vissza a főoldalra

 2008.11.14. 

83 éves lenne Marton László

Marton László szobrászművész 1925. november 5-én született Tapolcán. Tizenkét évesen már ismert művész volt, mikor Ferenczy Béni és Fülöp Elemér meglátogatta és főiskolára javasolta. 1940-ben a korabeli sajtó lelkes hangú cikkekben számol be a tizenöt éves szobrász csodagyerek munkáiról. Zala vármegye ösztöndíjával a budapesti Iparművészeti Iskola hallgatója lesz, itt tanul 1940– 1946-ig. Tizennyolc évesen elkészíti Pásztorfiú című szobrát, amely ma Tapolcán, a szülői ház előtt áll. 1946-tól a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója, mestere Pátzay Pál. 1950-ben Bemutatkozik a Műcsarnokban rendezett I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon, valamint a Nemzeti Szalon Ifjúsági Képző- és Iparművészeti Kiállításán. 1952- ben a Képzőművészeti Főiskolán VI. éves művészképzős hallgatóként fejezte be tanulmányait. A budapesti Fényes Adolf teremben László Gyulával nyílt közös kiállítása. Megmintázta Táncsics egész alakos figuráját, melyet Orosházán helyeztek el. Rá egy évre megbízást kap a Bocskai-domborműre, első díjat nyert a Szondi pályázaton. 1973-ban tárlata nyílt a mezőtúri művelődési házban. Felavatták Kölcsey-szobrát Szatmárcsekén, valamint Dózsa című plasztikáját Mezőtúron. 1983-ban részt vett a Hadtörténeti Múzeum kiállításán, önálló kiállításon mutatkozott be Halléban (Németország), II. János Pál pápa lengyelországi látogatása alkalmából megbízták a Szent Kristóf című kisplasztika készítésével. 1986-ban tárlata nyílt a Budapest kiállítóteremben, valamint Franciaországban, Senlisben. A budapesti Liszt Ferenc téren felavatják a zeneszerzőről készült szobrát. 1996-ban kiállítása volt Dublinban, a Bank of Irelandban. Akvarell-kiállítása nyílt Hévízen, felavatták Nagy Imréről készített mellszobrát. Ugyancsak Hévízen helyezték el a Kodály Zoltánt ábrázoló mellszobrot. Szobrait bemutatja a budapesti Bank Centerben. 1997-ben Budapesten elhelyezik a mártír püspökről, Apor Vilmosról készült emlékművét. Pannonhalmán felavatják Szent Márton- szobrát. A keszthelyi premontrei gimnázium aulájában elhelyezik Festetics Györgyről készített mellszobrát és Vajda János portréját. 1999-ben megbízást kap a Millenniumi emlékmű (Cantata profana), valamint gróf Klebelsberg Kunó Budapestre tervezett szobrának elkészítésére. Tapolcán elhelyezik a Négy évszak című szoborcsoportot. Felavatják Hévízen a Nimfa díszkutat és dr. Moll Károly és felesége emléktábláját. Ecce Homo-szobrát ugyancsak Hévízen helyezik el az új Szentlélek-templomban. Molnár I. és Dalnoki J. mellszobrát Budapesten, a Népligetben, O’sváth-emlékművét Csengerben állítják fel. Pápára gróf Esterházy Károly egész alakos szobrának elkészítésére kap megbízást. A 2000 Japán felkérésére kiállítása nyílik Japánban. Munkáit bemutatják: Tokióban, Niigatában, Tochigiben, Naganóban, Shizuokában és Gunmában. A 2000 Japán–Magyar Baráti Társaság felkérésére a japán kormány támogatásával a magyar millennium emlékére nagyszabású önálló kiállítása volt Japánban. A vándorkiállítást Takamado herceg és Hiszako hercegnő nyitotta meg az Ikebukuro Art Space Center Galériájában Tokióban. A kiállítás az Ikeda Art Múzeumban, Tochigiben és Niigatában volt látható. A budapesti Szikla- kápolnába elhelyezik Boldog Özséb egész alakos szobrát és Mindszenty József reliefjét. 2002-ben kiállítása volt a Klovicevi Galériában a Városi Múzeumban, melyet Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Ivica Racan horvát miniszterelnök nyitott meg. A Nemzeti Színház bejárati sétánya két oldalára elhelyezték a Mózes- és III. Richard-szobrokat, valamint a színházi bejárat kétoldali árkádjában a 14 színészportrét.

 Marton László alkotásai kezdettől fogva inkább a hagyományos figurális szobrászat tradíciójához, mintsem a progresszív irányzatokhoz kapcsolódnak. Az 1980-as évek elejétől mind nagyobb méretű történelmi alakjait, mind zsánerszerű műveit az expresszivitás jegyeivel ruházza fel. Az újraalkotás és a rekonstruálás is szerepet kapott munkásságában, amelynek jelentős részét köztéri művei teszik ki. Magyarország városaiban mintegy másfél száz köztéri szobra áll. Híres Kiskirálylány című szobra Tapolcától Tokióig emberek százezreit gyönyörködteti. Nevét és munkáit jól ismerték Párizsban, Londonban, Berlinben, Antwerpenben, a Vatikánban, sőt Kubában is. Marton szobrászata emberközpontú. Divatok jönnek, divatok mennek, de ő ragaszkodik ahhoz, hogy az embernek önmaga megmutatásával szóljon a létezés mibenlétéről. A honnan jövünk, mik vagyunk és hová tartunk örök dilemmájáról. Talán ezért is szeret és tud portrét készíteni. A Cziffra Györgyről készült alkotása ennek a műfajnak a remeklése. Az arcvonások jól felismerhetők, azonosíthatók, és ami ritkán adatik meg egy művésznek, Martonnak ismét sikerült: ez a szobor belülről dereng. „A jó művészi produktum önmagáért beszél. Sugárzása van, lebilincsel, nehéz tőle megszabadulni. Mindezt tudva, abban a reményben dolgozom, hogy nekem is sikerül az utókorra egy pár jó munkámat hátrahagyni. Biztos vagyok abban, hogy az idő csak azt menti meg, aminek vonzó ereje van. Az olyan munka, ami taszít, az elveszik” – írta a honlapján olvasható ars poeticában Marton László. A háromszoros Munkácsy Mihály-díjas, érdemes és kiváló művész több mint fél évszázados, nemzetközileg is számon tartott művészi pályafutása elismeréseként 2003-ban részesült Kossuth-díjban. A művész 83. életévében, október 5- én adta vissza lelkét Teremtőjének. Requiem aeternam dona eis Domine, et lux perpetua luceat eis. Amen.