vissza a főoldalra

 2008.11.21. 

Furcsaságok egy kanonok szobra körül

Szobrot ajándékozott a szlovák kormány Nagyváradnak. Josef Kozacek szlovák nemzetiségű egykori nagyváradi kanonok mellszobrát vette át a város nevében november 24-én délután Biró Rozália alpolgármester. Az ünnepi alkalmon jelen volt Adrian Miroslav Merka parlamenti képviselő, a Romániai Csehek és Szlovákok Demokratikus Szövetségének (RCSSZDSZ) elnöke és Dagmar Repcekova, Szlovákia romániai nagykövete is.

 A meghívott vendégeken kívül azonban hívatlanok is felsorakoztak a várad-ősi Ifjúsági Központ előcsarnokában, ahova a szlovák küldöttség érkezett. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) bihari szervezetének több tagja ugyanis tiltakozó demonstrációt szervezett az esemény közben, s mint mondták, visszásnak tartják, hogy a pillanatnyilag igencsak feszült magyar – szlovák helyzetben Nagyváradon szobrot kapjon a szélsőségesen nacionalista politikájáról elhíresült Matica Slovenska egykori vezetője, s hogy ráadásul ezt az ajándékot maga a magyar nemzetiségű, RMDSZ-es alpolgármester vegye át és köszönje meg.

 De mint utóbb kiderült, nemcsak az EMI tagjai, hanem maga a nagyváradi római katolikus püspök, Tempfli József is több kifogásolnivalót talált ebben a szoborajándékozási akcióban.

 24-én délután több mint negyven perces késéssel kezdték el a szoborátadási ceremóniát, mely késés okát a megkérdezett szervezők sem tudták vagy nem akarták megmondani. A meghirdetett program szerint Ilie Bolojan polgármesternek kellett volna fogadnia a szlovák küldöttséget, ám ő egyéb elfoglaltságaira hivatkozva ezt a feladatot átadta Biró Rozáliának. Az alpolgármester meg is érkezett, s szemmel láthatóan félvállról vette a tüntető fiatalokat, akik magyar, szlovák és angol feliratú transzparensekkel sorakoztak az előcsarnokban.

 Mint az EMI-sek elmondták, az alpolgármester, miután elolvasta a tiltakozó szövegeket, többek között a Ne bántsd a magyart! feliratú táblát, gúnyosan megkérdezte a demonstráló fiataloktól, hogy akkor most őt itt netán bántani fogják a szlovákok?

 A szoboravatón a római katolikus egyházat Lőrincz Ottó tisztelendő képviselte, de a nézőtéren ott láttuk Virgil Bercea görög katolikus püspököt is. Merka képviselő köszöntötte a jelenlévőket, s elmondta, nagy öröm számára, hogy Kozacek kanonok szobrot kap Nagyváradon.

 Felszólalt Biró Rozália is, aki megköszönte az ajándékot a jelenlévő szlovákoknak s rajtuk keresztül a pozsonyi kormánynak is, mi több, üdvözletét küldte a jelenlegi Fico-kabinetnek, méltatva annak nemzetiségi politikáját. A Josef Kozaceket ábrázoló mellszoborról a színpadon hullott le a lepel, ugyanis egyelőre nem tudni, hol lesz felállítva. A köszöntések után szlovák nemzetiségi műsor következett, majd állófogadás.

 Sem az alpolgármester, sem a Romániai Csehek és Szlovákok Demokratikus Szövetségének elnöke nem óhajtotta kommentálni a szobor körül kialakult helyzetet, a tiltakozó tüntetést. Adrian Miroslav Merka újságírói kérdésre annyit jegyzett meg, ha ez az ajándékozó gesztus így „meghatotta" a város magyar alpolgármesterét, azt akár tekinthetik úgy, mint a város magyarságának jóindulatát. Hogy a máris sok vitát eredményezett szobor hol kap helyet Nagyváradon, egyelőre nem tudni.

