vissza a főoldalra

 2008.05.02. 

Szeretetszövetség a Szűzanyával

Április 5-én szentelték fel a Magyar Schönstatt Családmozgalom központjának képzőházát Óbudaváron. A magyar egyházban 25 éve jelen lévő Schönstatt Mozgalom óbudavári központjában, mintegy 480 m2 összalapterületen épült háromszintes képzőház, valamint a központhoz tartozó kápolna megvalósulását túlnyomórészt a mozgalom családjai tették lehetővé. A központ helyet ad a családoknak, ahol megpihenhetnek, erőt meríthetnek a közös imákból, az előadásokból, tapasztalataikkal, életpéldáikkal gazdagíthatják egymást, bátorítást kaphatnak saját házasságuk építéséhez, a helyes gyermekneveléshez. A mozgalom jogi hordozója a Családok a Családért Egyesület. A képzőház feladatairól, a mozgalom és az egyesület küldetéséről dr. Endrédy István, a Családok a Családért Egyesület elnöke nyilatkozott.

 -Mi az ismérve a Schönstatt Mozgalom lelkiségének?  

-Három fő ismérvről beszélhetünk. A mozgalmat erős küldetéstudat jellemzi. Tehát apostoli mozgalomról van szó. A második: a Gondviselésbe vetett gyakorlati hit. Nem várunk tétlenül a csodákra. Úgy véljük, ha a magunk aktivitásában teljes igyekezetünkkel tesszük ami jó és helyénvaló, akkor az isteni gondviseléstől is segítséget kapunk. Egy erős Szűzanya –tisztelet is jellemzi a mozgalom tagjait. Az alapító, Joseph Kentenich atya azt mondta: ha az Üdvözítő Márián keresztül jött a világra, akkor nekünk is a Szűzanya által kell az Atyához találni. Mária Istenhez, Jézushoz, a család dolgaiban gazdag tapasztalattal rendelkezik, olyan utat talált, amelyen az élet sebei szeretetté válnak. Ezért kérjük Őt, jöjjön otthonunkba, vezessen minket is Jézushoz, hogy Istent és embertársainkat jobban tudjuk szeretni és kérjük, hogy gyermekeinket ne hagyja soha „elveszni”. Emblematikus a kánai menyegző egyik jelenete, ahol Isten anyja hamarabb észrevette, hogy a házaspárnak valamiben hiánya van, minthogy ezt ők észlelték volna. A bibliai történetben a bor hiányzott, esetünkben, jelenünkben természetesen más jellegű hiányokról van szó. A mozgalom tagjai otthonukban háziszentélyt alakítanak ki, ahol imádkoznak, s ahol Isten elé teszik örömeiket, kudarcaikat és ahol erőt merítenek a mindennapokhoz. Felajánlják nehézségeiket családjukért és a többi emberért. A háziszentélyben egy Mária-kép látható. A Szűz karján a kis Jézussal. A Schönstatt Mozgalom nem csak családmozgalomból áll, hanem minden „életállapotot” hív és szeretne élővé tenni.

 -Egy erős szeretetszövetség van jelen a Szűz Máriával.

 -Igen. Ezt alapítónk így foglalta össze: „semmit Nélküled, semmit nélkülünk”. A nélküled Máriára vonatkozik, akit mindig, mint példaképünket akarjuk látni a Jóisten iránti engedelmességben.

 -Honlapjukon találkozhatunk egy kifejezéssel: Schönstatti Háromszoros Csodálatos Anya és Királynő. Ez konkrétan mit jelent?

 -Ennek a kifejezésnek történelmi háttere van. A középkorban, Ingolstadtban áldásos lelkipásztori, keresztényi megújulást eredményező munkát végzett Jakob Rem jezsuita a rábízott fiatalokkal. Ők nevezték Máriát Háromszor Csodálatos Anyának. A Schönstatt Mozgalom alapítója az ő munkájukat példaképnek tekintette és állította az 1912-től rábízott fiatalok elé.

