|
 2009.08.12.
Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 32. száma!
Csurka István: A
legfontosabb kérdések felsorolása (2.oldal)
A liberális világrend a sikeresnek látszó első felvonás után
megbukott. Ha azonban még az is kiderül, hogy a világválságot
azok szervezték meg, akik valójában okozták, a bankárokat válogatás
nélkül lemészárolják. Antiszemitizmus, ide antiszemitizmus
oda. Amikor a bűnös bankárok észrevették, hogy a helyzetük
tarthatatlan, körülbelül az iraki háború lelepleződésekor
– Ok nélkül támadtak. Szaddám Huszeinnek nem volt tömegpusztító
fegyvere – dönteniük kellett. Az egész rendszer bukását nem
ismerhették be, ezért csak bankcsődöket vallottak be.
Kirobbantották a pénzügyi válságot. Bedöntötték a Lehman
and Lehman biztosítót. A cél azonban a valódi válság elfedése
volt, és az ma is. Ne derüljön ki se a valódi összeomlás, se
a valódi csalás, amely évtizedek óta folyik. Ne induljanak
engedetlenségi mozgalmak, ne törjön ki forradalom sehol. A sajtó
pedig kezdje elemezni a bankcsődöket, követelgesse a felelősök
felelősségre vonását, de inkább csak énekeljen a sorsszerű
válságról és – lármázzon a kotta szerint.
Milyen a hangulat Pozsonyban?
Győri Béla interjúja Duray Miklóssal (3.oldal)
A politikai élet szereplőinek egy jelentős része úgy gondolja,
hogy a magyarellenesség, a magyarokkal szembeni szigor, a szlovák
kizárólagosságnak az előtérbe helyezése és szorgalmazása
politikai sikereket eredményezhet. Na most, hogyha van ilyen elképzelése
és meggyőződése a politika szereplőinek – mármint a szlovák
politika szereplőinek –, akkor ez valószínűleg nem is
alaptalan. Tehát ha ebből indulunk ki, akkor végül is egy
olyanfajta közhangulatról kell beszélni, amely ugyan lehet,
hogy Dunaszerdahelyen nem érezhető, de érezhető már Nyitrán,
és nyilván benne van a közgondolkodásban, csak mondjuk nem
nyilvánul meg nap mint nap, de ennek a közgondolkodásnak a mentén
meg lehet szólítani a szlovákiai lakosság egy részét.
Tóth Erzsébet költő, író:
Ha meghal a Nap (tárca) (3.oldal)
Megmondom, mi a legfontosabb, bár nem az FBI-tól jöttem: föltenni
a kérdést: kinek az érdeke ez a rasszistának beállított öldökléssorozat?
Nem azoké tán, akik régóta rasszistázzák már az egész országot?
És az álszent, alattomos jogvédők? A halmozottan hátrányos
helyzetű ember nem tudja magát kirántani a sárból, az
alkoholizmusból, a putrilétből. Az emberi jogok védői őket féltik
a kis szigortól, amit kénytelen bevezetni a polgármester.
Halott a torban
Szabó Dezső: Az elsodort
falu c. regényét Győri Béla ismerteti (7.oldal)
Az elsodort falu-t, Szabó Dezső regényét 1919. május 23-án
jelentették meg, majd később, 1944. február 12- én újra
kiadták a híres művet. Addig sok kiadást ért meg. Országszerte
ismerték, olvasták, közben a románok corpus delictiként
bemutatták a párizsi béketárgyalásokon, mint a barbarizmus
bizonyítékát. 1944 februárjában az előszóban azt írta a
szerző: „Ha regény hibás, a szerző alaposan megbűnhődött
érte.” Általános és nemzetközi zsidó felháborodás
fogadta ezt a hatalmas művet.
A politika primátusa (10.oldal)
A svájci SF tévében Roger De Weck beszélgetett dr. Peter Ulrich
gazdaságietika-profeszszorral. A Szt. Galleni Egyetem nemrég leköszönő
dékánja Európában az elsők között hozott létre a gazdasági
etika kérdéseivel foglalkozó intézetet. Az egymás után ismétlődő
válságok Ulrich professzor szakterületének létjogosultságát
igazolják. A neoliberalizmus és kapitalizmus kritikája mellett
a svájci professzor olyan új szempontokra világít rá, melyek
kiutat jelenthetnek az áldatlan helyzetből. A beszélgetés
harmadik részét a Zeit-Fragen leirata alapján közöljük.
– Roger De Weck: Említette,
hogy a szociális piacgazdaság lényegében csak odáig hagyta
elhatalmasodni a szabad piacot, amíg nem fenyegetett a veszély,
hogy az emberek utóbbit megelégelik.
– Dr. Peter Ulrich: Ha a közelmúltba tekintünk, akkor éppen a
háború utáni időszakban láthatjuk az említett szociáldemokrata
kompromisszumot (lásd MF 2009. 30. szám, 3. oldal), amire 1989
után nem volt szükség, mivel a fenyegető ellenség, a
kommunizmus megbukott.
– Már nem féltek, hogy az
emberek egy része átáll a kommunisták oldalára, ezért a
kapitalizmus megmutathatta keményebb vonásait is?
-Gátlástalanabb lehetett és ennek következményei a
thatcherizmussal Nagy-Britanniában lettek láthatóak, majd következett
a reageni gazdaságpolitika, amit ma a sajtóban
neoliberalizmusnak szokás nevezni. Röviden: a neoliberalizmus 25
éve vésődik bele világnézetünkbe, csakhogy mára már eljárt
az idő felette.
A lét, a nemzet és a nyelv
romlásáról
Alexa Károly költővel,
egyetemi oktatóval beszélget Medveczky Attila (11.oldal)
Ha azt mondom: keresztény középosztály, azt felelik rá, hogy
ez (nem is olyan) látens zsidózás. Mostanában az
1918–1919-es emlékiratokat olvasom. Azt látom, hogy a mai
napig az a beszédmód érvényes, amit az egykori baloldali,
szabadelvű, Jászi Oszkár-, Sinkó Ervin-, Lukács György-féle
társaság használt. Ez határozza meg a tudatunkban 1918–19-et
még ma is. Azoknak a véleménye, akiknek a számára – hogy
megengedően fogalmazzak – másodlagos volt a nemzet ügye.
Akik, lásd életsoruk alakulását, mindenhol otthon tudják érezni
magukat. Ma az SZDSZ számára az jelentené a fő veszélyt, ha nőne
és erősödne a magyar populáció. Tesznek is ellene. Véletlen-e,
hogy nem engedik ki a markukból az egészségügyet, az oktatást,
az információt, a kultúrát? Akármilyen pártszínezetű is
legyen az éppen aktuális miniszter.
Pomázi Zoltán, dalszerző,
a Bojtorján együttes frontembere (12.oldal)
Abban a hitben élek, hogy demokráciában élünk. A ’89 előtti
időkhöz képest annyi a változás, hogy nyíltan beszélhetek.
Nos, ezt a luxust megengedem magamnak. Soha nem függtem senkitől,
magam határozom meg, mit vállalok el, válogatok a fellépések
között. 2010 áprilisáig tele vagyok munkával. Legutóbb a
kanadai magyarok hívtak meg egy kéthetes turnéra szeptemberre.
Sokat járok Székelyföldre, az ottani magyaroknak tetszik az állásfoglalásom
az ő ügyeiket és a mi sorskérdéseinket illetően. Ezért sem
félek senkitől!
Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!
|
