|
 2008.06.27.
A
várad-hegyfoki konvent maradványaira bukkantak
A véletlennek
köszönhetően megtalálták a Szent István várad-hegyfoki
konvent maradványait. A régészeti leletek a Cantonului utcában
zajló csatornázási munkálatoknak köszönhetően kerültek
felszínre.
Körülbelül két hete a Cantonului utca csatornázását végző
munkások arra lettek figyelmesek, hogy az ilyenkor szokásos gödörásáskor
a munkagépeik valamilyen falmaradványba ütköznek. Nem sokkal
ezt követően csontok is előkerültek a földből, mintegy
bizonyítékul arra nézve, hogy minden valószínűség szerint
egy több száz évvel ezelőtti temetkezési hely nyomaira
bukkantak. A csatornázási munkálatokat természetesen leállították,
a Körösvidéki Múzeum szakemberei pedig kiszálltak a helyszínre,
hogy megállapítsák, milyen leletekről van szó. Érdeklődésünkre
válaszolva Lakatos Attila régész elmondta: szinte biztos, hogy
az egykori premontrei kolostor kerítőfalát metszették el a
munkagépek. A csontok az ehhez tartozó temetőből származhatnak,
ugyanis a középkori szokások szerint a kolostorok kertjei egyúttal
temetkezési helyként is szolgáltak. A Szent István várad-hegyfoki
konventet II. István magyar király építette 1130 körül, tíz
évvel azt követően, hogy Szent Norbert a
mai Franciaország
területén levő Prémontréban megalapította a rendet.
Az 1131-ben meghalt II. Istvánt a rendházban temették el,
mely a középkorban a magyarországi premontrei rend
anyakolostoraként, vagyis tartományi székhelyeként működött,
s egyben hiteles hely is volt, azaz itt bonyolították le a közjegyzői
ügyleteket is. A 16. században a tatárjárás viharai, majd a
protestáns mozgalmak elüldözték Váradról a premontrei
rendet, a levéltár pedig megsemmisült. Az 1700-as években kezdődött
új fejezet a premontreiek életében, a konventi élet is
megindult, melyet II. József császár rendelete szüntetett meg.
Ferenc császár állította vissza a szerzetesrendeket, a
premontrei rendnek pedig a pasztorizációs tevékenység mellett
az oktatói feladatot is előírta.
Az arheológiai helyszín jövőjével kapcsolatban Lakatos
Attila azt közölte: a feltárási munkálatok jelenleg leálltak,
hiszen a Körösvidéki Múzeumnak legelőször is régészeti
tehermentesítési szerződést kell kötnie a befektetővel,
vagyis a Vízügyi Rt-vel, majd régészetileg védett területnek
kell nyilvánítani az övezetet. Hogy ez mikor fog megtörténni,
arról még a szakember sem tudott érdemben nyilatkozni.
(Forrás: erdon.ro)
|
