vissza a főoldalra

 2009.08.07. 

Szocialista üzleti körök állnak a Jobbik mögött - állítják sokan, s ebben én nem kételkedem - mondja Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke

– A hungarikumok mellett tüntetett a Munkáspárt, mert most épp a Herz felszámolása van soron. Elnök úr, meddig lehet folytatni a kizsigerelésünket?

 – Addig lehet folytatni ezt a politikát, ameddig hazánkban egyetlen magyar üzem, egyetlen magyar termék, egyetlen unikum még létezik. A Herz szalámi körüli tarthatatlan helyzet nem egyszerűen egy tulajdonosváltás, hanem maga a közömbösség, figyelmetlenség, amivel a magyar kormány, a magyar politika ezt az ügyet kezeli. Elképzelhetetlennek tartom, hogy Nyugaton, Németországban, vagy Franciaországban, egy nemzeti vállalat, ha veszélybe kerülne, a kormány csak tétlenül nézné. Tüntetésünkön azt követeltük, hogy határozott lépésekkel a kormány mentse meg a hungarikumainkat. Az EU csatlakozásának kampányában elhúzták a mézes (mérgező) madzagot a nép előtt, „nyithatsz cukrászdát Bécsben”, hogy EU-kézzel védhetjük a hungarikumokat, győz a jobb minőség, a finomabb ízvilág. Vége lesz a parasztvilágnak.És vége is lett. Érkezik a sok ízetlen külföldi portéka és a sok romlott, mérgező, gyanús termék, a szemét. „A Herz-féle szalámiban sokkal sűrűbb a só, mint más hasonló terményekben, hidd el, ó nyájas olvasó” – írta Karinthy Frigyes a később Magyar Termék Nagydíjjal jutalmazott szalámiról. Ez hungarikum, 1888 óta a Herz világmárka. A téliszalámi a szocializmusban is, de még a döglődő kapitalizmusban is a legjobb volt. Nagyívben lekörözte a bécsi „sütiket”, a lengyelkolbászokat és a chilis újdonságokat. A Herzet kinyírták. Ahogyan teszik ezt Magyarországgal nap, mint nap. Mit számít a Magyar Termék Nagydíj, a fogyasztók elégedettsége. Persze, sok fogyasztót szintén kinyírtak azzal, hogy munkahelyéről utcára lökték, megfosztották jövedelmétől. Jó lesz neked a Tesco-minőség vagy még az se. A hungarikum nem jogi kategória. A hungarikum nekünk, magyaroknak, az élet egy szelete. A Herz, a Pick, az egri tejföl, a szolnoki tej, a Tisza cipő, a mangalica, a teavaj, a barackpálinka, a hevesi dinnye, a libamáj és számos, gyakran már csak az emlékezetünkben élő termék. Ízek, ruhák, gépek, buszok, hajók – ez Magyarország. Helyette itt vannak a gyanús húsok, az ismeretlen összetételű műanyagok, a fasírtnak nevezett katyvaszok, az ízetlen nuggetsek, importból származó szeméthegyek. A Herz 300 dolgozója várja, milyen lesz a jövője, az igazgató a felmondási idejét tölti. Az utolsó rúd szalámik száradnak, és a mesterek már talán csak a túlvilágon készíthetnek valamit a titkos recept alapján. Emberek, akik értéket teremtettek, akik egészséges, finom ízeket alkottak kiváló magyar alapanyagból, az utcára kerülnek. A remek szakemberek majd beállnak valamelyik multi gépe mellé rabszolgamunkát végezni, silány terméket gyártani a leminősített magyaroknak. Meddig hagyjuk még?

 – Kötelessége lenne a kormánynak ezeket a termékeket megvédeni, vajon milyen indokból teszi tönkre hazánk nevezetességeit a politikai hatalom?

 – Ez sajnos így van, a téliszalámitól az almás pitéig mind eltűnik, és a következő nemzedék csak a silány nyugati termékeken fog felnevelkedni, nem fognak emlékezni ezekre a kiváló magyar termékekre. Ausztriában meg lehet tartani ezeket az ízeket, mint EU-tagállamnak, akkor Magyarországnak is kötelessége lenne ezeket védeni. Magyarország a külföld számára nem úgy kell, mint sajátosságokat előállító ország, hanem mint piacra van szüksége, és minél gyorsabban, hatásosabban tönkre akarják tenni a magyar termékeket, hogy a külföldit ide tudják hozni. Ez a kormány pedig úgy akar kilábalni a válságból, hogy egyrészt minden terhet a népre, a dolgozóra hárítja, másrészt egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza Magyarországot a külföldi tőkéhez és a multinacionális cégekhez. Nem tudok még egy országot, ahol a válságot úgy akarják megoldani, hogy leépítik a társadalmat. Franciaországban, Sarkozyéknél is piacgazdaság van, mégis védik a dolgozót, az embert, és a gazdaság fellendítésével próbálnak előre menekülni. A vendéglátóiparban például azzal, hogy 15 százalékról levitték 5 százalékra az áfát, mi meg felvisszük 25 százalékra. Nem egy olyan önkormányzata van a franciáknak, ahol a területi vezetés bejelentette, hogy csak a térségben előállított termékeket veszik igénybe, ilyen akciók egész sorozatát lehetne Magyarországon is indítani.

