|
 2008.09.26.
Egyházi iskolák uniós támogatás nélkül
Nem
értik a megkérdezett egyházi iskolák, miért maradtak ki a felújításra
és fejlesztésre kiírt uniós pályázati pénzek osztásából.
Mindössze öt felekezeti intézmény kapott pénzt a hetvenöt
milliárd forintos keretből. Hoffmann Rózsa (KDNP) szerint felháborító
és irracionális a kormány gyakorlata.
Csaknem nyolcvan milliárd forint iskolafelújításra,
infrastruktúra-fejlesztésre fordítható uniós pénz sorsáról
döntött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a közelmúltban, a
nyertesek között azonban csupán öt egyházi fenntartású intézmény
van. Kőrösiné Merkl Hilda, a budakeszi Prohászka Ottokár
Katolikus Gimnázium igazgatója a Magyar Hírlapnak elmondta,
mivel nincsen tornatermük, pályáztak, máig azonban csupán arról
értesültek, hogy nem kapnak pénzt. Szerinte ez igencsak furcsa
annak tükrében, hogy a pályázat kiírója eredetileg a január
28-i beadási határidőtől számított hatvan napon belül ígért
tájékoztatást. "Ehhez képest szeptember elején az
interneten értesültünk az elutasításról. Pedig korábban arról
volt szó, hogy minden kritériumnak megfeleltünk, ráadásul
csaknem nyolc millió forintot költöttünk a szükséges
dokumentációra, az egyházmegye pedig kész volt hozzáadni az
önrészt" - mondta. A bicskei Szent László Általános
Iskolának egy ideje beázik a teteje, az intézménynek nincsen
tornaterme - tudtuk meg Csák Lajos igazgatótól. Ennek ellenére
nekik sem jutott a forrásból, holott a pályázatukkal - állítólag
- nem volt gond.
Egy
Budapest környéki város önkormányzati iskolája is a felújítandó
intézmények között szerepel. Úgy hírlik, júniusban, a pályázatok
elbírálása után közvetlenül még a helyi egyházi fenntartó
pályázata szerepelt a biztos nyertesek sorában. A nyár végére
a pályázat 13 pontot "veszített értékéből", miközben
a szocialista vezetésű önkormányzat pályázata
"feljavult". Közben csupán - állítja a lap forrása
- annyi történt, hogy a helyi polgármester "mentorát",
Varjú László MSZP-s országgyűlési képviselőt kinevezték a
regionális fejlesztési tanács élére. Még rosszabbul járt az
a baranyai egyházi intézmény, mely régiójában a nyár elején
még a második legjobb pályázattal rendelkezett, a nyáron
azonban 35 ponttal - és az esélyegyenlőség pályázaton való
érvényesülésének álmával - lett szegényebb. Papp Kornél
református oktatási szakértő elmondta, hogy természetesen
senkitől sem sajnálják az egyházi intézmények a fejlesztési
támogatást, azonban a döntéshozók az esélyegyenlőségnek még
a látszatát sem tartották fontosnak betartani. Furcsállja,
hogy "A projekt keretében létrehozott fejlesztés fenntartása
pénzügyi szempontból mennyire biztosított?" értékelési
szempontra általában a felekezeti iskoláknak miért nulla
pontot ítélt az illetékes döntőbizottság, miközben
folyamatosan arról hallani a kormányzati propagandában, hogy
ezek finanszírozása biztonságosabb, mivel állami forrásokból
gazdálkodhatnak. Több másik egyházi intézményt is
megkeresett a lap, ahol azt mondták: értetlenül állnak az
eredmény előtt. Hoffmann Rózsa szerint felháborító, egyúttal
irracionális a kormányzat gyakorlata. A kereszténydemokrata
politikus elmondta: az egyházak a rendszerváltás után rendkívül
lepusztult épületeket kaptak vissza az államtól, ezekben
kellett megkezdeniük az oktatást, amelyet - a felmérések
szerint - kiválóan teljesítenek, miközben a drága felújításokra
nincsen elég forrásuk. "A kormánynak is érdeke lenne,
hogy támogassa ezeket az iskolákat, hiszen bizonyítottan magas
színvonalú oktatást nyújtanak. Ezzel szemben pont az ellenkezője
történik, ami lehet, parlament oktatási bizottságának tagja.
(Forrás:
magyarhirlap.hu)
|
