vissza a főoldalra

 2008.09.26. 

Újratemetik Janus Pannoniust

Mintegy négyszáz meghívott jelenlétében temetik újra Janus Pannoniust október 21-én; az antropológusok szerint bizonyítást nyert, hogy a humanista költő csontjait találták meg 1991-ben.

 Készül Janus Pannonius síremléke, az alkotást Rétfalyi Sándor szobrászművész készíti október 21-ére, amikor a Pécsi Egyházmegye újratemeti a humanista költő, egykori pécsi püspök csontjait. Az egyházmegye kommunikációs referense, Fazekas Orsolya arról számolt be az MTI-nek, hogy a baranyai régészeti múzeum hamarosan kiadja az egykori pécsi püspök csontjait, melyek horganyzott rézlemezekkel díszített fakoporsóba kerülnek.

 A püspökség a napokban adja postára a meghívókat, az eseményre mintegy négyszáz meghívott vendéget várnak. Janus Pannoniust a pécsi székesegyház altemplomában Dulánszky Nándor püspök mellett helyezik végső nyugalomra. A temetést emlékkonferencia és püspöki szentmise előzi meg, de már egy nappal korábban bárki leróhatja kegyeletét a bazilikában felállított ravatal előtt. A Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága mandulafát ültet a költő tiszteletére, és több vele kapcsolatos kiállítás is nyílik Pécsett.

 Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel, a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszik, hogy a költő csontjait találták meg. A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók. Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő. Ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására.

 Mátyás azonban rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1972. március 15-én elhagyta Pécset, és Itália felé vette útját. Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott, és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt. Janus Pannoniust ott temették el egy Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta, és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető temetését el nem rendelte.

 Arra a kérdésre, hogy mi alapján azonosították az antropológusok a sírban talált maradványokat, Kárpáti Gábor régész korábban az MTI-nek elmondta: a csont alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegségek, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfelelt annak, amit Janus önmagáról írt. A sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.

(Forrás: Krónika)