vissza a főoldalra

 2008.11.21. 

Még tűr a nép

– Azt mondta a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rosszul mérték fel a devizatartalékukat. Mi történt, kérdezzük dr. Boross Imrét.

– Vicc az egész. Én nem tudom, hogy mennyi devizatartalékot akarnak. 17 milliárd eurónyi devizatartalék volt és talán van is a Nemzeti Bankban, amit a magyar gazdaság izzadt ki és rendkívül alacsony kamattal visszateszik különböző helyekre. Gyakorlatilag hatalmas az áldozat azért, hogy ebben az országban még nincs eurófizetés. Ezt még növelni akarják. Gratulálok.

 – Miért minősítette kevésnek az MNB elnöke a devizatartalékot?

 – Ezt tőle kellene megkérdezni. Valószínűleg abbéli félelmében, hogy közben az országot eladósították. Nemcsak az államot devizában, hanem a lakosságot és a vállalkozók jelentős részét is a hibás monetáris politika miatt, aminek iszonyú forintkamat lett a következménye. Devizában vették föl, mert úgy gondolták, hogy ez alacsonyabb kamatköltséggel sújtja a gazdaságot és a lakosságot. Kiderült, hogy azok, akik a devizát hitelezték, és bajba kerültek, vinnék haza a devizát, a Nemzeti Bankban pedig nincs deviza, mert kb. 25-30 ezer milliárdnyi az ország devizaadóssága mindenkit belevéve, és 17 milliárd a devizatartalék. Ezért lett tele a nadrágja a Nemzeti Bank elnökének, és találta ki, hogy hűha. Most annyi devizatartalékot kell a Nemzeti Banknak tartani, hogy erre mind fedezet legyen. Három helyen vertük ki a biztosítékot. Az IMF-nél a rendszeres és normális eljárásban megítélhető összegnek, ami kb. 2,5 milliárd dollár, majdnem a tízszeresét hoztuk el. Az EU-ban ilyen típusú eljárásrend korábban nem volt. Kiváltottunk egy intézkedést, valamint az európai központi banktól – onnan is leszedett 5 milliárdot az MNB – is innovatív módon hoztuk el a pénzt, nem beszélve a Világbankról, aminek nem az a funkciója, hogy válságbalhékat finanszírozzon. Beruházásokat finanszíroz, de ebbe a hitelcsomagba mégis beszállt. A kormány úgy adja elő, hogy ez az ő sikere, én meg azt mondom, hogy a baj nagysága miatt van így, mert veszélyesek vagyunk a világpiacra. Ha mi megborulunk, és az államcsődöt nem tudjuk felszámolni, mert abban vagyunk, akkor az egész kelet-európai régió renoméja elvész, több ország beborul és még nagyobb lesz a baj. Ezért gondoltak arra, hogy rendkívüli intézkedéssel, eljárással veszik elejét a még nagyobb bajnak, és nem engedik, hogy a magyar dominó másokat is leborítson.

 – Ez a 25 milliárd dollár a kormány szándéka szerint arra is való, hogy megsegítse a bankokat.

 – Semmi szükség erre. Nem a bankokba akarnak belépni, ez csak az álca, egyetlen bankot akarnak ezzel a trükkel. Először is minden bank tiltakozik ez ellen kézzel-lábbal, tehát gyógyítani akarnak ott, ahol betegség sincs. Ekkor az ember arra gyanakszik, hogy melléktermékként egy szép tulajdonrablás a cél, de ezt csak az OTP-n lehetne végrehajtani, azaz az OTP eddigi tulajdonosait szépen ár alatt kitessékelnék a bankból, és más tulajdonosi köröket hoznának be áron alul. Egyébként az OTP-t már próbálták, ’94-95-ben, ár alatt elvinni.

 – Ez Bokros Lajos elképzelése volt?

 – Igen Bokros elképzelése volt, és dühöngött is, hogy nem lehetett végrehajtani. Most a bankok, beleértve az OTP-t is, tiltakoznak kézzel-lábbal, köszönik szépen, a tőkéjük megvan. Az OTP azonnal produkálta az ez évre vonatkozó nyereségszámát, ami majdnem 1 milliárd euró. Azt mondják, a likviditással is jól állják, nekik segítségre nincs szükségük. Ahol pedig szükség lenne rá, oda meg nem ajánlanak. Ez a magyar gazdaság. A kis- és középvállalatokat kellene tőkével megsegíteni, és azt mondani nekik: ezt akkor kapjátok, ha a munkahelyeket megtartjátok, és újakat létesíttetek, és olyan cégek kapják, akik egyébként nem részesültek adókedvezményben. Mert a multik tele vannak adókedvezménynyel. Innét kéne elindítani a dolgokat, meg esetleg a magyar lakosság egy részét konszolidálni, akik a leginkább eladósodtak. Számukra be kéne vezetni a családi csődvédelmet.

 – Az mit jelentene?

 – Azt látjuk, hogy a családok is kerülhetnek csődbe. Ha létezne a családi csődvédelem, ezzel a lehetőséggel élve a bíróság megállapítja, hogy csőd van, és azt mondja: állj meg. Ezt a családot nem tehetjük tönkre, mert felelőtlenül vettek föl hiteleket és mi felelőtlenül adtunk nekik. Ennyi jövedelemre és ennyi vagyonra szükségük van a létfenntartáshoz, a többit vihetik a bankok. Ez egy jó figyelmeztetés a bankoknak is: büntetlenül nem tolhatjuk le a szerencsétlenek torkán a hiteleket, hogy majd a vagyonukat elvihessük. Jó, hát ez a családnak sem lenne egy örömünnep, mert addig, amíg ebből ki nem jön, nem hitelképes, de legalább túlélné. A baj csak az, hogy erre se láttam törvényhozói szándékot. A bankmentést, úgy tudom, a költségvetési bizottság is hanyatt lökte a parlamentben.

