|
 2008.05.02.
A
BKB ultimátuma
A
Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a 2006-os évi fellépése
után újra akcióba lépett: ezúttal a strassburgi Emberi Jogok
Bíróságán indít pert a román állam ellen. Az ok: nem jártak
el helyesen, amikor kirúgták őket állásukból, mivel Hantz Péter
a táblák kifüggesztésével a Babeş-Bolyai Tudományegyetem (BBTE)
egyik már meglévő határozatát hajtotta végre. A közvélemény
kíváncsiságára Hantz Péter (képünkön) a sajtótájékoztatón
elmondta, hogy bár kirúgták állásából, jelenleg tudományos
kutatóként dolgozik Heidelbergben, az Európai Molekuláris Biológiai
Laboratóriumban. Ennek a helynek az az érdekessége, hogy területileg
nem tartozik Németországhoz és minden adott, ami egy színvonalas
kutatáshoz kell. Az ügyre visszatérve, sajnálatát fejezte ki,
amiatt, hogy kollégája Kovács Lehel is az ő sorsára jutott,
vagyis menesztették állásából, bár nem volt jelen a táblák
kifüggesztésekor, de azzal vádolták, hogy morálisan támogatta
az akciót. Az ügy jogi hátterére visszatérve Hantz felvázolta
a jogi csatározásokat, amelyeket a BKB a román állammal vívott.
Az első per, amit ellenük indítottak az Etikai Bizottság döntésével
kapcsolatos volt. Azzal vádolták őket, hogy rágalmazták a
BBTE-t, valótlanságokat állítottak és nem tartották meg az
óráikat. Ezt a pert a BKB megnyerte. A második per a menesztésükkel
kapcsolatos volt, amelyet első és másodfokon is elveszítettek.
Hat hónappal a végleges döntés után, tekintettel arra, hogy
Románia aláírta az Emberjogi Egyezményt, a BKB az Emberjogi Bírósághoz
fordult. Jogi tanácsadójuk Takács Albert Magyarország volt
igazságügyi és rendészeti minisztere, aki első felkérésre
elvállalta az ügyet. A hétfőn tartott budapesti sajtótájékoztatón
Takács elmondta, hogy nagy esélyük van a per megnyerésére,
annál is inkább, mert egy modern Európában az ehhez hasonló
helyzet nem minősül bűncselekménynek. A volt országgyűlési
biztos, azt is megemlítette, hogy ha a pert megnyerik, ez nem
fogja maga után vonni, hogy Hantzék visszakapják az állásaikat,
de kártérítésre mindenképp számíthatnak. A pénzösszeg felől
még nem döntöttek. Hantz kihangsúlyozta, hogy nem azért indította
a pert, hogy meggazdagodjon, a cél ennél sokkal nemesebb: az
1956-ban megszüntetett Bolyai Egyetem újra létrehozása. A per
jogi háttertámogatói lesznek még Somai László és Sükösd József
ügyvédek is. Az ügy egyelőre előkészítési fázisban van:
egy dokumentumot kell benyújtsanak az Emberjogi Bírósághoz,
erre egy hónap múlva kerül sor. A Bolyai Egyetem létrehozásáért
újabb aláírásgyűjtési akciót fognak szervezni, és ezzel
kapcsolatosan nyílt levélben fordultak a romániai magyar
politikai pártok és közképviseleti szervek vezetőihez, hogy
ebben támogassák a BKB-t. „Legkevesebb százezer aláírásra
van szükség, de mi ennél többet szeretnénk”─ hangsúlyozta
Hantz. A létrehozandó Bolyai Egyetem alapdokumentumaként a
felvidéki Selye János Egyetemet megalapító szlovák törvényt
tekintenék mintának. Az oktatás nyelveként a magyaron kívül
a román, angol és egyéb nyelveket is megnevezett Hantz. Az új
egyetem magába foglalná az új karok mellett a BBTE és a Marosvásárhelyi
Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem már meglévő
magyar vonalait. A Bolyai Egyetem székhelye Kolozsvár lenne. Az
egyetemalapító törvénytervezet 2009. január elsején lépne
hatályba.
(Forrás: erdely.com)
|