 -A mozgalom magyarországi központja a Balaton-felvidék piciny falujában, Óbudaváron található. Miért pont egy 62 fős kisközségre esett a választásuk?

 -Ennek két oka van. A mozgalom magyarországi megjelenése a Gódány-családhoz kötődik. Gódány Róbert 1956-ban hagyta el az országot. Egyetemistaként ismerhette meg a Schönstatt Mozgalmat. Bécsben megismerkedett későbbi feleségével, Ritával. Öt gyermekük született, s Ausztriában részt vettek a Schönstatt Családmozgalom tevékenységében. 1978-ban úgy döntöttek, hogy visszatérnek Magyarországra. Ezt az 1980-ban kivitelezett elhatározást a hazaszeretet motiválta. Óbudavárra úgy esett a választás, hogy a település kb. feleúton fekszik mindkettőjük családjától. Később, már hazánkban jöttek rá, hogy a gondviselő Isten tervében szerepel számukra a közreműködés a magyarországi kereszténység megújulásában a schönstatti lelkiség által. Az Isten szándékának felelhet meg, hogy egy olyan légkör alakuljon ki, ahol az adott család és házaspár tagjai minden külső tényező behatása nélkül egymás felé fordulhassanak. Foglalkozzanak önneveléssel, a házasság szentségével és a gyerekneveléssel. A gyönyörű természeti környezet is nagyban hozzájárult a döntéshez. Egy német atya, Tillman Beller, aki ismerte Gódányékat, 1983-ban Óbudaváron megtartotta az első lelkigyakorlatot három házaspár számára. A lelkigyakorlatot mi családnapnak hívjuk. 1984-ben már négy család vett részt rajta. 1995 óta évente 11 családnapot tartunk június közepétől szeptember elejéig. Ezek általában egyhetes lelkigyakorlatok, melyeken 14-15 házaspár vesz részt.

 -Legyen kedves röviden összefoglalni az április 5-ei, óbudavári eseményeket.

 - Április 5-én az ünnepi szentmisét és a szentelést dr. Márfi Gyula veszprémi érsek végezte. Szentbeszédet mondott Robert Zollitsch freiburgi érsek, a Német Püspöki Konferencia elnöke, schönstatti pap. Azért esett 5-ére a szentelés dátuma, mert 2005. április 2-án, ami egy szombati nap volt, szentelték fel óbudavári kápolnánkat. Tehát idén az április 2-ához eső legközelebbi szombati napot választottuk a képzőközpont felszenteléséhez. Zollitsch érsek úr még 47 évvel ezelőtt találkozott Gódány Róberttel, s barátságot kötöttek. Most Gódány úr meghívásának eleget téve öt napot töltött hazánkban, s találkozott Erdő Péter prímás-érsekkel is. Az eseményen több mint 30 pap és 600 regisztrált vendég vett részt. A szentmise alatt Márfi érsek úr átadta P. Tilmann Bellernek, munkásságának elismeréseként, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia kitüntetését, a Pro Caritate Christiana –díjat. Miközben felszentelték a képzőközpontot, a családok körbeállták az épületet és kézen fogva imádkoztak. Ezt követően agapéra – szeretetlakomára - került sor.

 -A szentbeszédet a freiburgi érsek tartotta, aki schönstatti pap. Németországban ugyanolyan problémák, kihívások előtt áll a katolikus családmodell, mint hazánkban?

