|
 2008.11.07.
Mezőfalva, az eltűnt település
A
romániai falurombolások egyik első áldozatának tekintik azt a
44 házból álló telepesfalut, amit a Bihar megyei Hegyközkovácsi
határában a XX. század derekán kezdett felszámolni a
kommunista hatalom. Mezőfalva magyar baptista lakói kalandos módon
kerültek, és igen kevés időt tölthettek Biharban. Földműves
nagygazdák lévén kuláklistára kerültek és a kommunisták
munkatáboraiban végezték.
Mezőfalva
egykori főutcáján traktorozunk a ma már nem létező településre
napraforgó és kukoricatáblák között. Az egykori színmagyar
települést a földdel tették egyenlővé, lakosait elüldözték.
A hagyomány úgy tartja, hogy Mezőfalva egy korábban
elpusztult azonos nevű település helyén alakult ki, amikor a
helyi nagybirtokos Ertsey család uradalmát elárverezték a XIX.
században.
„Az akkori időknek a legjobb gazdatársadalma éppen Békés
városában, illetve a szomszédos Okányban élt. Az okányiak és
a békésiek eldöntötték, hogy a békésieknél jobb födeket
megvásárolják” – mesélte Forró László hegyközkovácsi
református lelkész.
A békésiek Hegyközkovácsiban, az okányiak pedig Mezőfalván
telepedtek le. A tanyavilág a XIX. század elején érte el rövid
ideig tartó virágkorát.
„Jött
a trianoni döntés, ők 15 éve éltek itt, nem hitték el, hogy
más ország lesz, és nem is mentek vissza. Jött a második bécsi
döntés, amikor Romániához csatolták ezt a részt, akkor végképp
nem hitték, és itt maradtak. Jött a kommunizmus, és az akkori
rendszer szemében dupla ellenségek lettek” – magyarázta a
lelkész.
A hajdani Mezőfalvából csupán egyetlen düledező tanya
áll még Kovácsitól másfél kilométernyire a határban.
Tanaszi Sándor édesanyja volt az egyedüli, akit az 1960-as években
a kommunista hatóságok nem tudtak megfélemlíteni.
„Jött a kollektivizálás, elvették a sok földet,
maradt 30 ár. Ez úgy maradt meg, hogy voltunk szólongatva, hogy
el kell költözni. Még egyszer kaptunk is valami papírt de nem
volt rajta pecsét” – emlékezett vissza a hentesmester.
„Egy utcából állt. Itt volt az imaház és ide jártunk
templomba. A mezőfalvi nép általában mind baptista volt, csak
benősültek, mint az én édesapám is hívő lányt, okányi lányt
vett el, mink refomátusok maradtunk” – mondta Szűcs Gyula,
aki négy elemit járt a mezőfalvi tanyasi iskolában.
Majd így folytatta: „Itt két iskola volt, mert míg el
nem deportálták az okányiakat, ott, ahol az az akácos van,
annak a táján volt egy kuláktanya, oda jártunk iskolába, s
aztán innen tíz méterrel arrébb, ezt alakították át iskolának”
– mutatta.
Mezőfalva története a kommunizmus alatt le is zárul,
hiszen a családi birtokokat a 60-as évektől kollektivizálták
az utolsó falurombolás 1983-ban volt. A gazdákat munkatáborokba
vitték, a családok pedig a környező falvakba menekültek. Mezőfalva
baptista imaházát például Hegyközkovácsiban találjuk ahol kőről-kőre
újraépítették. A falu emlékét 2005 óta egy obeliszk őrzi a
hegyközkovácsi refomátus templom udvarán. (Képen: ennyi
maradt a faluból.)
(Forrás:
dunatv.hu)
|
