vissza a főoldalra

 2009.04.24. 

Az Európai Parlamentben Tőkés László példáját követjük

Várkonyi József agrármérnök, a MIÉP sátoraljaújhelyi elnöke, a Magyar Igazság és Élet Pártja EP listáján szereplő szakértő.

– Milyen programmal készül a MIÉP az EP választásokra?

– Úgy néz ki, hogy ez az európai parlamenti választás átcsúszik a belpolitikába, két síkon folyik a kampány. Egyrészt itt a belső válság, amelyet mindenki saját bőrén tapasztal, másrészt van egy kevésbé fontosnak tartott EU-kampány, hiszen az emberek még mindig nagyon távolinak érzik az uniót, és parlamentjének döntéseit. Ezekről a döntésekről csak kevesen szereznek tudomást. Az európai ember inkább csak a következményekkel szembesül. Ezt a két síkot mi szétválasztjuk. A MIÉP célkitűzése, hogy bekerüljön az Európai Parlamentbe, és a megfelelő helyen, a megfelelő hangnemben tudja képviselni álláspontját, programját. Természetesen a következő célkitűzés a magyar Országgyűlésbe történő visszakerülés. A MIÉP megalakulása óta az egyetlen olyan párt Magyarországon, amely következetesen mindig egy álláspont, egy program alapján politizált. Az EU-val szemben mi azt mondtuk: így nem, mert már akkor látszott, hogy azok a tárgyalások, amelyek lezárták a csatlakozási szerződést, mezőgazdaságunk számára előnytelen helyzetet eredményeznek. A hátrányos feltételek nem engedték, hogy támogatóinkat a csatlakozás elfogadására buzdítsuk, hiszen az unió egy olyan szervezet, amely kihasználja Magyarországot. Ez nem változott azóta sem, viszont ha nem vagyunk ott, akkor még inkább azt tehetnek velünk, amit csak akarnak. Az a 24 képviselő, aki öt éve kint van az EP-ben, semmit nem tett az országért és a magyarságért. Olyan hátrányba került hazánk – és elsősorban is a magyar mezőgazdaság –, amelyből hosszú-hosszú évekbe telhet a kilábalás, ha végre olyan kormánya lesz az országnak, amely nemzeti érzelmű. Programunk elsődleges pontja a föld. A magyar földnek magyar kézben kell maradnia. Ezért mindenki – most már csak 22 képviselő –, aki kikerül Brüsszelbe, ezért kell, hogy küzdjön. Akár úgy is, hogy újratárgyaljuk a mezőgazdasági csatlakozási szerződést. Tűrhetetlen, hogy másodrendű állampolgár legyen a magyar ember az unión belül, és hátrányos helyzetben tartsanak minket egy kiélezett gazdasági versenyben. Mi mindig a Nemzetek Európájában gondolkodtunk, de az EU politikája inkább a federáció felé irányul. Erős nemzetállamok szövetségét szeretnénk, ahol minden tagállam viszi a saját hagyományait, értékeit, érdekeit. Nagyon fontos számunkra a határon túli magyarság. Támogatjuk az elcsatolt területeken élő nemzettestvéreink autonómiatörekvéseit, és kettős állampolgárság megadásával közelebb hoznánk az anyaországhoz minden magyart. Nekünk nem csak szlogen és kampányfogás, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Nagyon fontos az is, hogy kimaradt a lisszaboni szerződésből a kereszténység megnevezése. Az alkotmány fontos részét kell, hogy képezze Európa keresztény jellege, ezért a MIÉP mindig küzdeni fog. Programunk főbb elemei ezek, amelyek részletes formában is ki vannak dolgozva.

 – Mióta az EU-hoz csatlakoztunk, az ország gazdasága csak zuhan a mélybe. Azelőtt a térség vezető állama voltunk, most pedig sereghajtók vagyunk.