 -Az ún. fogyasztói trend ott is dívik. Aki teljesen magáévá teszi ezt a divatos viselkedést, csak a külső behatásokra figyel, így nélkülöz egyfajta sajátos belső világot, és szegényes lesz a gondolkodása. A fogyasztói embertípus német földön hamarabb alakult ki, mint nálunk. A mi helyzetünk abban különbözik a Németország nyugati felében élőkétől: a bolsevik diktatúra idején a társadalom jelentős hányada hozzáedződött ahhoz, hogy helyettünk döntenek el igen sok mindent. Mozgalmunk segít a családoknak védekezni a fogyasztói társadalom káros hatásai ellen. Kentenich atya már 1914-ben felismerte, hogy az emberi szabadság kora fog bekövetkezni, s ezt a szabadságot sokan nem az egyes ember érdekében fogják meghirdetni, megélni. Ezért egy önállóan gondolkodó és a társadalomban megjelenő negatív tendenciákkal szembeszállni tudó embertípust kell kinevelni. Ez a nevelés pedig döntően a családban kezdődik el. Ott dől el, hogy ki milyen ember lesz.

 -A mozgalom alapítója, Kentenich atya szerint a modern kollektivizmus korunk eretneksége. A kollektivizmus lényege, hogy ördögi, mert tudatosan és minden oldalon elfordul az igazságtól és odafordul a hazugsághoz, amelyből rendszert csinál. Jól látom, hogy ez a modern kollektivizmus hazánkban is igen erősen hódít?

 -Egyetértek önnel. Április 5-én jelent meg a Szent István Kiadó gondozásában Isten szelíd forradalmára címmel egy könyv, mely az alapító életéről szól. A szerzőt nem lehet elfogultsággal vádolni, mert nem tagja a mozgalomnak. Ez a mű alaposan körbejárja azt a témát, melyről most szó esik. Tudjuk jól: erős családok képesek erős gyermeket adni az egyháznak és a nemzetnek. Ezek a gyermekek képesek a mai kor összes téveszméjével szembefordulni, de nem anarchistaként, hanem építő jelleggel.

 -Azt olvastam, hogy a mozgalom jogi hordozója a Családok a Családért Egyesület. A jogi formán kívül – gondolom – más kapcsolatról is beszélhetünk…

 -Igen, egy olyan kapcsolat is létezik, mely nem a magyar jogrendszer sajátosságán nyugszik. Beller atya és Gertrud Mária schönstatti nővér jelentik a spirituális kapcsolatot a mozgalom központjával. A családnapokat nálunk már nem csak papok és nővérek tartják, hanem házaspárok is. Őket Beller atya képezte ki erre a feladatra. Fontos, hogy az a lelki mélység, amely a mozgalmat jellemzi, ne vesszen el. A spirituális kötelék jelenti azt, hogy a mozgalom él, s így az talán vonzóvá válik más családok számára is. Az egyesület tagjai automatikusan nem válnak a mozgalom tagjaivá. Tiszteletben tartjuk a tagok szabad döntését. Természetesen vannak átfedések. Az egyesület a fenntartást, az üzemeltetést vállalja, végzi, s a családnapokhoz kapcsolódóan kiadványokat jelentet meg. Ezekben a kiadványokban pl. leírjuk azt: mit jelent a házaspárok életében a megbocsátás. Ezt a házaspárok egy-egy hónapon keresztül próbálják meg otthonukban gyakorolni, életre váltani.

 -Amit ön mond, arra rávághatja egy ateista, hogy nem más, mint egy pszichológiai tréning némi katolikus sóval fűszerezve. Korunkban, ha valakinek valami lelki baja van nem az egyházhoz fordul, hanem pszichológushoz.

 -Ehhez képest nálunk többletekről lehet beszélni. A házaspárok közötti történést segítjük elő, de nem külső ráhatással, mint amikor pszichológushoz megyünk. A másik különbség: a hit, a természetfölötti rásegítés. Lényeges: aki a mi módszerünk szerint él, nem is gondol a válás lehetőségére.

 -A pénzszerzés, a karrierizmus miatt egyre több házaspár – még a katolikusoknál is – mind későbbre halasztja a gyermekvállalás idejét. Erről is szó esik a képzőközpontban, vagy a családnapokon?

