mi a baj a meggy értékesítésével?
– A felvásárlók és a konzervüzemek olyan felvásárlási
árat határoznak meg, ami kedvezőtlen a gazdáknak. Ez az összeg
legfeljebb a szedési díjat, a dolgozók bérét fedezi, ez körülbelül
60 forint. Az önköltségnek 40- 50%-a a szedés, ennyiért akarják
felvásárolni a terméket. A maffiamódszer kifejezést arra
alapoztuk, hogy sejtésünk szerint összebeszéltek a felvásárlók.
Furcsa, hogy a Dunántúlon és Szabolcsban is 50-60 forint a felvásárlási
érték.
– Kartelezésről beszélnek. Kik állhatnak a háttérben?
– A nagyüzemek tulajdonosai, és akik ezt a felvásárlást
valójában irányítják. Most annak ellenére kínálnak
kevesebbet a meggyért, hogy Magyarországon közepes terméssel
lehet számolni, viszont Európa nagy részén mintegy 30 százalékkal,
de van olyan ország, térség, ahol ennél is többel csökkent
az átlagos meggytermés. A Magosz a termelők védelmében a
Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) kíván fordulni kartell gyanúja
miatt. Emellett a termékpálya-bizottság jövő szerdai ülésén
tárgyalni kíván a termelők szempontjából tarthatatlan
helyzetről.
– Idényjellegű gyümölcs a meggy, hogyan történik a termesztése?
– Az én földemen az önköltség 100-105 forint között
mozog, attól függően, mennyi terem. Ha jó a termés, 100
forintból is ki lehet hozni, ha rossz, akkor drágább. Ez függ
a metszéstől, műtrágyázástól, permetezéstől, gallytalanítástól,
gyomirtózástól, plusz a szedés bérköltségétől. Az üzemanyagköltség,
az energiaár-emelkedés, a növényvédő szerek 50%-os, a műtrágya
80%-os drágulása az elmúlt időszakban, valamint a tavalyi
100%-os fagykár a szabolcsi meggytermelőket nagyon súlyosan érinti.
Utoljára 2006-ban termett hasznot is hozó meggy nálunk. Azóta
csak kiadás, adósság termelődött.
– Tehát tavaly csak adósságot termeltek, és az idén is ez folytatódik?
– 2007-ben lefagyott a termés, tehát aki hitelt vett
fel, az nem tudta fizetni a törlesztéseket. Az idén kell
mindent rendeznie, de mivel csak az önköltség 50%-a jön be a
felvásárlás után, a felhalmozódott tartozás tovább növekszik.
Sok olyan gazdatársam van itt Szabolcsban, aki már jelzálogosította
a földjeit, mert nem tudja fedezni a költségeket. Ha a 2008-as
termést sem tudjuk eladni, a bankok érvényesíteni fogják a
jelzálogot, mert a gazdának nem lesz pénze fizetni a tartozást.
Ebből katasztrófa lesz.
– Aki EU-pénzt vett fel, annak kötelezően gazdálkodnia kell több
éven keresztül, ha nem, azt is vissza kéne fizetnie?
– Akik pályáztak EU-s pénzekre, legtöbb gazda ezt
megtette, azok aláírták, hogy tíz évig kötelezően művelni
fogják a földet, ha nem, vissza kell fizetni a pénzt. Ebbe
menekültek a munkanélküliség elől, mert a család csak ebben
látta a megélhetést. Vett tíz hektár földet állami támogatással,
és gyümölcsöt kezdett termelni.
– Amikor belevágtak, akkor még 250 volt a meggy felvásárlási ára.
– Így van, akkor sokkal magasabb volt. A meggyről azt
kell tudni, hogy időigényes a kézi szedése, gyorsan terem és
hamar leérik. Nem olyan, mint az alma, amit el lehet tárolni több
hónapig. A meggyet, amint megérik, azonnal le kell szedni, ha a
fán hagyják, megrothad.
– Jakab István sajtótájékoztatóján példaként említette a
dinnye árát. Az áruházláncok 180 forintért adták kilóját,
viszont amikor megjelent a magyar dinnye, azonnal levitték 50
forintra, hogy letörjék a hazai gyümölcs árát.
– Ugyanez van a meggynél is. Van olyan kolléga, aki azt
mondta a kiskereskedőnek, hogy amennyit leszed, viheti, mert sajnálja
a termelő, hogy ott maradjon a fán.
– Most van a meggyszedés ideje, géppel vagy kézzel szedik a gyümölcsöt?
–A gépi szedést úgy kell elgondolni, hogy a rázás következtében
a lehullott termék 30%-a selejt. A kézi szedést meg be sem vállalja
a gazda, mert nem tudná fedezni a költségeket.
– Valóban, a napokban láttam, hogyan szedik a meggyet, és döbbentem
észleltem, hogy a gépi rázás után mennyi értékes gyümölcs
marad a fán, amelyből legfeljebb a seregélyek fognak jól
lakni. Mit tudnak tenni ebben a nehéz helyzetben?
– Nem számíthatunk semmi jóra. A politikai hatalom nem
támogat minket. A kormány ismeri a meggytermelők gondjait, de a
kabinetnek nincs mozgástere a kérdésben, csak közvetíteni tud
a gazdák és a felvásárlók között. Meggyőződésem, hogy tönkre
akarják tenni a gazdákat, hogy 2011-ben az eladósodott magyar
termelők olcsón eladják földjüket a külföldieknek.
– Tiltakozást is szerveznek?
– Ha nem lesz fordulat, akkor készek vagyunk nyomásgyakorláshoz
folyamodni. Ennek lehetséges változatairól majd akkor beszélünk.
Oláh János
|