 Tempfli József megyéspüspök az alábbiakat tartotta fontosnak nyilvánosságra hozni az eset kapcsán: „Nagyon furcsállom, hogy a katolikus püspökség megkerülésével akar a polgármesteri hivatal szobrot állítani egy katolikus kanonoknak Nagyváradon. Részemről ezt azért is furcsállom, mert Josef Kozacek kanonok szélsőséges politikájáról vált ismertté, az akkori szlovák nacionalista szervezetet, melynek egyik vezetője volt, úgy kell elképzelni, mint a mai Vatra Româneascãt, csak persze szlovák kiadásban.

 Én azon a véleményen vagyok, hogy a nagyváradi katolikusok történelmében akad számos, Kozaceknél kiemelkedőbb alak, aki méltóbb arra, hogy szobrot kapjon a bazilika kertjében. El kell mondanom, hogy a püspökség szobrot akart állítatni Pázmány Péter hitvitázó szellemóriásunknak, illetve Bogdánffy Szilárd vértanú püspöknek, de az illetékesek ezt nem engedélyezték, mondván, hogy a székesegyház műemlék épület, tehát nem szabad megbontani az eredeti kinézetét. Úgy tűnik, Kozacek kanonok szobrának esetében ez nem jelent akadályt. Az pedig nem igaz, amit a város elöljárói a sajtóban is nyilatkoztak, hogy megbeszélték volna a szobor felállítását velem. Engem, kérem, senki nem keresett meg emiatt.

 Azt is sérelmezem, hogy a váradi római katolikus püspökséget képviselő Lőrincz atyának nem adtak lehetőséget arra, hogy a hétfői ünnepségen elmondja álláspontunkat. A szobor felállítását mi nem vállalhatjuk mindaddig, míg a múzeumkertet teljesen nem tudjuk bekeríteni, ugyanis nem vállalhatunk felelősséget így a szoborért. Ha valaki, akár egy ócskavasgyűjtő ellopja, minket hibáztassanak s keverjenek ebbe esetleg nemzetiségi kérdéseket? Josef Kozacek szobrának felállítását én pillanatnyilag ezért sem tartom időszerűnek. És nagyon furcsállom, hogy a püspökséget megkerülve bonyolították le ezt az adományozást, hiszen logikusan nem a polgármesteri hivatalt, hanem a püspökséget kellett volna megkeressék ezzel.

 Egyházmegyénkben amúgy nagyon jól működnek a szlovák közösségek, így hangsúlyozni szeretném, nem nemzetiségi alapú azon döntésünk, miszerint nem egyezünk bele abba, hogy a következő két évben Kozacek mellszobrát a nagyváradi bazilika bejáratánál, a múzeumkertbe állítsák fel."

 A püspököt megelőzően Fodor József általános helynök a kolozsvári Krónikának azt nyilatkozta, hogy a püspökségnek nincs miért tiltakoznia a szobor állítás ellen, mivel Kozacek nagyváradi kanonokként szolgált, hamvai is a székesegyházban nyugszanak.

 „A Matica Slovenska név sok emberben ébreszthet ellenszenvet, ám Kozacek idejében a szervezet nem volt annyira magyarellenes, mint ma. Az is igaz, hogy Nagyváradon mintegy 10-15 szlovák nemzetiségű kanonok szolgált, és bármelyiküknek állíthattak volna szobrot, az itteni szlovákok mégis őt választották" – fejtette ki a vikárius, aki szerint Kozacek kanonokként sokat tett a szegényekért. Arra is rámutatott: a nagyváradi püspökség területén – Bihar és Szilágy megyében – mintegy 15 ezer szlovák római katolikus él. Azt viszont a püspökkel egybehangzóan szögezte le, hogy a szobrot csakis azt követően állíthatják fel, hogy a palota és a kert teljes egészében visszakerül a püspökség tulajdonába.

(Forrás: Reggeli Újság)