|
 2008.11.15.
Meghalt Gyurkovics Tibor
November
15-én elhunyt Gyurkovics Tibor, Kossuth-díjas író, költő-
tudatta a Magyar Írószövetség. Gyurkovics Tibor 1931-ben született
Budapesten. Számos verses, prózai és drámakötet szerzője
volt.
1942-1948
között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett
1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az
orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta
be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai
műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző
Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi
oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Szakdolgozatát József Attila
értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról
írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke
lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását
is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán,
majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy
gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és
Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos
regényében és versében megjelentek. 1968-tól írásaiból
kezdett élni, bár vannak más kötöttségei is. A Pest Megyei Bíróság
igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között
a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az
Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-től a Lyukasóra
című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra
című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja.
1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től
a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott
pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.
Verseket
15 éves kora óta (1946) ír, első verseit Hárs László közölte
a Népszavában. A Vigília 1958-as májusi számában Rónay György
mutatta be költeményeit. Első mesterei és példaképei Weöres
Sándor és Pilinszky János. Első verseskönyve 1961-ben jelent
meg. Eddig 49 kötete jelent meg. A versek mellett regényeket,
elbeszéléseket, lírai esszéket, színműveket és publicisztikát
is ír, ezért nevezik őt ketten is – Szeghalmi Elemér és
Hernádi Gyula – a magyar irodalom pentatlonistájának, illetve
öttusabajnokának. Gyurkovics Tibor az újabbkori magyar irodalom
egyik legeredetibb egyénisége volt. Azt mondta: "Azért
lettem költő, mert embernek nem váltam be". „Csak ismételni
tudom, Magyarország ki van szemelve arra, hogy megmaradjon.
Rosszabbnál rosszabb dolgok történnek velünk. Hígul a nemzet,
mossák az agyát. Veri a Sors a magyart. De ha ilyen hülye,
Verje, csak verje!, ahogy Ady írta. A rendszerváltozás is egy
borzalom lett. Pedig hogy vártuk! Mintha két erő, a nagy sötét
és a nagy fehér erő egymásba kapaszkodva küzdene az ország fölött.
Tavaly óta Budavár díszpolgára vagyok. Régóta itt élek,
sokan ismernek, ha sétálok a Krisztinavárosban, a Tabánban,
gyakran megszólítanak: „Bírja még? Szükség van magára!"
(A
sas repülni vágyik - Gyurkovics Tiborral beszélget Fazekas Valéria,
Kairosz Kiadó, 2006)
„Ha
az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon,
poklokon, tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig.”
–írta a költő. Reméljük valóban eljutott az üdvösségig.
szerk.
|