 – Ezt közgazdászok és agrárszakemberek is megerősítik. Nagyon jól tudjuk, hogy ez az ország harmincmillió embert tudna élelmiszerrel ellátni, olyan kapacitás van a magyar földben. Azt hittük néhány éve, hogy ez lesz a kiindulópont, erre fognak építeni, a földre, a vízre, és az élelmiszeriparra, de nem ez történt. A rossz kormányzás miatt olyan mélyre süllyedt az ország, hogy a vidéket járva rettentő szegénységet, bizonytalanságot láthatunk. Az emberek idegen árukat fogyasztanak. Fáj az ember szíve, mikor végignéz sorvadó falvainkon, amelyek egykoron népesek és jómódúak voltak. Lépni kell, a vidékért, az emberekért, mert ez túlélésünk egyetlen lehetősége. Amennyiben életbe lép 2011-től a földmoratórium feloldása, fel fog gyorsulni a magyarság pusztulása, a vidék elnéptelenedése.

 – Van-e egyáltalán magyar érdekű agrárpolitika Magyarországon?

 – A kormánynak nincs konkrét elképzelése, sodródik az árral, és csak foltozgatja a lyukakat, de komoly lépéseket nem tesz a hazai mezőgazdaság védelmében. A MIÉP-nek konkrét programja van, a családi gazdaság elkötelezett hívei vagyunk. Most nagybirtokrendszer van kialakulóban, ami azt jelenti, hogy alapanyagellátó országot akarnak belőlünk csinálni, ami a jövedelmezőség szempontjából a legrosszabb. Magyarország jó minőségű földdel rendelkezik, a világon egyedülálló időjárással, klimatikus tényezőkkel, ami az ország gazdaságát fellendítheti. El kéne kezdeni kiosztani a földeket a családoknak, biztosítani a megélhetési feltételeket. 2002 óta folyamatosan épül le a vidék, a mezőgazdaság. Csupán néhány számot mondok: a sertésállomány 6 millió darab volt 2002-ben, ma nehezen éri el 3,4 milliót,. 2 milliárd liter tejkvótáért küzdöttünk még az uniós csatlakozás időszakában, ma pedig 1,3 milliárd liternél tartunk. A zöldség-gyümölcs termesztésnek, amit mi úgy ítéltünk meg, hogy az uniós viszonyok között húzóágazat lesz, 30-40 százalékkal csökkent a teljesítménye. Valamennyi ágazatnál ugyanez a helyzet. Gabonából, ha csapadékos esztendő van, közel kétszeres a termés, de fele az ár, a következő esztendőben pedig azt szenvedjük el, amit most is, hogy az árakat harmadára vitték, a költségek pedig a duplájára nőttek. Ezt a kiszámíthatatlanságot, ezt a sodródást a magyar vidék, a magyar gazdák nem bírják elviselni. Pontosan ezért mondjuk azt, amit sajnos a tények igazolnak, hogy 2002 óta Magyarországnak nincs egy átfogó vidékfejlesztési, agrárfejlesztési programja, stratégiája. Stratégia nélkül pedig csak sodródunk, a rendelkezésre álló lehetőségeket érdemben kihasználni nem tudjuk. Számunka lehetőség lenne egy utolsó esély, hogy az európai uniós forrásokat célszerűen, okosan, a vidék, a gazdák versenyhelyzetének javítására tudjuk felhasználni. Parlamenti döntés nélkül, 1300 milliárdos nagyságrendben ügynökségek határoznak arról, hogy kik, milyen módon, juthatnak ezekhez a forrásokhoz. Ennek az 1 300 milliárdnak már több mint a fele lekötésre került. Az európai uniós területalapú támogatást 2008. október 1-től ki lehetett volna fizetni. Ezt a pénzt sajnos a magyar gazdák nem kapták meg. Azóta az euró árfolyama a kárunkra drasztikusan változott. Több mint 30 milliárd forintot vettek ki a magyar gazdák zsebéből. Négy év alatt a költségvetésben szereplő lehetőséghez képest 212 milliárd forintot vontak el a magyar gazdáktól. Ennyi az, amit megígértek, de nem fizettek ki.

 – Mit tehet egy MIÉP-es képviselő az Európai Unió parlamentjében?

