vissza a főoldalra

 

 

 2008.10.17. 

Burkolt diszkrimináció az egyházak ellen

Bölcskei Gusztáv püspök, a kormány egyházakra vonatkozó költségvetési tervezete kapcsán tájékoztatta az egyházi és a világi sajtó képviselőit október 8-án a Zsinati Irodán.

 

- Mi sem vagyunk a béke és a biztonság boldog szigete - fogalmazott a Zsinat lelkészi elnöke a nemzetközi gazdasági válság vonatkozásában. Bölcskei Gusztáv emlékeztetett azokra a megszólalásokra, amelyek szerint a bankok azért nem kapnak hitelt, mert nincs meg irántuk a bizalom. Mint mondta, még az olyan racionális területen, mint a gazdaság, sem lehet kizárni az erkölcsi kategóriát.

Bölcskei Gusztáv a nyílt és a burkolt diszkrimináció formáinak megjelenése közt említette a kormány költségvetési tervezetét is. Az Európai Unió tagországaiban nem szabad semmilyen diszkriminációt folytatni, a diszkrimináció ellen küzdeni kell - fogalmazott a püspök, majd példaként említette a diszkriminációval szemben tartott Tarka magyar felvonulást. A demonstrációkkal kapcsolatban kitért arra is, hogy azok nem mindig adnak választ azokra a kérdésekre, amelyek az emberek életét érintik. Kiemelte, hogy sokszor aránytalanul kevesebbszer jelennek meg a közbeszédben a vidéki élet problémái.

A burkolt diszkrimináció jelenik meg a Polgári Törvénykönyv házassággal kapcsolatos módosításában is - hangsúlyozta Bölcskei Gusztáv püspök. A kérdéssel kapcsolatban idézte a Zsinat Házasság, család, szexualitás című korábbi állásfoglalását. A püspök teljes egyetértését fejezte ki a Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) nyilatkozatával, amely felhívja a figyelmet a tervezet alkotmányellenes voltára. A Zsinat elnöke kitért a civil szervezetek és az egyház viszonyára is. Mont mondta, külön-külön erőtlen a megszólalás, ezért szükséges az együttműködés.

A költségvetés tervezete szerint az egyháznak kevesebb támogatás jutna. Ennek okaként Bölcskei püspök az 1 százalékos felajánlások állami kiegészítésében bekövetkező változásokat nevezte meg. E szerint az egyház 458 millió forinttal kap kevesebb támogatást. Mint fogalmazott, minden egyház támogatottsága nőtt, de az állami kiegészítő támogatás kevesebb.

- Ennek a költségvetésnek az az üzenete, hogy a kormány tovább folytatja a számokkal való zsonglőrködés eszközével az egyház diszkriminációját - mondta Bölcskei Gusztáv, aki elismerte, hogy a rekonstrukciós keretet valamelyest megnövelték, de hangsúlyozta, hogy ez közvetlenül az intézményekhez jut el. Bölcskei Gusztáv arra is figyelmeztetett, hogy az adótörvények módosításának terve is burkolt diszkrimináció az egyházak irányába.

Az állam és egyház kapcsolatáról Bölcskei Gusztáv kitért arra is, hogy a kormány úgy állítja be az egyházakat, mintha azokban két tevékenység folyna: egy értékes, kulturális szolgálat és egy értéktelen, hitéleti. Mint mondta, a kormány megszegi törvényi kötelezettségeit, és nem tárgyal az egyházzal, hanem közli döntéseit. A püspök hangsúlyozta, hogy a kormánnyal szemben az egyház nem általánosan ideológiai értelemben áll szemben, hiszen például Szentesen a baloldali városvezetés és az egyház együtt tud működni.

Bölcskei Gusztáv említést tett amerikai útjáról, amelynek egyik fontos állomása lesz a novemberi diaszpóra-konferencia - ahol azt vizsgálják majd, hogy milyen segítséget tud adni a magyarországi reformátusság a nyugat-európai, amerikai és ausztráliai magyar reformátusságnak - előkészítése.

A Népszabadságban megjelent elemzés kapcsán - amely szerint csökken a vallásosság - a püspök megjegyezte, hogy ezzel a vallásszociológiai felméréssel szemben vannak más tendenciák is. E szerint 2004 és 2008 között 40 százalékkal nőtt azok száma, akik az egyház számára felajánlották adójuk 1 százalékát. Újságírói kérdésre Bölcskei Gusztáv hozzátette, hogy a csak hagyományra épülő vallásosság veszít jelentőségéből, ezért a gyülekezeteknek élő közösséggé kell válni.

 

(Forrás: reformatus.hu)