vissza a főoldalra

 2009.08.14. 

Autonómia, Basescu és a lopakodó elrománosítás

Székelyföldi riportot közölt a Neue Zürcher Zeitung. Brassói keltezésű cikkében a tekintélyes svájci napilap rövid történelmi kitekintést követően beszámol arról, hogy június végén látogatást tett Marosvásárhelyen a román államfő. Traian Basescu a magyar kisebbséghez intézett beszédében többek között úgy fogalmazott: „Szeretlek mindnyájatokat, mindnyájatokat, akiknek román személyi igazolvány és útlevél van a zsebében", s Marosvásárhelyt a békés együttélés iskolapéldájának nevezte – idézte fel.

 A helyi magyar politikusok szemében Basescu helyválasztása és beszédének tartalma jól kiszámított kísérlet volt arra, hogy már most megpróbálja elnyerni a magyarok szövetségének (az RMDSZ – a tud.) támogatását a téli elnökválasztáson. Emellett Magyarországon kezdenek megváltozni a hatalmi viszonyok: a „jobboldali nacionalista" Fidesz nagy valószínűséggel győzni fog a következő választásokon, és vélhetően a „szélsőjobboldali, soviniszta" Jobbik is bekerül a parlamentbe – írta a svájci tudósító. Orbán Viktor pedig az EP-választási kampányban járt Erdélyben. A helyi magyar politikusok szerint Basescu ezt a befolyást akarja most ellensúlyozni „feltételes szerelmi vallomásával", az államfő szeretetének feltétele ugyanis a román állammal szembeni lojalitás kinyilvánítása.

 A szerző látogatást tett a 62 ezer lakosú, 75 százalékban magyar lakosságú Sepsiszentgyörgyön. A magyarul beszélő többség szemében állandó provokáció, hogy a főutcát a román nemzeti ünnepről, Erdély Romániához csatolásának napjáról 1918. december 1-je utcának nevezték el. Egyes magyarok szemében szálka Vitéz Mihály (Mihai Viteazul) román nemzeti hős szobra is. Antal Árpád András polgármester a szerzőnek elmondta: a többségi magyarok számára egyenesen elviselhetetlen, hogy például a rendőröket és a csendőröket kizárólag magyarul nem beszélő románok közül toborozzák. A II. világháború előtt még teljesen megszokott volt, hogy Erdély lakói három nyelven beszéltek: románul, németül és magyarul.

 A polgármester hangsúlyozza, hogy sok román elszakadási törekvéseket tulajdonít a magyaroknak. A kommunista államok, például Jugoszlávia széthullása – mondja – megrémítették a román politikusokat. A székelyek azonban dél-tiroli vagy katalán mintát követő autonómiát szeretnének. Nagy reményt fűztek az Európai Unióhoz, de csalódtak, mert az EU Románia belügyének tekinti a kisebbségi problémát.

 Antal szerint „lopakodó románosítás" zajlik, románok szisztematikus betelepítése azzal a céllal, hogy még jobban visszaszorítsák a magyar kisebbséget. Ez utóbbi radikalizálódott az utóbbi időben – idézte a cikkíró a polgármestert. Politikai képviselőik sorában nemzedékváltás zajlott le, és a fiatal politikusok nem félnek kiállni radikális célkitűzéseikért. Az autonómia az egyetlen működőképes kompromisszum az állami szuverenitás és a kisebbség követelései között – vélte Antal. A bukaresti kormányban való részvétel a polgármester szerint nemigen kívánatos, kormányon kívül jóval nagyobb mozgástér kínálkozik a magyarok számára.

(Forrás: erdely.ma)