vissza a főoldalra

 

 

 2008.09.26. 

Szilvásy és bandája tűnjön el

– Szilvásy György és bandája. Ezt a kifejezést ön használta, kedves Demeter Ervin. Tűnődtem ezen a mondaton. Nem lenne pontosabb azt mondani, hogy Gyurcsány Ferenc és bandája? Egyébként a lehallgatási botrányról szeretnék önnel beszélni, mint tájékozott országgyűlési képviselővel, korábbi nemzetbiztonsági miniszterrel.

 – Az a kérdés, hogy egy banda van-e, vagy ez már egy galeri és ezen belül vannak bandák. Tételezzük fel, hogy van egy galeri és azon belül bandák működnek, akkor mondhatjuk, hogy Szilvásy György és bandája.

 – Ez csak egy banda a Gyurcsány Ferenc körül kialakult galeriből?

 – Én úgy látom, igen. Bár a galeri igazi célja, hogy a szocialista párt mindenáron megtartsa hatalmát. Nem számít az ország érdeke, semmi sem számít. Vannak olyan bandák, melyek úgy látják, hogy a hatalom még Gyurcsánynál is fontosabb. Ha ez az ára, akkor Gyurcsány nélkül kell megtartani. De vannak bandavezérek, akik úgy gondolják, hogy csak Gyurcsánnyal lehet, hisz az ő hatalmuk is a Gyurcsányéból táplálkozik. Ilyen Szilvásy György.

 – Az UD Vagyonvédelmi Zrt. tulajdonosai, Tóth János és Horváth József kijelentették, a Fidesz ellen irányult ez az egész akció.

 – Az akció szeptember 10-én indult, amikor a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatója, Laborcz Sándor feljelentést tett az említett vagyonvédelmi cég ellen lőfegyverrel való visszaélés és magántitok jogosulatlan megismerése miatt. Ezt követően a rendőrség házkutatást tartott, fegyvert szegeztek az ott élőkre, hogy adják elő a fegyvert, majd mivel kiderült, hogy ez komolytalan – hiszen csak engedéllyel rendelkező hatástalanított fegyverek vannak a helyszínen –, az összes számítástechnikai eszközt elvitték. Ezt olyan súlyú ügynek ítélte Szilvásy György, hogy másnap összehívta a nemzetbiztonsági kabinetet és mit ad Isten, a hír még lapzárta előtt eljut a Népszabadsághoz, hogy az ügyet felemeljék. A sztori így épül föl. Én úgy látom, szappanoperát építenek, aminek a producere nem más, mint Szilvásy György.

 – Honnét szerezte Laborcz az információt? Talán Dávid Ibolyától?

 – Ezt Dávid Ibolyától kell megkérdezni, de az információáramlás valószínűleg fordított. Mert az igazi kérdés, hogy Dávid Ibolya honnan kapta a telefonbeszélgetésről készült felvételt? Nagy valószínűséggel a nemzetbiztonsági szakszolgálat készíthette.

 – Szeptember 16- reggel a Magyar Televízióban azzal a rablómesével jött elő az elnök asszony, hogy ezt a hangfelvételt postán kapta.

 – Nem az az érdekes, hogy ő mit mond, hanem hogy honnan ered a kazetta. Hogy ki volt a postás: századrendű kérdés. Az a lényeg, hogy ki a feladó.

 – Az ügyben furcsa szerep jutott Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Hogy kerül a csizma az asztalra?

 – Nem tudom. Olyan feltételezésekkel találkoztam a Parlament folyosóin, hogy régebben Csányi Sándor a szívén viselte az MDF sorsát és talán most is. Így keveredhetett az ügybe, de hangsúlyozom, nem ismerem az ügy részleteit.

 – Stumpf István neve is szóba került, aki kijelentette, hogy jogi úton elégtételt követel, mert neki a dologhoz semmi köze sincsen.

 – Szerintem ők tisztázni fogják ezt. Dávid Ibolyához eljutott a felvétel, melyen nem Stumf István beszélt, hanem egy harmadik vagy negyedik személy említette a nevét. Ennek ellenére Dávid Ibolya nem a volt minisztertársától kért magyarázatot, hogy mi ez. Pedig szerintem ez lenne a tisztességes magatartás.

 – Csányinak voltak kínos pillanatai az elmúlt időszakban, hogy csak arra a titokzatosan szerencsétlenül járó saját tulajdonú helikopterre gondoljak. Adott esetben Csányi Sándor is ülhetett volna azon a gépen. Elképzelhető, hogy útjában áll valakinek?

 – Nézze, csak a parlament folyosóin elhangzó értékelést tudok mondani, mert nekem közvetlen információm nincs az ügyről: a szakértői kormány esetén – ami terítéken van – Csányi Sándor személye komolyan szóba jöhet. Gyurcsány Ferencnek jelent segítséget, ha gyengítik a potenciálisan szóba jöhető szakértői kormány vezetőjét.

 – Dávid Ibolya meghirdette az ötpárti találkozót az előre hozott választások ügyében. Nem képzelhető el az, hogy ez Gyurcsánynak sok volt, és figyelmeztették Dávid Ibolyát: eddig és ne tovább.

 – A tények kedvéért leszögezhetjük, hogy ez a szappanopera akkor kezdődött, amikor a parlamentben teljes egyetértés mutatkozik abban – a szocialistákat leszámítva – hogy Magyarország jövője Gyurcsány Ferenc nélkül képzelhető el. Egy kérdésben egyetértés mutatkozik az SZDSZ, az MDF, a KDNP és a Fidesz között, hogy Gyurcsány nélkül lehet, kell Magyarország jövőjét elképzelni. Akkor történik ez a robbantás, ami nyilván szakadékot vág az ellenzéki pártok közé.

 – Végül az is elképzelhető, hogy a gyurcsányi moloch beszippantotta és figyelmeztették.

 – Ha logikai úton közelítjük meg, akkor igen. Ugyanis ez Gyurcsány Ferenc érdekét szolgálja.

 – A parlamenti őszi ülésszak első napján láthattuk, hogy Dávid Ibolya teljes egészében beállt Gyurcsány mögé. Nagy sietséggel keresztülverték a Dávid Ibolya által kezdeményezett rendkívüli sürgősségű szavazást. Gyurcsány a helyén maradt.

 – 12 évig egy pártban voltam Dávid Ibolyával, nem szívesen minősíteném, de hát a szeptember 15-ei parlamenti történések is Gyurcsány Ferenc túlélését szolgálták, ez nyilvánvaló.

 – Mondja, miniszter úr, mi lesz ennek a nevetséges botránynak a végkicsengése?

 – A cél, hogy ne a kormány működőképtelenségéről beszéljünk, ne arról szóljon a parlament, hanem a politikai közéletet egy szappanoperával, bulvártörténettel tematizálják. Ez már a végjáték, Gyurcsány Ferenc agóniája, ami nyilván előbb-utóbb Gyurcsány politikai értelemben vett halálával kell záruljon.

 – Köszönöm, hogy nyilatkozott ebben az ügyben, amelyik érzésem szerint nem olyan rettenetes horderejű, de erkölcsiségét tekintve mérhetetlen pocsolya.

 - Így van, ezzel egyetértek.

 

Győri Béla