|
 2008.11.21.
A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció
(Hajdú Eszter és Gát Balázs filmje)
Ezt
a dokumentumfilmet Hajdú Eszter rendezi és Gát Balázs a forgatókönyvírója.
Az 1979-ben Budapesten született Hajdú Eszter jelenleg a Színház
és Filmművészeti Egyetem hallgatója. Érdeklődésének középpontjában
az áll, hogy a rendszerváltásnak nevezett hatalmi átrendeződés
mekkora roncsolást okozott a társadalom alapszövetében, azaz
miként hatott az emberi viszonyok alakulására az a végletes
– jobbos-balos –kettéosztottság, ami a 2002-es parlamenti választások
után alakult ki. A rendező azt kutatja, hogy a két szekértábor
tagjainak mi történik a lelkében, mi zajlik le a fejében, és
mit éreznek a másik oldalon állók iránt.
Ennek
a filmnek a címe barokkosan hosszú és a tartalmat tökéletesen
kifejezi. Közel 28 órányi anyagot vettek fel, amiből lett a
mindössze 72 perces dokumentumfilm. Elkészítése azonban
cseppet sem ment könnyen. Ahhoz a rendezői koncepcióhoz, hogy
miként tesz tönkre barátságokat, házasságokat a politika,
nehéz volt megfelelő alanyokat találni. Hajdú Eszter hiába
„castingolt” újsághirdetésekben, sőt még a tévében, rádióban
is, nem akadt olyan szereplő, aki arcát adta volna a produkcióhoz.
Végül baráti segítséggel sikerült eljutni azokhoz, akik vállalták
magukat és véleményüket, valamint hajlandóknak mutatkoztak
mediáció, vagyis harmadik személy jelenlétében történetüket
átbeszélni. Ezzel még nem ért véget a film vesszőfutása. A
rendező szívéhez közel álló két mozi, az Odeon-Lloyd és a
Művész csak úgy akarta a filmet műsorára tűzni, ha provokatívnak
ítélt címét megváltoztatja. De Hajdú Eszter nem engedett,
mert úgy vélte, címmódosítással a film a lényegét, legfőbb
mondanivalóját veszítené el. Végül két Art mozi, a Vörösmarty
és a frissen felújított Toldi vállalta a lejátszását. Hazánkban
először november 5-én a pesti Toldiban a Verzió Nemzetközi
Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál alkalmából vetítették
akkora tömeg előtt, hogy még a lépcsőkön is ültek. Az érdeklődő
nagyközönség a két előbb említett moziban november 13-ától
láthatja.
 A
fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció
klasszikus értelemben vett „beszélőfejes” dokumentumfilm,
amiben előfordulnak itt-ott rendszerváltás környéki időkből
archív felvételek. Ezek segítik a nézőket, hogy jobban megértsék,
miként jutott el idáig, ebbe a gyűlölködő, megmérgezett állapotba
a mai magyar társadalom. A film többi kockája a 2008-as esztendő
hétköznapjait eleveníti fel, és két részből áll, ami öt
ember tipikusnak mondható sztoriját ismerteti. Az első rész az
Egy megszakadt barátság címet viseli, és két Gáborról szól.
Mindketten zsidó származásúak, egyforma kulturális meg
holokauszt héttérrel, hovatartozási- és éntudattal, hajdanán
a Szadeszt erősítették. Székely Gábor jelenleg a Szerencsejáték
Zrt. elnöke, és megmaradt az SZDSZ holdudvarában. Sebes Gábor
viszont a FIDESZ önkormányzati képviselője, aki 2002-ben azért
igazolt a polgári pártba, mert nem tud azonosulni a Mérleg
utcaiak éles irányváltásával, ami a harcias
kommunistaellenességtől a pufajkás Horn Gyulával meg a szigorúan
titkos operatív tiszttel, a D-209 fedőnevű Medgyessy Péterrel
való összeállásig ível, sőt mélyen elítéli az állandó
fasisztaveszéllyel fenyegetést, és nem hajlandó ”a félelem-bizniszben
részt venni”. Székely Gábor viszont az unalomig ismert
sztereotípiákkal hozakodik elő, az Árpád-sávos zászlók
lobogása, a fekete egyenruha, a bakancsok csattogása benne rossz
érzést kelt. Szerinte egy zsidónak semmi keresnivalója nincs
egy olyan pártban, ahol a keresztény értékek mentén politizálnak,
mert neki a keresztény kifejezés a haláltáborokat meg a
nyilasokat idézi fel. Még a Bálint Zsidó Közösségi Házba
is elmennek, a közönség semmi perc alatt eljut a Magyar Gárdáig.
Szegény Sebes hiába védekezik, hogy a Gárda a bohóckodáson kívül
semmi mást nem csinál, negyvenen egyszerre torkollják le…
 A
másik történet az Egy széthulló család címet kapja. A Mezőtúron
lakó Tóth Lajos és a felesége, Zsuzsa meg a lányuk, Zsófi történetét
mutatja be. Lajos paraszti családból származik, Zsuzsa polgáriból.
Lajos a FIDESZ hitvallását érzi magáénak, mert úgy véli, ez
a párt a hagyományos értékek: a tisztesség, a becsület, a
hazaszeretet, a nemzet iránti elkötelezettség és felelősségvállalás
letéteményese. Zsuzsa fütyül minderre, idegenkedik attól,
hogyha valamit nemzetinek mondanak, undort vált ki belőle a
2002-ben a Kossuth téren összegyűlt másfél milliós tömeg,
és szemében a Viktor! Viktor!-t skandáló nők olyanok, mint
amikor a náci időkben a német lányok, asszonyok Hitlert éltették...Lajos
egyik hangos szóváltásuk után azt vágta neje fejéhez, hogy
nincs benne nemzeti érzés. A házaspár közötti viták odáig
fajultak, hogy az asszony elköltözött otthonról, és az akkor
14 éves lányuk nem ment vele, hanem az apjával maradt. Hajdú
Eszter kínosan ügyel arra, hogy egyik oldal mellett se tegye le
a voksát, azt sugallja, mindkét szekértábor egyforma, az egyik
19, a
másik egy híján
20. A
baloldali zsidók hisztérikus ágálása, mesterségesen ébren
tartott és állandóan gerjesztett félelemérzése, minden
magyart genetikailag fasisztának tartó mély meggyőződése
sokkal ellenszenvesebb és nevetségesebb, mint a jobboldalt képviselő
egyszerű, önmagát nehézkesen kifejező ember rajongása a
FIDESZ képviselte értékek iránt. (Képeken: Tóth Lajos és
Zsuzsa, a "nemzeti érzés nélküli anya" a filmben, Tóth
Zsófi A fideszes zsidó...-ban és Hajdú Eszter a film plakátja
előtt a Vörösmarty moziban.)
Dr. Petővári Ágnes
|
