vissza a főoldalra

 2009.08.26. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 34. száma!

Csurka István: Átrendeződések (címoldalon)

Nem bizonyított tény, de alapos a gyanú, hogy a Sopronban megsértett Bajnai és a magyar kormány bátorította fel a szlovák kormányt, Ficót a durvaságra. A magyarellenes megnyilvánulás, a Magyar Köztársaság elnökének megsértése természetesen a választások előtt álló szlovák kormánynak is jól jön és elég sok vajat helyettesít, ami a kenyérről hiányzik, de pusztán szlovák érdek nem diktált ennyire durva és a világ szemében ellenszenves lépést. Ha nyomozó volnék, igénybe venném a cellainformációkat. Most ugyan mindenki csak a szlovák szemtelenségről és európaiatlan viselkedésről papol és fel sem meri tételezni, hogy egy kormány idegen kormányt, a magyarellenes szlovák nyelvtörvény kezdeményezőjét vegye igénybe a saját köztársasági elnöke megalázására.

A dolgot képtelenségnek tartók azonban még ismerik a kommunistákat és különösen ezeket a mai gazembereket. Ezek az erkölcsi gátlás fogalmát nem ismerik. A Sopronpusztán történtekből le lehet vezetni a komáromi hídon történteket. Egy végvonagló kormány és rendszer esztelen bosszúállását. Ma minden kapkodás és minden valószínűtlen. Ami ma „kőbe van vésve”, holnap érvénytelen. A rendőrség és a titkosszolgálat sürgősen megtalálta a cigány gyilkosságok elkövetőit, legalábbis addig, amíg valamelyik reggel nem arra ébredünk, hogy megint felgyújtottak egy faluvégi putrit. Megvannak a Cosma-gyilkosság tettesei is, a Magyar Gárda pedig fel van oszlatva, de Vona Gábor az újraalakítás miatt be van idézve. Minden, ami történik, egy szörnyű bizonytalanság része.

 Csurka István: Az ostor csattanása az arcon (2.oldal)

A világ válaszút elé érkezett. Az amerikai katonai erővel egyelőre nem lehet szembeszállni, mert lebombáz. A kényszerítés és a gyarmatosítás másik elemével, az állandóan ható és gonoszabb erővel a pénzügyi és hiteladósság, IMF-diktátummal, az adósságszolgálattal azonban részlegesen és óvatosan, kihasználva végső megingását, lehet, sőt kell. Ha azonban az ország köztársasági elnöke, a jelképes erő személye ingázik az IMF-politika és a Szent István-szobor jelentése között, akkor roppant megnehezedik a kibontakozás. A mai magyar elromlott köztársaság és csőd szélén tántorgó liberálisok és kommunisták által szétlopott állam elnöke nem haknizhat az IMF és Szent István között, hanem állást kell foglalnia. Mert éppen ebben az örökös határozatlanságban megyünk tönkre.

 A „vérvád” megáll (3.oldal)

Levy Itzhak Rosenbaum rabbit letartóztatták New Yorkban. A zsidó közösség oszlopos tagja éppen egy vesét akart eladni az FBI fedésben dolgozó munkatársának. Először 150, majd 160 ezer dollárt kért az Izraelből érkező szervért. Elmondása szerint már 10 éve foglalkozik az áldásos tevékenységgel. A hitetlenkedő ügynöknek referenciával is szolgált a New York-i zsidó, mégpedig egy elégedett új vesetulajdonossal. Rosenbaummal a komplett 44 főből álló bűnszövetkezet is lebukott, köztük négy rabbi. A csoport pénzmosással, csalással és illegális kereskedelemmel egészítette ki a hitközségi ellátmányt.

 A román betörés

Tamási Áron: Czímeresek c. regényét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Tamási Áronnak ez a regénye – a Czímeresek – különös regény. Realista mű és misztikus. Itt a misztérium szereplői szélhámosok, csalók, dezertáló katonák és álmodozó arisztokraták és kurvává nemesült úri hölgyek. Tamási ebben a regényben az erdélyi világ feszültségeit rajzolja meg. Az egyik kritikus azt írta róla, hogy jó regény, de más is megírhatta volna. Ez előtt a regény előtt született meg a Szűz Máriás királyfi, Tamási Áron híres regénye. Közben novellákat írt, Erdélyi csillagok és Hajnali madár címen. Azt írja magáról Tamási Áron: „Egy meghittebb beszélgetésben bővebb időt töltöttem dr. Millával, aki neves ügyvéd volt, és a román értelmiségnek egyik hangadója. A beszélgetés egy Szamos megyei faluba kanyarodott, a falu neve Debrek volt. Hát ez a Debrek lett a fészke annak a történetnek, amely alkalmasnak kínálkozott arra, hogy betöltse szándékomat, mely az erdélyi magyar vezetőréteg csődjét kívánta ábrázolni. A történet, ahogy dr. Milla elbeszélte, a háború utolsó évében történt, vagyis 1918-ban. Akkor a nyár vége felé fölkereste őt egy huszártiszt, aki légnyomás miatt kiesett a tényleges katonai szolgálatból, aki egyenes leszármazottja volt az egyik erdélyi fejedelemnek. Ez a légnyomás sarjadék elmondta, hogy nemrégen házasságot kötött ennek és ennek a professzornak csudaszép lányával, s mint boldog, fiatal házasok, birtokba vették a hozományt.

