|
 2009.04.10.
Shakespeare: Macbeth
(Katona József Színház)
A Macbeth-et, az egyik legkerekebb, legmonumentálisabb tragédiáját
Shakespeare 1605 táján írta, és első színreviteléről
1611-ben tudósítottak. Ez az egyik legrövidebb alkotása, maga
a szerző igazította erre a kurtára az 1623-ban közzétett fóliókiadásban.
A történelmi Macbeth 1040-től 1057-ig uralkodott Skóciában,
és az erőskezű nagy királyok közé tartozik. Nyílt küzdelemben
győzte le I. Duncan királyt, semmiféle adat nincs arra, hogy
orgyilkosságot követett volna el. Shakespeare több krónikában
is olvasta életét, amik az egymást követő kiadásokban egészen
más színben tüntették föl alakját. Shakespeare fantáziáját
megmozgatta ez az 500 év alatt komor történetté módosult életút,
belőle írt drámája az angol színpadon az egyik leggyakrabban
játszott Shakespeare-művé vált. Hazánkban, 1784-ben említették
meg mint Shakespeare legkiválóbb színműveinek egyikét.
Kazinczy Ferenc fordította le 1791-ben, és Kolozsvárott vitték
színre először 1812-ben. Itthon a Macbeth nem tartozik a népszerű
drámák közé, a fővárosban mind a mai napig ritkán játsszák,
akkor is a Nemzeti Színházban. Vidéki teátrumaink viszont
gyakran tűzik műsorukra. Nemzeti ünnepünkön, tavaly március
15-én a Katona József Színházban tartották Zsámbéki Gábor
rendezésében a legutóbbi premierjét. A rendezői erények között
lehet azt is felsorolni, hogy semmilyen olcsó napi politikai
aktualitást nem visz a darabba, és alig-alig húzott az eredeti
– Szabó Lőrinc által fordított – szövegből, és mindenféle,
erőltetett újdonsághajhászásra meg semmiféle szemkápráztató
látványosságra nem törekedik. Azt is a rendezés pozitívumai
közé tartozik, hogy nem forgatja a ki a művet, nem akar afféle
lila gőzös új megoldásokat beleszuszakolni, hanem hagyja magát
a drámát érvényesülni. Khell Csörsz súlyos, időnként
csikorgó, ide- odahúzogatható, rozsdás vasfalakból álló díszletei
jól szolgálják a dráma gyorsan változó helyszíneit. Sáry László
zenéje alátámasztja és kiemeli a mű tragikus mondanivalóját.
Szakács Györgyi jelmezei viszont vegyes képet mutatnak: olyan
terepszínű overallt viselnek a skót nemesek, mint akármelyik
NATO-hadfi, ezért furcsán hat oldalukon a kard. A király
Macbeth-et viszont a manapság legmenőbb bőrszerkókba –
aranysárga bokáig érő kabátba és fekete nadrágba – öltözteti.
A két lady: Macbeth és Macduff is inkább a mai estélyi ruhákhoz
hasonló ruhakölteményt visel. A Macbeth cselekménye a többi
Shakespeare-drámához viszonyítva sokkal könnyebben nyomon követhető.
Macbeth győzelmet győzelemre halmozó tábornok, akit hősiességéért
kitüntet Duncan király.
 De Macbeth józan ítélőképességét elveszi három boszorkány
jóslata, miszerint magas kitüntetésben részesül, és nemsokára
király lesz. Haza sem ér Skóciába, amikor a három jóslatból
már kettő beteljesedett. A hatalomvágytól megittasult felesége,
mint egy rossz szellem, úgy űzi őt tovább. Miután Macbeth
habozik, azért az asszony maga öli meg a náluk vendégeskedő
királyt, és mindketten a testőrökre kenik a gyilkosságot.
Macbeth-ből király lesz, azonban innentől kezdve nincs megállás,
előbb a gyanakvó Banquót, aki igaz jó barátja volt, majd az
elmenekült Macduff családját, apró gyermekeit és feleségét
öleti meg. Felkeresi a banyákat, akik újra jövendőt mondanak
neki, miszerint anyaszülte ember nem árthat neki, és amíg a
birnami erdő várához nem ér, addig nem eshet baja. Macbeth
elvakult gőgjében sérthetetlennek hiszi magát, csakhogy a
bosszúszomjas Macduff katonáit falevelekkel álcázza, és így
lopóznak a vár felé, valamint Macduff császármetszéssel jött
a világra. Lady Macbeth beleőrül gaztetteiknek súlyába, álmában
kifecsegi az összes merényletet, majd felvágja ereit, Macduff a
párbajban felülkerekedik Macbeth-en, és Duncan idősebbik fia
lesz a király. Macbeth irgalmat nem ismerő, állandóan kételkedő,
imitt-amott elbizonytalanodó, ijedt karakterének eljátszására
Hajduk Károly nem bizonyul a leghivatottabbnak. Macbeth-jéből
hiányzik a hősiesség, inkább az idegbeteg bűnözőt viszi fel
a színre. Fullajtár Andrea viszont zseniális Lady Macbeth, az
ő kiválasztása igazi telitalálat. A vasakaratú, féktelen
hatalomvágytól megszállott és tetteinek borzalmas következményeibe
beleőrülő asszonyt egyformán hitelesen alakítja. Az ártatlanul
legyilkolt Banquót Mészáros Béla, a beteges Duncan skót királyt
Bezerédi Zoltán, a családja lemészárlásáért bosszút álló
Macdufföt Lengyel Ferenc, az ok nélkül kivégeztetett Lady
Macdufföt Rezes Judit kelti életre. A három vészbanyát Jordán
Adél, Mészáros Piroska és Pálmai Anna személyesíti meg. A
Macbeth-nek ez a változatát szereti a közönség, mindig telt ház
előtt megy, ugyanis ebben a produkcióban benne van a darab lényege:
az elvetemültségből meg a bűnből sugárzó félelmetes és
lenyűgöző vad erő. (Képeken: Hajduk Károly és Fullajtár
Andrea.)
Dr. Petővári Ágnes
|
