|
 2008.07.25.
Most az oktatási rendszerünkért kell megharcolnunk!
A Rákóczi-szabadságharc
dicső napjaira emlékezett a több száz fős ünneplő közönség
július 13-án a Tisza-parton, a Tiszaújlak és Tiszapéterfalva
határában a szabadságharc első győztes csatájának színhelyén
felállított turulmadaras emlékműnél. A múltban vívott csaták
mellett sok szó esett napjaink küzdelmeiről is, elsősorban a
magyar oktatási rendszer megmaradásáért vívott harcról.
A rendezvényt Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke nyitotta
meg. Amikor a Turul-emlékmű előtt állunk, nemcsak az ezeréves
múlt előtt tisztelgünk, hanem a magyar jövő továbbvivői is
vagyunk – hangsúlyozta a Himnusz eléneklése után megtartott
ünnepi beszédében Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Közgyűlés elnöke. "A mi feladatunk, hogy a jövőben
is ápoljuk a közös magyar gyökereket, amelyeket eddig olykor
karddal, máskor szavakban ki nem fejezhető kitartással és
hittel védelmeztünk, mert a hit az, ami összetart bennünket"
– hangsúlyozta a szónok. Mint rámutatott, a Turul-ünnepség
hangulata az eltelt majd két évtizedben mindig attól függött,
milyen helyzetben van a kárpátaljai magyarság, hogyan érvényesülnek
jogai Ukrajnában, s az érdekérvényesítéshez milyen támogatást
nyújt Magyarország, az aktuális magyar kormányzat. "Volt
alkalmunk megérni felívelő, s mellette hanyatló politikai
ciklusokat. Hogy kedvezőbb és kedvezőtlenebb időszakokban
egyaránt ne veszítsük el hitünket és bizakodásunkat, ebben
segít bennünket a Nagyságos Fejedelem zászlóján szereplő
jelmondat: Cum Deo pro Patria et Libertate" – mondta.
Napjaink problémáiról szólva az elnök többek között hangsúlyozta:
a kárpátaljai magyarságnak, mint a többi nemzetrésznek, autonómiára,
erős önkormányzatokra, szilárd alapokon álló oktatási intézményrendszerre
van szüksége. Ezek megvalósítása kemény és következetes küzdelmet
igényel. "Az ukrán oktatáspolitikának egyelőre nem sikerült
megvalósítania a számbeli kisebbségben élő népek, köztük
a magyarok anyanyelvű oktatásának európai feltételeit.
Bizakodunk abban, hogy a magyar közjogi méltóságok kérései,
valamint az e területen megnyilvánuló szélesebb nemzetközi
tiltakozás eléri a célját, s a nagy múltra visszatekintő kárpátaljai
magyar oktatási intézményrendszer változatlan formájában
fennmarad" – mondta Seszták Oszkár.
Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökének
helyettese, aki a járási önkormányzat és az állami közigazgatási
hivatal nevében köszöntötte a megjelenteket, beszédében a Rákóczi-szabadságharc
eredményeit taglalta, hangsúlyozva a Turul-emlékmű helyén több
mint 300 évvel korábban lezajlott csata erkölcsi jelentőségét.
Mint rámutatott, a csatában vállvetve, hősiesen harcoltak a
magyar és ruszin felkelők a közös célért, a közös szabad
hazáért. "Ma, amikor tanúi, esetenként szenvedői vagyunk
a szélsőséges nacionalista elemek és szervezetek nemzetiségi
konfliktuskeresési kezdeményezéseinek, alá kell húzni: győzni
regionális politikai, társadalmi, gazdasági ügyekben többnyire
azonos problémáink megoldásában csak közösen, összefogással
tudunk" – tette hozzá.
Ugyancsak a békés egymás mellett élés fontosságát
hangsúlyozta köszöntőjében Ladiszlav Lecovics, az Obscsesztvo
Podkarpatszkih Ruszinyiv elnevezésű ruszin szervezet elnöke.
Ennek a szellemiségnek a nevében szégyenletesnek nevezte, hogy
az utóbbi időben a hágókon túlról, többnyire Galíciából
érkező nacionalisták próbálják megzavarni a népeink közötti
évezredes békét, akik szerint a magyarok helye Ázsiában, a
ruszinoké Moszkvában lenne... "Nem, mi itthon vagyunk, az
ő helyük van a hágón túl!" – mondta az elnök, hangsúlyozva:
elutasítjuk az idegen nacionalisták provokációit.
Amikor visszaemlékezünk kuruc őseink harcaira a Turul-ünnepségeken,
rendre fel tudjuk sorolni mellettük azokat a csatákat is,
amelyeket napjainkban vívunk a megmaradásért – emlékeztetett
beszédében Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Ezúttal, 2008-ban
egy alighanem sorsdöntő csata kellős közepén vagyunk –
utalt a szónok a magyar oktatási rendszer ellen indított
"ukrán állampolitikai invázióra". Oktatási rendszer
nélkül vajmi kevés esélyünk van a túlélésre modern civilizált
nemzetként – mutatott rá Kovács, figyelmeztetve, hogy ezúttal
a támadás súlyosabb és átgondoltabb, mint a múltban volt. A
magyarság harcának esélyeit latolgatva a szónok emlékeztetett,
hogy a kárpátaljai magyar szavazók egy jelentős hányada a választásokon
éppen azokra a pártokra adta le voksát, amelyek most
szavazataikat felhatalmazásként használják az iskolarendszerünk
megsemmisítésére. Ennek ellenére nem kilátástalan a küzdelem,
vélte Kovács Miklós. Mint rámutatott, nem számíthat sikerre
Ukrajnában egy olyasfajta politika, amely az ukrán nyelv kizárólagosságát
hirdeti. Máris sikerült bekapcsolni ebbe a küzdelembe az
anyaországot Sólyom László köztársasági elnök személyében
– emlékeztetett Kovács Miklós, hangsúlyozva mindazonáltal,
hogy a kárpátaljai magyarság erőfeszítésére is szükség
van ebben a küzdelemben. Az itt a döntő kérdés, mutatott rá,
hogy hányan, és milyen határozottan állnak ki a magyar ügy
mellett. Éppen azért fontos a Turul-ünnepség, mert mindig afféle
seregszemle ez, amikor láthatjuk, a magyar politikai nemzet
mekkora hányada mozgósítható a magyar ügyekért, jelezte Kovács
Miklós.
A Tisza-parti ünnepség a Szózat eléneklésével és
koszorúzással ért véget.
Jelen volt az ünnepségen Sziklavári Vilmos főkonzul, a
Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának vezetője,
Bacskai József, a Magyar Köztársaság Beregszászi Konzulátusának
főkonzulja, dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács
elnökének helyettese, a KMKSZ alelnöke, Csizmár Béla, a
Beregszászi Járási Tanács elnöke, Éva Rajz, a Nagyszőlősi
Járási Állami Közigazgatási Hivatal elnökének helyettese,
dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, a KMKSZ középszintű
szervezeteinek elnökei: dr. Soós Kálmán, Gulácsy Géza, Sin József,
Milován Jolán, Sari József és Tiszapéterfalva polgármestere,
Illyés István, valamint Bíró Andor.
(Forrás: Kárpátalja)
|