 A szabadság magasabb fokáért

Pintér Lajos költővel Medveczky Attila beszélget (9.oldal)

– 1979-ben már a Forrásnál dolgozott, mikor Lakiteleken megrendezték a Fiatal Írók Találkozóját. Ott is volt a rendezvényen. Az áthúzott ünnep című. versében erről a találkozóról emlékszik meg. Ebből idézek: „nem tudtuk, hogy a falnak is füle van.” Ez azt jelenti: nem számoltak a besúgókkal?

– Lehet, hogy naivak voltunk, de ezekről a dolgokról nagyon keveset tudtunk, míg az ügynökkérdés a rendszerváltás után nem került napirendre. Jómagam a ’70-es, ’80-as években nem tudtam elképzelni, hogy egy ilyen hálózat vesz körül minket. 1979-ben, kecskemétiként, nem aludtam kint a lakiteleki kétnapos rendezvényen. Érdekes módon a suttogó propaganda másnap már közölte az esti, éjszakai beszélgetéseket, amiből én kimaradtam, de „ők” tudtak róla.

– Ezért lett a cím Áthúzott ünnep?

 -Azért, mert az azóta eltelt 30 év kissé áthúzta a számításainkat, reményeinket. Azt gondoltuk, hogy könnyebb lesz „megváltani a világot”.

 Magyarok Országos Gyűlése-Bösztörpuszta (10-11.oldal)

Győri Béla interjúi

Andrásfalvy Bertalannal, (Mondanivalóm lényege az volt Bösztörpusztán, hogy a közösséget a nemzettudat adja. Nem lehet megparancsolni, hogy magyar, légy hazafi! A tudat alatti, belső magyar elkötelezettség, amiből kiindulhat a tudatos elkötelezettség és kiépülhet a megtartó nemzettudat.) Duray Miklóssal, (De egyet kell tudatosítani; még akkor is, ha nem tekintjük politikai tevékenységnek, akkor is van hatása a napi politikára, az a százhúszezer ember, aki ott volt, és a családjai, választópolgárok és mindenképpen az a szellemiség, ami ott kialakult, a választói magatartásukat biztos hogy befolyásolja, ilyen értelemben kivetül a pártpolitikára, illetve majd a parlament összetételére, akár a kormánypolitikára is.) Kondor Katalinnal (Azt láttam az előadósátrakban, hogy a magyar szellemi élet kiválóságai közül sokan elfogadták a meghívást, igen hálás közönség volt, hála Istennek, jó volt az idő, de a meleg, a vásár csábítása ellenére is sokan voltak kíváncsiak az előadásokra.) és Püski Istvánnal (Szerintem ez a rengeteg ember azt érezte, hogy milyen jó az, ha sok magyar együtt van. Akik eljöttek erre a hétvégére, előadásokat hallgattak, magyar ételeket ettek és magyar zenét hallgattak, nem „vasárnapi magyarok”.)

 Páter Reisz Pál OFM homíliája

(Elhangzott 2009. augusztus 20-án a Hősök terén) (11.oldal)

A hétköznapi ember – különösen a fiatalja, – ma is alig várja azt, hogy nagy eszményeknek, hogy egy nagy, egy szent célnak átadhassa magát. Megvan bennünk az eredendő jó természet, a jóakarat, hogy nagy tetteket hajtsunk végre, s ha kell, hősi módon föláldozzuk magunkat a felebaráti szeretet, a hazaszeretet oltárán. Csak várjuk az alkalmat, a vezényszót, hogy indulhassunk.