 – Sokat lehet tenni. Nem kell messzire menni a példáért, hiszen amióta Tőkés László bekerült az EP-be, a magyar autonómia kérdése, a magyar kisebbségek kérdése folyamatosan napirenden van, olyanok is megismerhették, akik eddig nem foglalkoztak soha ezzel a kérdéssel. Elég egy ember, egy szikra, és mindegy, hogy mekkora az Európai Parlament, egy ember is sokat tud tenni. Sok euroszkeptikus képviselő van most is, de a választások után még többen leszünk az EP-ben. Nem csak hazánkban, Európa számos országában egyre nagyobb az elégedetlenség az EU mostani politikájával. Ha komoly tényezővé, frakcióvá tudunk majd alakulni, képesek leszünk meghatározni a tárgyalások menetét, stílusát. Az Európai Unió legyen a népekért, és ne a népek az Európai Unióért.

 – A mostani magyar parlamenttől mit várhatunk?

 – Semmi jót, úgy működik az Országgyűlés és a kormány, mint egy részvénytársaság. Ezek a milliárdosok országunkat csak jövedelemforrásnak tekintik A több mint két hete tartó kormányválság alatt az SZDSZ mindvégig arra építette kommunikációját, hogy az előre hozott választásokkal az ország időt veszítene a válságkezelésben, ezért aztán jobb opció, ha inkább egy új személyt keresnek a kormány élére. Előre hozott választás esetén a parlament feloszlatásától számítva durván négy hónapnak kell eltelni ahhoz, hogy az új kormány első rendeleteit meghozza, és további másfél hónapnak, hogy amennyiben valamely változtatáshoz parlamenti felhatalmazás kell, akkor törvény is szülessen. Egy új választás tiszta képet mutatna. A kormány bizalmat kapna a néptől, és ez a bizalom erősítené a gazdaságot, valamint a forintot is. Most vegetálás zajlik, ami a valódi időhúzás. A Bajnai- csomag a ma ismert formájában kizárólag a kiadások kemény visszavágását sorolja fel. Bajnai már idén is lefaragna bizonyos állami kiadásokat, majd a metélés 2010-ben is folytatódna. Hat olyan tervezett lépést találunk a Bajnai-féle nyilatkozatban, amely idei kiadáslefaragást takar. Valószínű, hogy a hatból négynél a kormány saját hatáskörben meg tudja oldani az ügyet. Ezek: a közszféra 2009. második félévi keresetkiegészítésének felülvizsgálata, a lakástámogatások (szocpol, félszocpol, állami kamattámogatás) felfüggesztése július 1-jétől, a gáz- és távhő-ártámogatás idei csökkentése, valamint az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társfinanszírozás mérséklése. A MIÉP elutasítja a megszorításokat. Véleményünk szerint azoktól a pénzszivattyúktól kell beszedni a pénzt, amelyek zsákokkal hordják ki innen a magyar adófizetők becsületesen befizetett forintjait. Az emberek változást akarnak, ezt a most felálló kormányt nem fogadják el, nem tartják legitimnek. A másik nagyon fontos szempont, az adósságcsapdából való kimászás. Tárgyalásokat kell folytatni az adósság átütemezése, a törlesztések azonnali leállítása érdekében.

 – Sorozatban szűnnek meg a munkahelyek, az állástalanok száma egyre nő, több lesz a szegény és a megélhetésért küzdő ember.

 – A multinacionális vállalatok az elsők között magyarországi telephelyeiket fogják bezárni. Jelenleg hetente legalább kétezren kerülnek az utcára Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy nyárra hivatalosan is több mint félmillióan lesznek munka nélkül hazánkban.

 – Az EU-kampány elindult, a kopogtatócédulákat kiküldték, milyen reakciókkal találkoznak?

 – Gyűjtjük a kopogtatócédulákat. Számunkra egyértelmű, hogy ez a gyűjtés mára értelmetlenné vált, és a demokrácia megcsúfolását jelenti. A nagy pártok a választás kampányát előrehozták a kopogtatócédulagyűjtés időszakára. A két nagy párt fizetett alkalmazottjai learatják a kopogtatócédulákat. Nagyon nehéz ezek után bármelyik pártnak is labdába rúgni. Az pozitív tapasztalat, hogy a MIÉP-es aktivistákat többnyire örömmel fogadják, és át is adják nekik az ajánlási szelvényeket.