vissza a főoldalra

 

 

 2008.11.21. 

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

(Hajdú Eszter és Gát Balázs filmje)

Ezt a dokumentumfilmet Hajdú Eszter rendezi és Gát Balázs a forgatókönyvírója. Az 1979-ben Budapesten született Hajdú Eszter jelenleg a Színház és Filmművészeti Egyetem hallgatója. Érdeklődésének középpontjában az áll, hogy a rendszerváltásnak nevezett hatalmi átrendeződés mekkora roncsolást okozott a társadalom alapszövetében, azaz miként hatott az emberi viszonyok alakulására az a végletes – jobbos-balos –kettéosztottság, ami a 2002-es parlamenti választások után alakult ki. A rendező azt kutatja, hogy a két szekértábor tagjainak mi történik a lelkében, mi zajlik le a fejében, és mit éreznek a másik oldalon állók iránt.

Ennek a filmnek a címe barokkosan hosszú és a tartalmat tökéletesen kifejezi. Közel 28 órányi anyagot vettek fel, amiből lett a mindössze 72 perces dokumentumfilm. Elkészítése azonban cseppet sem ment könnyen. Ahhoz a rendezői koncepcióhoz, hogy miként tesz tönkre barátságokat, házasságokat a politika, nehéz volt megfelelő alanyokat találni. Hajdú Eszter hiába „castingolt” újsághirdetésekben, sőt még a tévében, rádióban is, nem akadt olyan szereplő, aki arcát adta volna a produkcióhoz. Végül baráti segítséggel sikerült eljutni azokhoz, akik vállalták magukat és véleményüket, valamint hajlandóknak mutatkoztak mediáció, vagyis harmadik személy jelenlétében történetüket átbeszélni. Ezzel még nem ért véget a film vesszőfutása. A rendező szívéhez közel álló két mozi, az Odeon-Lloyd és a Művész csak úgy akarta a filmet műsorára tűzni, ha provokatívnak ítélt címét megváltoztatja. De Hajdú Eszter nem engedett, mert úgy vélte, címmódosítással a film a lényegét, legfőbb mondanivalóját veszítené el. Végül két Art mozi, a Vörösmarty és a frissen felújított Toldi vállalta a lejátszását. Hazánkban először november 5-én a pesti Toldiban a Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál alkalmából vetítették akkora tömeg előtt, hogy még a lépcsőkön is ültek. Az érdeklődő nagyközönség a két előbb említett moziban november 13-ától láthatja.

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció klasszikus értelemben vett „beszélőfejes” dokumentumfilm, amiben előfordulnak itt-ott rendszerváltás környéki időkből archív felvételek. Ezek segítik a nézőket, hogy jobban megértsék, miként jutott el idáig, ebbe a gyűlölködő, megmérgezett állapotba a mai magyar társadalom. A film többi kockája a 2008-as esztendő hétköznapjait eleveníti fel, és két részből áll, ami öt ember tipikusnak mondható sztoriját ismerteti. Az első rész az Egy megszakadt barátság címet viseli, és két Gáborról szól. Mindketten zsidó származásúak, egyforma kulturális meg holokauszt héttérrel, hovatartozási- és éntudattal, hajdanán a Szadeszt erősítették. Székely Gábor jelenleg a Szerencsejáték Zrt. elnöke, és megmaradt az SZDSZ holdudvarában. Sebes Gábor viszont a FIDESZ önkormányzati képviselője, aki 2002-ben azért igazolt a polgári pártba, mert nem tud azonosulni a Mérleg utcaiak éles irányváltásával, ami a harcias kommunistaellenességtől a pufajkás Horn Gyulával meg a szigorúan titkos operatív tiszttel, a D-209 fedőnevű Medgyessy Péterrel való összeállásig ível, sőt mélyen elítéli az állandó fasisztaveszéllyel fenyegetést, és nem hajlandó ”a félelem-bizniszben részt venni”. Székely Gábor viszont az unalomig ismert sztereotípiákkal hozakodik elő, az Árpád-sávos zászlók lobogása, a fekete egyenruha, a bakancsok csattogása benne rossz érzést kelt. Szerinte egy zsidónak semmi keresnivalója nincs egy olyan pártban, ahol a keresztény értékek mentén politizálnak, mert neki a keresztény kifejezés a haláltáborokat meg a nyilasokat idézi fel. Még a Bálint Zsidó Közösségi Házba is elmennek, a közönség semmi perc alatt eljut a Magyar Gárdáig. Szegény Sebes hiába védekezik, hogy a Gárda a bohóckodáson kívül semmi mást nem csinál, negyvenen egyszerre torkollják le…

A másik történet az Egy széthulló család címet kapja. A Mezőtúron lakó Tóth Lajos és a felesége, Zsuzsa meg a lányuk, Zsófi történetét mutatja be. Lajos paraszti családból származik, Zsuzsa polgáriból. Lajos a FIDESZ hitvallását érzi magáénak, mert úgy véli, ez a párt a hagyományos értékek: a tisztesség, a becsület, a hazaszeretet, a nemzet iránti elkötelezettség és felelősségvállalás letéteményese. Zsuzsa fütyül minderre, idegenkedik attól, hogyha valamit nemzetinek mondanak, undort vált ki belőle a 2002-ben a Kossuth téren összegyűlt másfél milliós tömeg, és szemében a Viktor! Viktor!-t skandáló nők olyanok, mint amikor a náci időkben a német lányok, asszonyok Hitlert éltették...Lajos egyik hangos szóváltásuk után azt vágta neje fejéhez, hogy nincs benne nemzeti érzés. A házaspár közötti viták odáig fajultak, hogy az asszony elköltözött otthonról, és az akkor 14 éves lányuk nem ment vele, hanem az apjával maradt. Hajdú Eszter kínosan ügyel arra, hogy egyik oldal mellett se tegye le a voksát, azt sugallja, mindkét szekértábor egyforma, az egyik 19, a másik egy híján 20. A baloldali zsidók hisztérikus ágálása, mesterségesen ébren tartott és állandóan gerjesztett félelemérzése, minden magyart genetikailag fasisztának tartó mély meggyőződése sokkal ellenszenvesebb és nevetségesebb, mint a jobboldalt képviselő egyszerű, önmagát nehézkesen kifejező ember rajongása a FIDESZ képviselte értékek iránt. (Képeken: Tóth Lajos és Zsuzsa, a "nemzeti érzés nélküli anya" a filmben, Tóth Zsófi A fideszes zsidó...-ban és Hajdú Eszter a film plakátja előtt a Vörösmarty moziban.)

 

Dr. Petővári Ágnes