vissza a főoldalra

 

 

 2008.07.18. 

Autonómiáról és regionalizmusról a Szinevéri-tónál

Tizenhatodik alkalommal rendezték meg idén Felsőszinevéren a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet. A szervezők, a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ezúttal is a magyarság, a régió és a közélet iránt érdeklődő kárpátaljai, valamint anyaországi fiataloknak és szakembereknek kínáltak izgalmas programot a háromnapos rendezvény idejére.

 Mint az eseményt megnyitó Balog Zoltán, a magyar Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, sok tekintetben még mindig 1989-1990 kérdéseit vitatjuk, még mindig az a kérdés, lesz-e Magyarországon valós rendszer- és elitváltás.

 Hatványozottan érzékelhető ez a fajta bizonytalanság Ukrajnában, ahol napjaink másik aktuális kérdése az ország euro-atlanti integrációja. Arról, hogy van-e esélye Ukrajnának az Európához való közeledésre, Sztáray Péter, a magyar külügyminisztérium osztályvezetője, Gruber Attila, a magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes tagja, valamint Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A megfogalmazódó aggodalmak ellenére Sztáray optimistán nyilatkozott a posztszocialista ország NATO-csatlakozási esélyeiről Oroszország tiltakozása ellenére is, míg Kovács Miklós éppen az orosz ellenérdekeltségre, illetve az ukrán belpolitikai helyzet bizonytalanságára hivatkozva sürgetett határozottabb fellépést a Nyugat részéről Ukrajna mielőbbi integrálása érdekében.

 Hovatovább hagyományos vitatémájává válik a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek a média helyzete. Az idén Magyar-magyar harcok a magyar médiában címmel megrendezett fórumon elmondott bevezetőjében Zelei Miklós író rámutatott: belső ellentéteink és harcaink évtizedekre, sőt évszázadokra nyúlnak vissza. Farkas Attila, a Magyar Nemzet szerkesztője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi média politikai-üzleti vezéreltsége leképezi a mindenkori országos politikai helyzetet. A kárpátaljai elektronikus média helyzetéről szólva Kulin Zoltán, a Kárpátaljai Rádió- és Tévétársaság vezérigazgató-helyettese egyebek mellett azokra a törekvésekre hívta fel a figyelmet, amelyek igyekeznek kiterjeszteni a kárpátaljai magyar sajtó politikai megosztottságát az elektronikus médiára is, míg Riskó György, a Kárpátalja című hetilap főszerkesztője az írott sajtó anyaországi támogatásának politikailag determinált visszásságait emelte ki. Kulin és Riskó egybehangzóan bírálták azt a jelenlegi állapotot, hogy a kárpátaljai magyar sajtót egy olyan szervezet reprezentálja a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetsége révén, amelynek tevékenységéről sem a szakma legtöbb képviselője, sem a közvélemény nem tudhat semmit.

 A Van-e esély magyar autonómiára? címmel megrendezett tanácskozás résztvevői és az együttgondolkodásba bekapcsolódó hallgatók aggodalmaikat és reményeiket egyaránt megfogalmazták a témával kapcsolatban. Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke például úgy vélte, hogy Ukrajnában ma leginkább csak elméletben beszélhetünk a kérdésről, a megvalósítás reálpolitikai esélyei elenyészők. Mint rámutatott, miközben a többségi nemzet a kisebbségek integrációjáról beszél, a valóságban a beolvasztásuk folyik. Ugyanakkor a szakember szerint a nemzetiségek számára változatlanul a kollektív jogok biztosítása jelentheti az egyetlen esélyt a közösségként való megmaradásra, ezt azonban a kisebbség önerejéből nem érheti el, nélkülözhetetlen a külső támogatás, amit az anyaország biztosíthat. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke a Kárpát-medencei magyar kisebbségek autonómia-elképzeléseit ismertetve többek között azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségben élő magyar választóknak értelmet kell látniuk abban, hogy politikai értelemben is megmaradjanak magyarnak, azaz a parlamenti és önkormányzati választások során a nemzetiségi közösség érdekeit képviselő magyar szervezetekre szavazzanak. A politikus szerint a kollektív kisebbségi jogok biztosításának legcélravezetőbb módja továbbra is az autonómia, ezért az változatlanul aktuális követelése valamennyi kisebbségi érdekvédelmi szervezetnek.

 Nem dughatjuk homokba a fejünket, szembe kell néznünk a globalizációval, amelynek egyik velejárója a régiók kialakulása - hangsúlyozta Papcsák Ferenc, a Fidesz budapesti önkormányzati képviselője azon a fórumon, amelyet a regionális együttműködés lehetőségeinek szenteltek. Mint Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke előadásában rámutatott, Kárpátalján, Ukrajna más megyéihez hasonlóan, a több lehetőséggel bíró állami közigazgatás mellett viszonylag gyenge önkormányzattal kell megkísérelni a regionális együttműködés fejlesztését, miközben az Európai Unió külső határának kiépülésével egyre nehezebbé válnak az együttműködés feltételei. Az előadó szerint napjainkban újabb kísérlet történik a még a kilencvenes években felülről létrehozott, ám éppen ezért érdektelenségbe fulladt Kárpátok Eurorégió újjáélesztésére. A romániai, magyarországi, szlovákiai, lengyelországi és ukrajnai megyéket összefogó nagyrégió létének most új értelmet adhatnak az EU-integrációból fakadó kihívások, hangsúlyozta kárpátaljai kollégájával egyetértve Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. Az előadók egyetértettek abban is, hogy a regionális együttműködés fejlesztése a térségben ma elsősorban Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érdeke. Viczián Tamás, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának konzulja annak jelentőségét emelte ki, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja több vonatkozásban is egységes régiót alkot. A diplomata szerint az együttműködés alapját képezhetné egyebek mellett a közszolgáltatások közös megszervezése a régión belül, az együttműködés például a hulladékfeldolgozás, a környezetvédelem, a kultúra, az idegenforgalom terén.

 A szabadegyetem kulturális programjának részeként bemutatták Andrzej Wajda Katyn című Oscar-díjra jelölt játékfilmjét. A lengyel nemzet egyik nagy második világháborús tragédiáját feldolgozó alkotás levetítése előtt Bába Iván, a Budapest Analyses főszerkesztője, volt varsói magyar nagykövet mondott előszót.

 

(Forrás: Kárpátalja)