 -Az emberi szabadságot tiszteletben tartva mindenkit figyelmeztetünk a zsoltár szavaival: „Isten áldása a gyermek, az anyaméh gyümölcse jutalom.” A hitben élő családok számára a gyermek nem teher, hanem az Úr áldása. Boldog család az, ahol Isten kezéből fogadják a gyermekáldást. Ilyen légkörben a gyermek, a fiatal is jól érzi magát, nevelkedése is kiegyensúlyozott, örömteli lesz. A szülők elsődleges feladata, hogy szerető, meleg családi hátteret biztosítsanak gyermeküknek. Közösségünknek olyan diplomás édesanyák is tagjai, akik komolyan veszik az édesanyai hivatást a civil foglalkozásuk mellett.

 -Mennyire segít az a gyerekek nevelésében, ha önmagunkat is neveljük?

 -Don Bosco mondta ki először: a nevelt nevelővel érjük el a legtökéletesebb módszert. Ezt a tant vette át Don Boscotól Kentenich atya. A gyereknevelésnél fontos kritérium, hogy mindig az adott gyermek adottságaihoz mérten határozzuk meg módszereinket, érzékelésben velük.

 -A családok egysége feltétele a nemzet egységének?

 - Az összefogást tanulni kell, s először ezt a családban lehet elsajátítani. Nem különálló várak, erődítmények vagyunk, hanem képesek vagyunk összefogni egy nemes cél érdekében. Azt szeretnénk, hogy sok családból épüljön fel a mi hazánk.

 -Nehéz az ellenszéllel szemben hajózniuk? Néhány politikai izmus a család intézményét szeretné széjjelzúzni. Ma a médiában – tisztelet a kivételnek – nem a hagyományos családmodellt hirdetik. Nagyon dívik a nőknél szingli életforma propagálása, s a férfiakat pedig a nyers, még az erotikát is nélkülöző pornográfia felé terelik. Milyen eszköz áll a mozgalom rendelkezésére ahhoz, hogy vonzóvá tegye a keresztény család eszményképét?

 - Természetesen feladatunk embert próbáló. Össze kell kapaszkodnunk, hogy erősítsük egymást. Sok embernél a pénz, a hatalom és a szexualitás még csak nem is eszközként, hanem célként jelenik meg. A családmozgalomban sikerrel bizonyítottuk be, hogy a szülők egymás iránti növekvő, tökéletesedő szeretete és egyetértése formálja a család légkörét. Ez is egy eszköz. A család az a tér, ahol életfelfogásunk, alapvető céljaink kialakulnak. Erre említek egy példát. Jelenits István atya, amikor osztály találkozónkon szemére hánytuk, hogy ki mindenki volt piarista diák, azt felelte: „ha az iskolába a szülők egy kis igaz embert hoznak, akkor mi egy tanult, igaz embert tudunk belőle nevelni. Ha egy kis gazembert hoznak, abból csak tanult gazembert nevelhetünk.” Mi schönstatt családok ahhoz próbálunk hozzájárulni, hogy minél több igaz ember lépjen ki a szülői házból, a későbbi változtatás az ember jellemében, mint az előbbi példa is mutatja, profiknak is lehetetlen.

 -Az alapító atya az 1930-as években azt írta, hogy egy pogány világban élünk, s az őskeresztények példáját kell követni.  Ez jelenünkre is elmondható?

 -Joseph Kentenich próféta volt abban az értelemben, hogy előre látott olyan folyamatokat, melyek korunkban, az emberi közösségben játszódnak le. Amit ő állított valósággá vált. Nem csak a veszélyre figyelmeztetett minket, hanem megmutatta az utat: hogyan lehet egy Istennek tetsző, minőségi életet élni. Mi ezt próbáljuk az ő nyomdokain keresztül megélni és tanításait, módszereit tovább adni a fiatalabb nemzedékek számára.

 (Képünkön Márfi Gyula veszprémi érsek, Robert Zolltisch freibrugi érsek és Tilmann Beller schönstatti pap a képzőház szentelésén.)

Medveczky Attila