vissza a főoldalra

 2008.11.14. 

Egészségügy: eltérített 60 milliárd

Év végére hatvannyolcmilliárd forintra emelkedhet a kórházak adósságállománya, és a hosszú várólisták miatt sok beteg nem kap idejében kezelést. Ennek ellenére a központi költségvetés az idén is elvonja az egészségbiztosítási alapban maradt pénzt. 

Akárcsak tavaly, a kormány az idén is a központi költségvetésbe utalja az egészségbiztosítási alapban (E-alap) megmaradó pénzt. Tavaly ötvenötmilliárd forint maradt az alapban, amely a járuléktöbbletből, a szakrendelők megmaradt finanszírozásából, vizitdíjból és kórházak bezárásából adódott össze. Ebből harmincmilliárdot azonnal el is vontak, amiért már akkor is nagy árat fizettünk: jelentősen csökkentették az aktív ágyak számát, a rájuk eső finanszírozást pedig csak részben adták vissza ilyen-olyan jogcímen a kórházaknak. Magyarán forrást vontak ki az ellátórendszerből, ami egyebek mellett hosszú várólisták kialakulásához vezetett.

 A Magyar Kórházszövetség kilencvennyolc adatszolgáltató kórház jelentésére alapozott adatai szerint az intézmények prognosztizált valamennyi adóssága az év végére elérheti a hatvannyolcmilliárd forintot. A nyolcvanöt adós kórház közül tizenháromnak kifejezetten kritikus a helyzete. Adósság nélkül mindössze tizenhárom kórház úszta meg, azok is csak azért, mert – mint kisebb területi intézmény – magasabb szintre küldték betegeik egy részét.

 A legnagyobb bajba az ellátás csúcsát jelentő három orvosegyetem került. A magyar kórházak – túlnyomórészt rajtuk kívül álló okok miatt – általában nem felelnek meg a minimális feltételeknek, sem a személyzet létszámát, sem annak összetételét illetően.

 A megmaradt idei, csaknem hatvanmilliárd forintra most is óriási szükség lenne a betegellátásban – figyelmeztetnek a szakértők. A helyzet ugyanis az, hogy a biológia és a pénzügy logikája nem fedi egymást, a betegek nem a költségvetési év végére szoktak meggyógyulni. Márpedig aki a várólisták miatt nem kap kellő időben orvosi segítséget, az vagy meghal, vagy a következő pénzügyi évben – immár súlyos állapotromlással, például daganatos áttétek kialakulásával – jelentkezik az ellátórendszerben. Nyilvánvalóan az ilyen beteg gyógyítása akkor már nagyságrenddel több pénzbe kerül, ha pedig az illető fiatal és aktív, akkor elveszítése vagy gyógyításának késleltetése jelentős nemzetgazdasági károkat okoz. A fiskális szemlélet megtakarítást hozhat ugyan az egészségügyben, de olyan időzített bombát jelent, amely néhány év múlva robbanhat. 

(Forrás: Magyar Hírlap)