vissza a főoldalra

 2008.09.12. 

A HospInvest felemelkedése

Országosan akkor vált ismertté a 2000-ben alapított HospInvest Zrt. neve, amikor az egészségügyi létesítmények üzemeltetésével foglalkozó magántársaság szemet vetett a Heves megyei betegek ellátását biztosító egri Markhot Ferenc Kórházra. A működtetés privatizációjáról szóló döntés – amit egy korábban átállt fideszes képviselő szavazata nélkül nem tudott volna elfogadtatni a megyei baloldal – azonnal kiváltotta a kórház dolgozóinak éles tiltakozását. A HospInvest addigi tevékenységének ismeretében ugyanis – túl az egzisztenciális biztonságot jelentő közalkalmazotti munkaviszony elvesztésén – tömeges elbocsátásokkal kellett számolniuk. Ekkor irányult a magyar közvélemény figyelme a többnyire csak kormányközeli cégként emlegetett HospInvestre. Pedig a HospInvest kötődése az MSZP-hez és az SZDSZ-hez korántsem kizárólagos, a parlamenti ellenzék pártjaiban is szép számmal találhatók az egészségügy privatizációjában, a társadalombiztosítási járulékok magántőkévé alakításában érdekelt személyek. Kevesen tudják például, hogy a Kern József, Kollányi Gábor és Gászpor Jenő által 2000-ben alapított HospInvest első üzleti sikere a fideszes vezetésű Körmend város kórházának üzemeltetésére kiírt pályázat elnyerése volt, majd ezt követte a kiskunhalasi kórház működtetésének átvétele. Mindkét privatizációs szerződést 2004-ben kötötte meg a HospInvest, ám 2006-ban a két meghatározó tulajdonos felosztotta a céget. Kollányié maradt a HospInvest név, míg Kern kivált, és magával vitte a körmendi kórház üzemeltetési jogát. Kern helyét Deák Gábor foglalta el, aki 2007-ben több cégét is csatlakoztatta a HospInvesthez. Közülük a legjelentősebb a patikaüzletben érdekelt Ispotály Kft., amely akkoriban 7 kórházban működtetett gyógyszertárakat. A Kiskunhalasi Semmelweis Kórház 20 évre szóló üzemeltetésének jogát a HospInvest 57 millió forintért vásárolta meg az MSZP-többségű városi önkormányzattól, és komoly fejlesztésekre – összesen 1,6 milliárd forint értékben – is ígéretet tett, de saját pénzt beruházásra egyáltalán nem költött. Az összes bővítést, felújítást, beszerzést hitelekből fizette. A hiteleket pedig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár pénzéből törleszti. Ez a tevékenység eleinte nagyon jó üzletnek bizonyult, hiszen 2004-ben az elvégzett kezelésekért és műtétekért az OEP még 4,3 milliárd forintot fizetett a kiskunhalasi kórháznak, ám 2007-ben a Gyurcsány-kormány életbe léptette a teljesítményvolumen-korlát rendszerét, ami azt jelenti, hogy korlátozták az elvégezhető műtétek számát. Ennek következtében a kiskunhalasi kórház OEP-től származó bevétele 2,9 milliárd forintra csökkent. Az anyagi gondokat a HospInvest elsősorban elbocsátásokkal igyekezett orvosolni, aminek következtében a kórház dolgozóinak létszáma 900- ról 730 főre csökkent, illetve a szerződésben vállalt beruházások egy része sem valósult meg. A legnagyobb baj azonban az, hogy a HospInvest tevékenysége – az ÁSZ jelentése szerint is – átláthatatlan. A hitelekből történő fejlesztések lebonyolítását – melyek fedezete az OEP által biztosított közpénz – a cég üzleti titokként kezeli. Tehát igazából az sem tudható, hogy mennyire éri meg, mekkora hasznot hoz a HospInvestnek a kiskunhalasi kórház működtetése. A jelek azonban arra utalnak, hogy ez a tevékenység nem lehet veszteséges, hiszen az elmúlt években folyamatos volt a HopsInvest terjeszkedése, és még egy nagy nemzetközi pénzintézet, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is beszállt az üzletbe. Míg a cégcsoport 2006 közepén csak a kiskunhalasi kórházat és a százhalombattai rendelőintézetet üzemeltette, egy évvel később már 4 kórházzal, 4 szakrendelővel és hét kórházi patikával rendelkezett. Kórházi gyógyszertáraira a HospInvest akkor tett szert, amikor 2007 nyarán egyesült az Ispotály Holding Kft.