vissza a főoldalra

 2009.04.17. 

Soros dollármilliárdokat nyert a válságon

Soros György cége áll a forint gyengülése és az OTP elleni támadások hátterében. A spekuláns vállalkozása októberben néhány óra alatt 14 százalékos értékvesztést okozott az OTP-nek azzal, hogy a bank papírjainak árfolyamát leszorította. Mennyire okozott ez meglepetést? – kérdeztük Boros Imre közgazdásztól.

– Nekem egy cseppnyi meglepetést sem okozott ez a hír, hiszen a rendszerváltozás utáni húsz év a magyar gazdaság, a magyar adófizetők, a magyar kis- és középvállalkozók spekulatív alapon történő kifosztásáról szól. Vegyük sorjában a dolgokat. Már az Antall-kormány alatt létesült egy úgynevezett First Hungary Found vagyis az Első Magyar Alap. Az ebben tevékenykedő és a mai napig a gazdasági, politikai színpadon vitézkedő emberek dollárt hoztak be Magyarországra. A Horn-kormány alatt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke és a pénzügyminiszter árfolyam-garanciát adott a befektetett dollárra. Közben azonban az inflációt felpörgették húsz-harminc százalékra, a kamatokat úgyszintén, és ebből óriási hasznot húztak. Olyan ez, mintha a kaszanyélen jobbra is és balra is kasza lett volna, az ilyen befektetésen csak nyerni lehet, bukni soha.

 – Kire gondol, akinek S-el kezdődik és urányival végződik, vagy netán akinek B-vel kezdődik és okrossal végződik a neve?

 – Nem mondhatom ki, mert nincs kedvem bíróságra járni, de nem is cáfolom. A dollárspekuláció után jött a teljes privatizáció. Lényegében azokat a cégek is eladták, amelyeket tőzsdére lehetett volna vinni, versenyt hirdetve a vevők között, de nem ezt tették, hanem mutyi privatizációval túladtak mindenen. Volt egy gyógyszergyár, amit megvettek a külföldi befektetők, majd kivitték a tőzsdére. Ennek következtében négy és félszeres áron keltek el a meghirdetett részvények. Így megtérült a befektetésük, és a részvények többsége is a tulajdonukban maradt. Ezután következett a híres Bokros-csomag, ami nem szólt másról, csak a bennfentes információkon alapuló kereskedésről, nevezetesen a csúszó leértékelésről. Két éven keresztül pontosan meg volt adva havi bontásban, hogy a forintot hány százalékkal kell folyamatosan leértékelni. Adottak voltak a belső forintkamatok, és a dollárban vagy márkában történő finanszírozási lábak. Pontosan kiszámítható volt, hogy mennyit lehet keresni, persze csak azoknak, akik hozzáfértek ezekhez az információkhoz, a szerencsétlen magyar költségvetésen és a népen. Az MNB később bankvállalkozásokat tartott fenn. Azután is, hogy a központi bank el lett választva a kereskedelmi bankoktól. Bécsben, Frankfurtban és Magyarországon. Például az 1983-ban alapított CIB Bankot, és két másik pénzintézetet. Ezeknek a bankoknak az igazgatóságában magas rangú MNB-tisztségviselők ültek, akik pontosan tudták, hogy a forintot mikor értékelik le. El kell dönteniük, hogy hallgatnak, vagy hasznosítják a titkos információkat? Látható, hogy melyiket választották. Ezen felsorolás ismeretében azt hiszem, már az is nagy dolog, hogy egyáltalán napvilágra került az információ, miszerint Soros György áll az OTP elleni támadás mögött. Valószínűleg most annyira nyilvánvaló volt a bukta, hogy még a nyúlszívű bankfelügyelet is kénytelen volt megsuhintani. Hogy a forint ellen történik- e spekuláció, azt az ön fantáziájára bízom, de ha visszamegyünk 2003-ba, amikor a híres árfolyamsáv-elcsúsztatás volt, akkor a külföldi tőke előre tudta ezt, és el is menekült az országból, mi meg majdnem belepusztultunk.

 – Soros György már nagyon sok országnak okozott súlyos károkat?

 – Jó pár olyan ország van, ahol nem szívesen látják, még átutazóként sem. A legemlékezetesebb ügyködése 1992-ben volt, amikor a font gyengülésére spekulálva több mint egymilliárd dollárt kereset. A fekete szerdaként elhíresült napon az akkori konzervatív brit kormány kénytelen volt kilépni az ERM-ből (az Európai Monetáris Rendszer árfolyamrendszeréből), mert nem tudták a fontot meghatározott szinten tartani. Ennek az volt az oka, hogy Soros a folyamatos gyengülésre játszott. Soros tavaly megint a font gyengülésére spekulált. Másik emlékezetes akciója az ázsiai valuták elleni spekuláció volt az 1997-es ázsiai válság idején. A válság akkor Thaiföldről indult ki, és az érintett országok Sorost tartják felelősnek a kirobbantásáért. De ott volt még a svéd korona elleni spekuláció is a tarsolyában. Európában a média többnyire liberális gondolkodással fertőzött, ezért ezeknek az akcióknak nem szentelnek túl nagy figyelmet, de Ázsiában kemény fenyegetéseket kapott ez az ember.