 – Súlyos teher lesz az újabb adóemelés.

 – Egyáltalán lesz-e munkahelyük jövőre az embereknek. Kommunikációval félrevezetik az embereket. A kormány intézkedései, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a megemelt áfa, a benzin és az alkohol adójának abnormális emelése, ez mind inflációt eredményez, és emelhetik a fizetést, valójában sokkal kevesebbet fognak keresni az emberek.

 – A Munkáspárt hogyan értékeli az EP-választásokat?

 – Az elmúlt hónapokban százezer ember veszítette el a munkáját, és a következő hónapokban újabb kétszázezret fenyeget az elbocsátás veszélye. Az emberek felélték tartalékaikat, az új áremeléseket, a jövedelmük kiesését nem tudják mivel pótolni. A romló helyzet elbizonytalanította őket, félnek a holnaptól, nem látnak kiutat. Elégedetlenek Magyarország helyével az Európai Unióban, az „európai házban” nekünk juttatott „cselédszobával”. A többségük számára az EU-tagság semmit sem hozott, vagy éppenséggel csak rosszat. A dolgozó emberek csalódtak az elmúlt hét évben kormányzó SZDSZ– MSZP-ben. Nem bíznak bennük. Megcsömörlöttek a politizálásnak nevezett cirkusztól, attól, hogy a parlamentben nem az emberek valós problémáival foglalkoznak. Mindennek következménye az, hogy kevesen mentek el szavazni. A választáson a Fidesz győzött. A Fidesz győzelme természetes, kiszámítható és várható volt. Az emberek oly mértékben elégedetlenek a szocialista-liberális kormányzással, hogy tömegével szavaztak a Fideszre. Viszont a Jobbik előretörése kizárólag a szociálliberális média összehangolt kampányának eredménye. Utána lehet nézni, milyen óriási nyilvánosságot kapott minden mozdulatuk, s hányan jósolták, elemezték, hány képviselőjük lesz. Nem kételkedem, hogy van igazság azokban a feltevésekben, miszerint támogatottságuk mögött a szocialista párthoz közeli üzleti körök állnak, hiszen döntően az ő érdekük, hogy létezzen a Jobbik.

 – A Munkáspártot ezzel szemben sehol sem mutatták.

 – Államilag ellenőrzött médiákba szinte egyáltalán nem jutottunk be, és a kereskedelmi televízió is csak hellyel-közzel foglalkozott velünk. A Munkáspárt annak tudatában indult a választásokon, hogy a játékszabályok nem nekünk kedveznek, a tőkés erők elszigetelnek bennünket a médiától, s ráadásul pénzünk sincs. Ugyanakkor tudtuk, hogy az EP-választás lehetőséget ad politikánk hirdetésére, jelöltjeink, új kádereink megismertetésére és felépítésére. Ezeket a lehetőségeket jelentős mértékben kihasználtuk. Jelentős siker, hogy a Munkáspárt összegyűjtötte az induláshoz szükséges ajánlószelvényeket, és azon nyolc párt között volt, amely indulhatott az EP-választásokon. Ez fontos eredmény, és erőt kell hogy adjon a jövőre nézve is.

 – Amennyiben eljutna az önök programja az emberekhez, erős parlamenti párt lehetne a Munkáspárt?

 – Azt mondom, amit Galilei, mutassatok egy biztos pontot, és kiforgatom a sarkából a világot, vagyis, adjanak napi tíz percet a médiában, és én leszek a miniszterelnök.

 – Elnök úr, az Alkotmánybíróság a parlamenti képviselők pénztárcája mellé állt?

 – Elég nagy tapasztalatunk van népszavazáskezdeményezésben, tudjuk, tapasztaltuk, hányszor próbáltak minket is átverni. A népszavazás a nép kezében az egyetlen jogi intézmény arra, hogy a képviseleti parlamenti demokráciában valamit tegyen. Az országgyűlési képviselők trükközéssel megpróbáltak a költségtérítésükről szóló népszavazás elé menni, és nyomást gyakoroltak az Alkotmánybíróságra, miután az Ab arról döntött, hogy nem tartható népszavazás a képviselők költségtérítéséről. Seres Mária kezdeményezése mellé álltunk mi is. Azt gondolják a képviselők, hogy, ők 386-an erősebbek, mint mi 605 ezren (ennyien írták alá a kezdeményezést). A kérdésre ugyanis nem született megoldás, az időközben megalkotott szabályozásban nincs kötelezővé téve, hogy az országgyűlési képviselő elszámoljon költségtérítésével. A Magyar Szocialista Párt cinikus módon közleményben jelentette be, hogy örül az Alkotmánybíróság döntésének. Mostantól tehát a – szocialisták által kezdeményezett új törvény alapján – 70 honatya az eddigi dupláját fogja keresni, a többiek pedig másfélszer ennyit vihetnek haza jövőre költségtérítésként. Mindezt ráadásul számlával sem kell igazolniuk. Mi a magunk részéről az antikapitalista politikánkkal, a tőke elleni harcunkkal fogunk abban segíteni, hogy Magyarországon jobban menjenek a dolgok.

Oláh János József