-vel. Érdekesség, és a HospInvest kapcsolatépítésének sokoldalúságát mutatja, hogy az Ispotály tulajdonosai között az a Szabó Tamás is megtalálható, aki privatizációs miniszter volt Antall József kormányában, jelenleg pedig a katolikus Mária Rádió elnöke. Miután a HospInvest nyilvánvalóan nem egy jótékonysági szervezet, az OEP által fizetett pénzek megszerzése nagyon jó üzlet lehet. Az is elképzelhető, hogy a HospInvest mögött valójában a magyar egészségbiztosítás milliárdjainak megszerzésére törekvő külföldi befektetők állnak. Ezt a gyanút erősíti az is, hogy 2007-ben az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank (EBRD) is beszállt a HospInvestféle üzletbe. A nemzetközi pénzintézet elnöke, Varel Freeman és a HospInvest vezérigazgatója, Gászpor Jenő által aláírt megállapodás értelmében az EBRD 6 millió eurót fektetett be a kórházüzemeltető cégbe, közel egyharmadnyi tulajdonrészt szerezve a részvénytársaságban. Az üzlet megkötését követően Freeman, a bank elnöke elmondta, hogy ez az első befektetésük az egészségügyben, és azért választották Magyarországot, mert ezen a területen itt a legkedvezőbbek a magántőke befektetési lehetőségei. A kiskunhalasi kórház megszerzését követően a legnagyobb intenzitással Heves megyében folytatódott a HospInvest terjeszkedése. A cég Gyöngyösön és Hatvanban is megszerezte a városi kórház üzemeltetését, majd a költségek csökkentése érdekében komoly leépítéseket hajtott végre. 2007 januárjától a hatvani kórházban megszűntek a három napnál hosszabb kezelést igénylő műtétek, a 72 órát meghaladó kórházi ellátást igénylő beavatkozásokat Gyöngyösre telepítették. Zárt ülésen döntött arról a szocialista többségű gyöngyösi önkormányzat, hogy a TB-től 2006-ban 2,9 milliárd forint támogatásban részesült Bugát Pál Kórházat ingyen adja át a HospInvestnek. A 60 ezer ember ellátásáért felelős egészségügyi létesítmény működtetési jogát 20 évre kapta meg a nyereségérdekelt magáncég, amely azonnal drasztikus létszámcsökkentéssel kezdte tevékenységét, valamint megosztotta a feladatokat Hatvan és Gyöngyös között, ingázásra kényszerítve az orvosok egy részét. Egyébként Deák Gábor, a HospInvest alelnöke szerint a vállalatcsoportnak nem érdeke az orvosok munkaszerződéssel való alkalmazása, és szeretnék, ha a doktoroknak legalább a fele szellemi szabadfoglalkozásúként dolgozna be a HospInvestnek. Heves megyében az egri Markhot Ferenc Kórház még függőben lévő megszerzésével válna teljessé a HospInvest egyeduralma, hiszen a terjeszkedő vállalkozás máris birtokolja a hatvani és gyöngyösi kórházat, a parádi tüdőszanatóriumot, valamint a megyei kórház patikáját, továbbá a Fideszben is olyan befolyásos politikusok támogatását élvezi, mint például Mikola István. Ugyanakkor az Állami Számvevőszék vizsgálata szerint a felvett hitelekhez fedezetként az Országos Egészségbiztosítástól kapott finanszírozási összeget használja fel a HospInvest, ami azért aggályos, mert a fejlesztések a működtetéstől vonják el a pénzt, a hitelek kamatköltsége a gyógyító munka minőségét veszélyezteti. Komoly pénzügyi, gazdálkodási gondok is felmerültek a HospInvest tevékenységéhez kapcsolódóan, de Kollányi Gábor elnök szerint ezeket nem a cég eredménytelensége, hanem az egészségügyi körbetartozás okozta. Ugyanakkor a Deák Gábor alelnök által a cégcsoport tőkeerős tagjának nevezett Ispotály Kft. 2007-ben 2 milliárd forinttal volt adósa szállítóinak, a kórházak viszont csak 1,4 milliárd forinttal tartoztak neki. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a HospInvestben tulajdonrészt szerzett EBRD stabil pénzügyi hátteret biztosít a magyar egészségügy magánosításában érdekelt cégcsoport számára. Folyamatos terjeszkedésének eredményeként jelenleg már Magyarország 15 településén tevékenykedik a HospInvest, és negyedmillió ember számára nyújt egészségügyi szolgáltatást. Budapesten azonban még nem sikerült megvetnie a lábát. Legutóbb a Péterfy Sándor utcai Kórház és Baleseti Intézet belső gyógyszertárának üzemeltetésére kiírt pályázatot nyerte meg egyedüli indulóként a HospInvest, illetve a cégcsoporthoz tartozó Ispotály Kft. De a fővárosi önkormányzat mégsem hagyta jóvá az üzletet, mivel az Ispotály helyzete bizonytalan, a kft. többmilliárdos adóssággal rendelkezik, és számos gyógyszer-nagykereskedelmi cég egyáltalán nem, vagy csak készpénz ellenében szállít neki. A jelentős tartozások miatt olyan beszállítók kezdeményeztek felszámolási eljárást a HospInvesthez tartozó cég ellen, mint például a Novartis és a Humantrade. Ma még nem tudni biztosan, hová növi ki magát a HospInvest cégcsoport, mivé fajul el az egészségügy privatizációja, de az biztos, hogy az egészségünk és életünk megóvását szolgáló közfeladatok magántársaságokra, nyereségérdekelt cégekre való átruházása ellentétes a magyar társadalom legalapvetőbb érdekeivel. A járulékbefizetéseinkből összegyűlt sok milliárd forint közpénz nem szolgálhat önző és gyakran idegen magáncélokat.

Varga Imre