vissza a főoldalra

 

 

 2008.11.21. 

Vallások – veszély, avagy remény társadalmainkban

A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség szervezésében magyar delegáció is részt vett azon a nemzetközi konferencián, melyet a francia katolikus szervezet, a Semaine Sociale rendezett november 21. és 23. között a franciaországi Lyonban. A tekintélyes szakemberek bevonásával folyt élénk eszmecsere fókuszában a következő problémák álltak:

 – Milyen a helyzete a mai, szekularizált társadalomban a vallásoknak: mi a szerepük, hogyan gazdagíthatják a társadalmat saját értékeikkel; miben áll a felelősségük a társadalmi problémák iránt; hogyan vehetik ki a részüket azok megoldásából?

 – Milyen a vallások egymáshoz való viszonya intézményi szinten: melyek a közös értékek, amelyek mentén a békés egymás mellett élésre törekedhetnek; és melyek az összefogás lehetőségei a szekularizált társadalomból érkező támadások ellen; milyen belső és külső problémákkal kell megküzdeniük; hogyan tudnának barátságos és termékeny dialógust kezdeni.

 Mindezeket a kérdéseket főleg az Európában jelen levő monoteista vallások vonatkozásában tárgyalták szociológusok, vallástudósok, filozófusok, teológusok, politikusok és újságírók. Az egy-egy részterületet átfogó előadásokat kerekasztal-beszélgetések követték. A kerekasztal-beszélgetések során élénk eszmecsere, sőt olykor vita bontakozott ki a résztvevők között. Ezen alkalmakkor került sor a közönség kérdéseinek megválaszolására is.

 A nyitó napon francia szociológusok, és a hazánkban is ismert Paul Zulehner bevezetőit követően a zsidó, a keresztény és a muzulmán vallás képviselői – Régine Azria szociológus, Mustafa Chérif iszlámkutató és Paul Valadier jezsuita filozófus – fejtették ki álláspontjukat vallásuk helyzetéről és a dialógus lehetőségeiről. A beszélgetés esszenciáját talán Mustafa Chérif gondolata ragadja meg legjobban: „Ha a gonoszra hallgatunk, és a rosszat keressük a másikban, akkor megint a megbékélésben kételkedőknek lesz igaza. A monoteista vallások együttélésének középpontjában a megértésnek és az egymás felé nyitottságnak kell állnia.”

 A keresztény résztvevők számára lelki feltöltődést is jelentettek Agnés von Kirschbach református lelkész, és Enzo Bianchi, a Bose közösség vezetőjének beszédei. Az olasz teológus kifejtette: „A Bibliában az első gyilkosság is egy oltár közelében történt (ld: Káin és Ábel története). Ha arrogánsan rá akarjuk erőltetni az akaratunkat másokra  – mondván, hogy a teljes igazság a mi birtokunkban van  – akkor abból erőszak fakad ma is.”

 Többször elhangzott azonban, hogy a párbeszéd keresése közben rendkívül fontos saját vallási identitásunk erősítése, hisz saját értékeink feladása, azok relativizálása nem előremutató az együttműködés tekintetében sem.

 A második napon különböző speciális témákat taglaló szekcióülések közül választhatott az érdeklődő: A vallások menedzsmentje a közügyek tekintetében; Vallások a médiában és a kultúrában; Vallások az oktatásban és képzésben; Vallások és társadalmi egység; Vallások és a tudomány, vallások és etnikai problémák.

 A vallásoknak a politikában és a nyilvánosság előtt való megjelenéséről szólt a harmadik nap.

A szocialista Elisabeth Gigou, korábbi francia szociális miniszter beszédében a keresztény értékrend szerinti politizálás mellett foglalt állást. A politikusasszony számos ponton ütköztette véleményét szociális kérdésekben Jacques Barrot az Európai Bizottság alelnöke lényegesen liberálisabb nézeteivel.

 A kereszténydemokrata Jordi Pujoi (Katalóniából) rámutatott, milyen nagy probléma, hogy ma már senki sem beszél arról, ami a politikus elsődleges feladata: a „közjó” szolgálata.

 A záró szekcióülésen református és evangélikus vezetők, egy ortodox szakíró valamint katolikus részről Lyon érseke, Philippe Barbarin bíboros beszéltek arról, hogyan kellene a nyilvánosság előtt megmutatni a vallásoknak saját értékeiket a vallástalan többségi társadalomnak.

 Vasárnap vigiliáján Philippe Barbarin bíboros mutatott be szentmisét.

 

(Forrás: Magyar Kurír)