vissza a főoldalra

 

 

 2008.06.06. 

Egyre romlik az ukrán-orosz viszony

A Viktor Juscsenko államfő és Julija Timosenko kormányfő közötti ellentét mindezidáig ukrán belpolitikai problémának számított, de a közelmúltban történt egy olyan esemény, amely a határokon túlra is kiszélesítette a témakört.

 Az egykori narancssárga egységes csapat ma már külön utakon járó két tagja új eszközt talált egymás legyőzésére. Az Oroszországgal kapcsolatos problémás kérdéseket próbálják felhasználni úgy, hogy ezután a Kreml válaszlépésekkel reagálva kihatással legyen az ukrán politikusok népszerűségére. A legfontosabb kérdések között szerepel jelenleg az orosz fekete-tengeri flotta szevasztopoli állomásoztatása, a nemkívánatos személyek listájának összetétele (szereplői nagyrészt oroszok) vagy például az ukrán fegyverek Grúziának való eladása. Amennyiben ezekben a kérdésekben nincs egyetértés az ország két vezetője között, szó sem eshet a megbékélésről.

 A Rosszijszkaja Gazeta orosz kiadvány egyik írásában úgy fogalmaz, hogy a hivatalos Kijev mindenféle eszközt megpróbál felhasználni annak érdekében, hogy egymásra haragítsa az ukránokat és az oroszokat. Ennek a folyamatnak az elsődleges oka Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint egyértelmű: az orosz-ukrán viszony megromlása Ukrajna erőszakos NATO felé való hajszolásának árnyékában zajlik, méghozzá annak ellenére, hogy a lakosság nagy része nem támogatja a közeledést. Nemrégiben Viktor Juscsenko rendeletet adott ki a kormány felé, miszerint a kabinetnek elő kell készítenie a Fekete-tengeri flotta 2017-ig való kivonásának tervét. A Kreml ezt nem tudja toleránsan, válaszlépés nélkül lereagálni. Ugyanez a helyzet a tankokkal is, amelyeket Kijev szeretne eladni Grúziának, darabonként 250 ezer dollárért. A jelentős mennyiségű harci jármű az oroszok szerint előbb-utóbb a grúz-abház és a grúz-oszét konfliktus zónájában fog kikötni, vagyis ott, ahol jelenleg orosz békefenntartók állomásoznak.

 A lap írása szerint az ukrajnai vezetők csak arra az orosz döntésre várnak, amely az ország egységi felbomlásának veszélyét rejtené magában (például Szevasztopolt és az egész Krím-félszigetet érintő kérdések), ugyanis ezután joggal fordulnának az európai szervezetekhez, a NATO-hoz. Ezzel nemzetközi ügyet kreálnának belőle és Oroszország tűnne fel a negatív szerepben. A Szovjetunió 1991-ben való szétesése után az ukrán-orosz flotta még együtt maradt egészen 1997-ig. A szétválás után a partnerségi megállapodások értelmében leszögezték, hogy az orosz flotta 2017-ig maradhat Szevasztopolban, vagyis ukrán területen. 2005-ben az első narancssárga kormány kijelentette, hogy a korábbi megállapodásokat át kell tekinteni és Oroszország számítson arra, hogy 2017-től nem állomásozhat tovább az orosz flotta a Krímen.

 A flotta megalakulásának 225. évfordulójának napján (az idén májusban) hangzott el először orosz részről, hogy az ukrán politikusok akciói miatt ideje lenne felbontani a partnerségi és baráti megállapodásokat a két ország között. Ezzel együtt a kilépés azt is jelentené, hogy a Kreml megbolygatná Szevasztopol és a Krím-félsziget hovatartozásának kérdését (a félsziget 1954-től Ukrajnához tartozik, de etnikailag túlnyomórészt orosz). Ez a kijelentés Jurij Luzskovtól származik, Moszkva polgármesterétől, akit ezután azonnal persona non grata-nak nyilvánítottak Kijevben.

 (Forrás: Kárpátinfo hetilap)