 – Nálunk viszont az a helyzet, hogy Soros megvásárol néhány magas rangú embert, és ezzel több milliárdot keres?

 – A jegybanktól, Pénzügyminisztériumtól, ahol a döntéseket hozzák, megkapja az információt, és hirtelen zseni lesz, hiszen mindent „megsejt előre”. A kilencvenes évek elején Prágában tárgyaltam, és ott mondták, hogy náluk volt egy csapat, amelynek kellett volna egy egyetemi épület. Átküldték őket a privatizációs miniszterhez, aki közölte velük, hogy olyan feltételekkel, amilyeneket Soros kér, nem tudnak adni, de meg lehet venni, vagy ki lehet bérelni egy épületet. Ilyen feltételekkel viszont nem kellett. Ezért eljöttek Budapestre, és ingyen megkapták az épületet. Az elmúlt években az a Bokros Lajos volt ennek az egyetemnek a vezetője, aki már 1989- től – friss MSZP-tagként – összebútorozott néhány kanadai-amerikai üzletemberrel, köztük Andrew Sarlóssal és Soros Györggyel az Első Magyar Befektetési Tanácsadó Rt. igazgatóságában. A CEU-n 2008 végével megszűnt ugyan Bokros vezérigazgatói megbízatása, ettől függetlenül tanárként az egyetemen maradt, Soros-lekötelezettségéhez tehát nem fér kétség.

 – Miért támadt Soros az OTP-re?

 – A Leumi Bankot mégsem lehet visszahozni. Az OTP-t már 1994-ben is meg akarta szerezni. Békesi László belépő és Szabó Iván lelépő pénzügyminiszterek együttesen támogatták az OTP eladását Sorosnak. Ez meghiúsult, amit Soros nem bocsátott meg az OTP-nek, és azóta is igyekszik tönkretenni a bankot, amihez a kormány segítségét is megkapja. Nézzük csak meg a bankmentő csomagot. Úgy komponálták meg először, hogy nem azt kínálták, amire a bankoknak szükségük lett volna. Nem garanciát ajánlottak, hogy hitelezni tudjanak tovább, hanem az OTP-nél ki akarták billenteni a vezetőséget, hadd jöjjön a külföldi befektető. Persze, hogy ez a bankmentő csomag nem kellett senkinek. Az OTP százszor annyit ér, mint amennyiért a részvényeket eladták, az OTP egymilliárd euró hasznot ért el tavaly is. Ezért bagatell áron próbálják felvásárolni a részvényeket, amelyeket újra felnyomnának, így olcsón szerezhetnék meg a bankot, és a profitját is. Ezt úgy hívják: bennfentes üzlet, állami segédlettel. Érdemes lenne egyszer átnézni ezeket a történéseket, kik a háttéremberek, a bennfentesek, majd nyilvánosságra hozni a nevüket.

 – Nem mindenki jár olyan rosszul, mint a magyar nép. Például Soros kifejezetten szereti a válságokat.

 – Nemcsak szereti, csinálja is őket. A válságban látszólag minden összevissza megy. A PSZÁF félmilliárdos büntetése komoly, de hogy kifizeti vagy sem, ez kérdéses. Én szeretném azért látni az átutalásról szóló bizonylatot. Ez az ügy nyilván kellemetlen Sorosnak, ezért nem jött Magyarországra. Pedig biztos, hogy szeretett volna összesúgni itteni megbízottaival, hogyan lehet még kihasználni a válság nyújtotta lehetőségeket.

 – A másik izgalmas hír arról szól, hogy az OMV eladta Mol-részvényeit az orosz Szurgutnyeftyegaznak. Ez mennyire köthető Gyurcsány lemondásához, stratégiailag mit nyer vagy veszít az ország?

 – Az események egyértelműek. Gyurcsány nagyon szorgalmasan tárgyalt energiaügyekről az oroszokkal, ám a Mol sajnos már nincs magyar tulajdonban. Draskovics Tibor volt az a pénzügyminiszter, aki az utolsó tíz százalékot minden idők legalacsonyabb Mol-árfolyamán értékesítette. Ezzel megszűnt az államnak a lehetősége a stratégiailag fontos Mol helyzetének irányítására.

 – Bajnai Gordon kinevezéséről mi a véleménye?

 – Ez csúcsprovokáció a magyar nép ellen. Számomra nem derült ki, hogy ez az ember mitől és miben szakértő. Sajnos az utóbbi időben sokat csalódtam, és félek attól, hogy ez is lemegy a nép torkán.