|
 2008.09.26.
Tabló – Minden, ami egy nyomozás mögött van!
(Dettre
Gábor filmje)
Ez
a film úgy készült, mint a Luca széke. Dettre Gábor már
2000-ben nekikezdett a film előkészítéséhez, a forgatókönyvet
együtt írta Kertész Ákossal, akinek 1992-ben megjelent A gyűlölet
ára című regénye szolgál a Tabló alapjául. Dettre Gábor a
jogi egyetem befejezése után nem sokkal, 1980-ban elhagyta hazánkat,
azaz korabeli kifejezéssel élve: disszidált, és az Egyesült
Államokban telepedett le, ahol a New York Universityn vágást
tanult, majd tanított is ott. Az Óperenciás-tengeren túl rövid-és
reklámfilmeket forgatott, majd a CBS producereként kereste a
kenyerét. A rendszerváltásnak nevezett hatalomváltás után,
1991-ben visszatért Magyarországra, és játékfilmek rendezésébe
fogott: 1993-ban A színésznő és a halál, 1998-ban A tekerőlantos
naplója, 2001-ben a Felhő a Gangesz felett került ki a keze alól,
de kisfilmeket is készített, forgatókönyveket is írt. A Tablónak
2006 februárjában kezdték el felvenni a jeleneteit, és a címe
is többféle változáson ment át, 2003-ban még Tabló volt,
majd 2007-ben Romazsarura változott, így is nevezték be a
tavalyi Filmszemlére, de ezt rasszista felhangja miatt visszavonták,
ezért be sem mutatták, majd a címet is Hangyaégetésre módosították.
De ez sem bizonyult hosszú életűnek, mert visszakanyarodtak az
eredeti Tablóhoz úgy, hogy kiegészítést fűztek hozzá. Az ez
évi Filmszemlén Tablóként vetítették. Mostanában azonban
nem is egy, hanem két alcíme is ismert: Egy romazsaru története
és Minden, ami egy nyomozás mögött van! Ennek a nyolc évig
tartó, már-már vesszőfutásnak nevezhető előkészületnek
anyagi okai is voltak, az első producerek nem tudták a forgatáshoz
szükséges pénzt előteremteni, végül az utolsóval, Kántor Lászlóval
pedig Dettrének koncepcióbeli nézeteltérése támadt.
Mindketten mást akartak: Dettre több mint kétórás művészfilmet,
Kántor pedig rövidebb közönségfilmet.
 Végül
– miután mindketten engedtek – valamiféle öszvérmegoldás
született, és így lett a Tabló 120 perces, lilagőzök nélküli,
kommersz krimi, aminek moziváltozatát szeptember 18-tól láthatja
az Art mozikban a közönség, de a felvett anyagból négyrészes,
ötvenperces tévéfilmsorozatot is összevágtak, amit majd az
egyik csatorna - még nem tudni, mikor - sugározni fog. A Tabló
már a címéből következően szociológiai körképet kíván
adni a jelen Magyarországáról. Ez bizony nagy falat, ezért
csak a magyar társadalom egy-egy szűk rétegének bemutatására
futja: a cigányokéra, rendőrökére és az alvilág bizonyos
figuráira. A romazsaru nem más, mint a jó negyvenes, gyűrött
arcú, szikár, jogvégzett Zofár alhadnagy, akire a rosszhírű
lány- drog és műkereskedő megölésének kiderítését bízza
a felettese. Az állítólagos elkövető, a börtönviselt cigányember
túl korán horogra akad. Zofár azonban kételkedik benne, hogy
ez a férfi lenne a tettes, ezért tovább nyomoz. Végül
bebizonyítja, hogy egy másik cigány oltotta ki annak a hírhedt
alaknak az életét. A Tabló olyan, mintha valamiféle tanmese
lenne. A főhősnek cigány mivolta miatt az előítéletekből
fakadó összes sértést el kell viselnie. Lenézik, még a kollégái
is oda-odamondogatnak neki, de ő ritkán ugrik ezekre. A magánélete
kész csőd, a felesége svéd származású, jótékonykodó zsidónő.
Zofár elhidegült az asszonytól, és nemi kapcsolatot létesít
a fiatalkorú gyanúsítottal, a vonzó cigánylánnyal, pedig ezt
az írott és az íratlan törvények szigorúan tiltják. A vele
együtt dolgozó rendőrök is társadalmunk jellegzetes alakjai:
az egyik a genetikailag rasszista fajmagyar, aki tehetségtelen,
de hogy ezt palástolja, egyfolytában hőbörög, biboldózik, büdös
románozik. A másik pedig a titokban jazz énekesi babérokra vágyó
széplélek. A többi rendőr is keményen italozik, akkora a
hasuk, mint Falstaffnak, zsíros a hajuk, és káromkodnak. Elöljárója
pedig korrupt, aki nyakig benne van a drogüzletben.
Dettre Gábor eredeti terve szerint stilizált elemekkel szerette
volna visszaadni a kisebbségi létből fakadó nehézségeket, de
ilyenek még elvétve sem akadnak a filmben, annál több – legfőképp
a szerelmi, pornográf jeleneteteket ábrázoló – naturalista kép.
A Tabló képi megjelenítése szomorú, lerobbant miliőt ad
vissza, Tóth Zsolt operatőr felvételei színtelenek, időnként
fekete-fehérek, néha ugró vágással, gyorsítással teszi őket
érdekesebbé. Mucsi Zoltán Zofárja olyan megfáradt közeg, aki
távol áll a rendőrviccek buta fakabátjától. Csuja Imre tökéletes
alakítást nyújt a hőzöngő hekus karakterében. Györgyi Anna
az elhanyagolt feleséget, Fátyol Kamilla a gusztusos cigányleányzót,
Hollósi Frigyes és Újlaky Dénes a két mosdatlan zsarut, Tordy
Géza a hivatalával visszaélő főnököt játssza. A Tabló nem
emelkedik felül a közhelyes sztereotípiákon. Túl hosszú, túl
sok a szereplő benne, túl bonyolult a cselekménye. Dettre sokat
akar mondani, de annyira elaprózza a filmet, hogy közben elvész
az eredeti gondolat, és csak egy nagy katyvasz lett belőle.
Dr. Petővári Ágnes
|