 Köszöntjük a 70 éves Ercse Margit operaénekesnőt (12.oldal)

Az ún. bolognai rendszer bevezetését is károsnak ítélem. Az eddigi tanítási metódus bevált, s jól működött. Miért kellett megváltoztatni? Az első hároméves felsőfokú képzés ráadásul semmire sem jogosítja fel az embert. Ha egy énekesnövendék a három év után nem teszi le a kétéves előadóművészi és pedagógiai master vizsgát, akkor hiába tanult éveken keresztül. Tizenöt év alatt tizenegy növendékem került a Zeneakadémiára, s különböző külföldi felsőfokú intézményekbe. Egyikük azért nem tud hazajönni Nyugatról, mert nálunk nincs fellépési lehetősége. Hiába tehetséges.

 Szőcs Zoltán: Amplifikáció (15.oldal)

Az erkölcsi mocsok amplifikációja a cunami erejével lepte el ezt az országot. A 10, 20, 50, 100 vagy 200 milliós végkielégítéseket csendben bezsebelő „szakemberek”, az 5–10 millió forintos havibérüket államtitokként kezelő rektorok, a horribilis összegű szakértői díjakat kiutaló és átvevő illetékes elvtársak nem keresgéltek holmi jogi kiskapukat, ugyanis nem kellett még azt sem: a főkapun, nyíltan, törvényesen, emelt fővel, akár sajtónyilvánosság előtt lehet sikkasztani ma Magyarországon. Na persze nem mindenkinek. Te meg ne próbáld, kedves Magyar Fórum-olvasó, mert hamarébb nyakon csípnek a törvényesség szigorú őrei, semmint kigondolnád az egészet.

 Peter Sebök: Gondolatok Szent István ünnepén (15.oldal)

Ha pedig Szt. István napja, akkor a nagy keresztek osztogatása sem maradhat el. Ilyenkor szégyellem azt, hogy milyen pitiánerek és ostobák tudunk lenni. Szégyennek tartom, hogy Németh elvtárs, aki oly szorgosan szolgálta a kádári rendszert, most a Bajnai-kabinet utolsó pillanatában megkapta a nemzet nagy keresztjét. A hivatalos indoklás oly szívmelengető, hogy szinte elsírom magam: „A volt miniszterelnök a térségünkben a »leggyorsabban és vértelenül« lezajlott rendszerváltozásban játszott kiemelkedő szerepet, valamint az ország érdekében a rendszerváltozás miniszterelnökeként államférfiúi nagyságáról tett tanúságot.” Mit jelent ez? Előkészítette az elvtársaknak a túlélést, az átrendeződést és hatalmon maradást. Előkészítette mindazt, aminek MA, MOST és ITT isszuk a levét. És ezért elismerés jár, pedig már 20 évvel ezelőtt felelősségre kellett volna vonni a bűnöst. Ostobaságunk határtalan.

 A romavezetők is hibásak (15.oldal)

Szűcs Gyula, a Demokratikus Roma Szervezet elnöke: Mondtam, hogy a MIÉP gyűléseire minél több cigányt kéne meghívni, hogy a saját fülükkel hallják: nem ez a párt a fasiszta, hanem azok, akik elnevezték annak. Azt szeretném egyszer elmondani minél nagyobb nyilvánosság előtt, hogy ne mindig csak másokat hibáztassunk, hanem a romák is próbáljanak meg magukba nézni és szabaduljanak meg azoktól a vezetőktől, akik csak szítják az ellentéteket.

 Mit csinál Balóné Kriszti Brüsszelben? (20.oldal)

A jogvédő, az európai parlament képviselője most aztán megmutatja. A mi Krisztinánk apró fejrángásokkal most olyan palávert csap, hogy a New York Timestól a Tokio Simbunig minden címlap ezt harsogja. A Magyar Köztársaság elnökét kitiltották Szlovákiából, arcul csapták az egész magyarságot, korlátozták a véleménynyilvánítás szabadságát. Ahogy már megszoktuk tőle itthon. De nem, a Jobbik virtuális világában a vasárnapi incidensnek kedden még semmi EU-s nyoma, Szegedi Csanád még nem árul Free Sólyom feliratú pólókat Brüsszelben, még nincs Fico konyec hímzésű szöszmösz mackófelső kapucnival. Semmi. Pedig ha Balczó, vagy Szegeder nem is tud úgy angolul nyilatkozni, Morvai biztosan. A baj inkább az lehet, hogy ott Brüsszelben nincs senki, aki odaszóljon főszerkesztőknek, laptulajdonosoknak, hírcsinálóknak, hogy akkor most ezekről kell tudósítani. Ott azt se tudják, ki az a Baló György. Meg hát mit is mondanának?

 Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy fizessen rá elő!

Információ: info@magyarforum.hu