 – Igen, egy szavazattal elvetették.

 – Mindegy mennyivel, gyakorlatilag nem mehet a plénum elé.

 – David Ricardo álnéven publikált a rendszerváltás előtt Bokros Lajos és elterjesztették róla, hogy legalább akkora zseni, mint a névadó – aztán ugyanez a Bokros Lajos a Budapest Bankot hanyatt vágta a kilencvenes évek közepén, s most újra itt van.

 – Úgy vágta hanyatt, hogy először is eltitkolta a bank valóságos helyzetét a kormány elől. De ezt az MDF-kormány, majd később a sajátjuk, az SZDSZ-MSZP kormány nagy szeretettel elnézett. Majd eladták, és a privatizációt követően az állam, amely eladta, még rengeteget fizetett a vevőnek: 10 milliárdokat évekig. Esettanulmányba illő, hogy miként lehet egy bankot úgy értékesíteni, hogy az eladó még rá is fizet.

 – Erre mondaná Kohn bácsi, hogy jó üzlet. Csányi Sándor OTP-jére most nagyon rámásztak. Miért?

 – Az OTP nem vett föl soha konszolidációs pénzt. A többi bank meg állami pénzt használt föl és elpazarolta. A Budapest Bankról beszéltünk ugyan, de a többi se különb. Azért legyünk pontosak, nem Csányi Sándoré az OTP Bank, csak komoly részesedése van benne. A rengeteg kisrészvényes 5%-nál nemigen rendelkezik nagyobb tulajdonrésszel. Jól szét vannak terítve a részvények.

 – Ez is az erősségének az egyik fundamentuma.

 – Pontosan. Meg az, hogy magyar menedzsment vezeti. Szemben az összes többi bankkal, amelyekbe azonnal külföldi vezérigazgatót hoznak, meg hatalmas fizetéssel külföldi menedzsereket, a magyarokat pedig kiszorítják.

 – A jászárokszállási születésű Csányi Sándor, egy mezőőr gyereke. Valamikor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban dolgozott a vadászati főosztályon, innen lett a hazai bankárok egyik jelessége.

 – Azt mondanám, hogy ő az a ritka fajta, aki a pénzügyi szektorban majdnem saját erőből, ügyesen építkezve egy birodalmat hozott létre, ami eleve kiváltott egy csomó irigységet, és igyekeztek a nyakát korábban is kitörni, és most is ezt szeretnék.

 – Ez a törekvés tapintható ki.

 – Igen, de ez már lelepleződött, mert a parlamentben is megbukott a bizottságban ez a kísérlet. Hogy most mivel próbálkoznak, azt nem tudom.

 – Most azok szidják a neoliberális politikát, például Soros György, akik korábban istenítették.

 – Ilyenkor ez szokott történni. Azt mondják, amit nem szeretsz, de ha már nagyon mondják, állj az élére. Ez így működik.

 – Ma már Róna Péter is nagyon világos okfejtéssel mondja a magáét a televízióban.

 – Ezek szerint korábban is tudta, mi az igazság, de most már úgy látja, hogy az igaz beszéd lesz a trendi, legalábbis egy darabig.

 – De a nagy augúrok(madárjósok szerk.)miért nem szóltak előbb?

 – Egyszerű a képlet. Így lehet azoktól, akik ezt korábban is mondták, már sokkal korábban elvenni a lehetőséget, a cselekvés lehetőségét, hogy megint ugyanők legyenek a trendi- beszélők. Ez ma így néz ki.

 – Azt mondják egyesek, hogy megmentettek bennünket az összeomlástól.

 – Először is az államcsőd bekövetkezett, pont. Most az államcsőd rendezése folyik. Miután devizahitelt nem kaptak, kénytelenek voltak a forintkamatot iszonyúan megemelni, hogy az állam kapjon pénzt, de ezzel egyben ki is szorítottak minden egyéb hitelkérőt, a vállalatokat, a lakosságot. A fogyasztói hitelek 30% fölött vannak, a vállalati hitelek is magasak, 5%- os kamat mellett 25%-os hitelt nem lehet kifizetni. Az állam kikönyökölt mindenkit a hitelpiacról azért, hogy ő maga hitelhez jusson. A szomorú az, hogy össze-vissza dumál mindenki, a népnek meg azt lehet mondani, hogy mi mindenkit bevontunk a megoldásba és mindenki egyetért azzal a marhasággal, amit mi csinálunk.

 – Hallottam, hogy Gyurcsány Ferenc erre az időre leállította a 13. havi nyugdíjak számfejtését.

 – Ez kérés volt. Az IMF-hitelhez ezt eleve hozzácsatolták, nyilvános feltételként.

 – Állítólag azt mondta, hogy nem tudja kifizetni a 13. havi nyugdíjat.

 – Egyszer azt már elvették a nyugdíjastól, úgy, hogy elinfláltatták. Most majd másodszorra hivatalosan is elveszik.

 – Hova vezet ez?

 – Jóra az eddigiek sem vezettek. Petőfivel szeretnék szólni nekik: „Még kér a nép, most adjatok”. Mert még tűr a nép, no, de meddig?

Győri Béla