|
 2008.10.24.
Vandalizmus
Kellemes
meglepetést jelentett számomra, amikor október 4-én, a szombat
esti órákban egy Kőbánya felé tartó 37-es villamos érkezett
a Hungária körúti megállóba. Egyik barátomtól tartottam
hazafelé, és a menetrend szerint a 37/A jelű, rövidített útvonalú
járatnak kellett volna jönnie, de a vezető közölte velem,
hogy a villamos végigmegy a teljes vonalon. Ez pedig megkímélt
egy átszállástól, ami szombat este akár húszperces várakozást
is jelenthetett volna. Örömömet azonban alaposan megkeserítette
az a cigány fiatalokból álló népes társaság, amely a következő
megállóban, a Zách utcánál szállt fel a villamosra. Eleinte
csupán zajosak voltak, obszcén megjegyzésekkel illették egymást,
trágár mondatokat harsogtak, miközben folyamatosan vedelték a
szeszt a náluk lévő pálinkásüvegekből. Bár egy
kisgyermekes család is utazott a villamoson, a körülbelül tíz
barna bőrű fiúból is lányból álló csapat tagjai olyan
mondatokat ordibáltak, mint például „négy, öt, hat, bekapod
a f…t”. Aztán az Éles saroknál a verbális agresszió már
tényleges károkozással együttjáró őrjöngésbe ment át. Előbb
csak rágyújtottak, füsttel árasztva el az utasteret, majd az
üléshuzatokon nyomták el a csikkeket. Később azzal szórakoztak,
hogy a kapaszkodókat megcélozva igyekeztek széttörni a kiürült
piásüvegeket. Amikor pedig rájuk szóltam, hogy hagyjanak fel
elfogadhatatlan, a többi utas nyugalmát zavaró viselkedésükkel,
mocskos fajgyűlölő parasztnak neveztek, és kis híján
tettlegesen is nekem támadtak. Miután a cigány ifjak hordája
vagy tízszeres túlerőben volt, nem éleztem tovább a feszültséget,
és rólam megfeledkezve ők is találtak maguknak egy új szórakozást.
Elkezdték kicsavarni, összegyűjteni, majd a földhöz csapkodni
a jármű belső világítását biztosító villanykörtéket.
Ezután már egyetlen utas sem vette a bátorságot, hogy rájuk
szóljon, így a megvadult majomcsapatra emlékeztető társaság
tombolása egészen a Kőbányai Bazárnál lévő megállóig
folytatódott. Ott aztán – velem együtt – az ifjú vandálok
is elhagyták a villamost. Bár onnan már tőlük eltérő útvonalon
haladtam tovább, még percekig hallottam kurjongatásukat, és a
Sibrik Miklós út aszfaltján összetörő villanykörték
csattanását.
Varga Imre
|
