Függetlenség

2009.12.09.

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 49. száma!

Csurka István: Háború a nemzet ellen– Egy korszakalkotó dokumentumfilm leírása – (2.oldal)

Szombaton és vasárnap, kétszer kétórás vetítési szakaszban mutatták be Jelenczki István dokumentumfilmjét az Uránia filmszínházban. Nagyon régóta, talán Kósa Ferenc Balczó Andrásról szóló emlékezetes alkotása óta nem foghatta el a filmen nem csupán szórakozni, hanem épülni is akaró közönséget ennyire katartikus élmény, mint most. Talán a Gulyás testvérek Hortobágyi kitelepítését és a kitelepítettek utóéletét, valamint Sára Sándornak a Don-i katasztrófáról szóló monumentális alkotásait lehet még ebbe a kategóriába, a nagy korszakkezdő alkotások közé sorolni. A „Háború a Nemzet ellen” ezzel szemben korszakot lezáró és roppant komoly figyelmeztetésű film….Az első nyolcvan perc főszereplője a dokumentumokban Antall József és hozzátartozó SZDSZ-es különítményesek, Kis Jánostól Rákosi Mátyásig, előadója pedig Bogár László. Fordulatos, szellemes előadásban beszéli el, hogyan semmisítették meg a háborúnak ebben a szakaszában a nemzet szellemi alapját, s hogyan kezdtek hozzá a második szint, a fiziológiai és népesedési, önfenntartási réteg szétmarásához és egyidejűleg hogyan kezdték el a harmadik, a legfelső épületrész, a gazdasági szerkezet megszerzését. Ebben a Bogár-felosztásban az a mély filozófiai felismerés rejtőzik, hogy minden nemzet, minden emberi lény leglényegesebb része a szellemi alapzat. Annak tehát, aki a gazdaságot, a pénzt, a bankokat, a földet és a felső emeletek szobáit, bútorait, világra néző ablakait meg akarja szerezni, hogy befüggönyözze, annak a szellemi alapokat kell szétrombolnia először. (Mi sem mondtunk mást soha, de ez itt, ebben a dokumentumfilmben egy tudós ember és egy gondolkodó világlátásával, ékesszólásával van kifejtve. Ha másért nem, már ezért is érdemes volt ezt a filmet megcsinálni.)

Jogalkotási cikk-z(w)ack (5.oldal)

Győri Béla interjúja Arnold Mihállyal

– Érdemes lesz ezeket majd sorra-rendre előkeresni. Ehhez hasonló ügy volt annak idején a Zwack Péter-féle ügy?

– Az látja, egy nagyon érdekes ügy volt. Talán a jogalkotás történetében először történt olyan dolog, hogy egy határozat nem születhetett meg. Tehát ez olyan, mint egy abortusz, hogy nem születhetik meg a gyermek. Az történt, hogy a Vám- és Pénzügyőrség egy ellenőrzés során megállapított kb. másfélmilliárd – nem tudom a számokat egészen pontosan – állami köztartozást, de a jegyzőkönyv szerint ez ellen nincs jogorvoslat, hisz ez nem egy határozat. Nagyon érdekes módon az akkori Pénzügyminisztérium, az én felügyeletemet ellátó szervezet összehívott egy 12 vagy 15 tagú grémiumot, különféle szakértőkből, és megvizsgálták, hogy egyáltalán a jegyzőkönyvben foglaltak alkalmasak-e arra, hogy ebből határozat szülessen. Ez volt valamikor 2003. márciusában, majd kaptam egy olyan kérést, hogy ha lennék szíves, ezt gondoljam végig. Én azt mondtam az akkori politikai államtitkárnak, aki most politikus, tehát nem a közigazgatásban dolgozik, hogy meg kell várni, amíg megszületik a határozat, a határozat ellen a vonatkozó jogszabályok alapján jogorvoslatnak van helye. Természetesen ezt nem várták meg.

Titok-e a közpénz? (9.oldal)

Győri Béla interjúja Rácz Jenővel

– Mi a véleménye a most kialakult helyzetről?

– Mint kórházigazgató, ilyen szempontból szerencsére kívülről szemlélem ezeket a történeteket, mindenesetre teljesen nyilvánvaló dolog, hogy akkor, amikor egy világjárvány kialakul, pro és kontra nagyon sokan szakmai is és egyéb területeken is megszólalnak, ami nyilván a lakosság tájékoztatása szempontjából nem egyszerű, ugyanakkor teljesen érthetőnek tartom, hogy minden olyan kérdésnek, ami ebben a körben foglalkoztatja az embereket, utána kell járni, a válaszokat nyilvánosságra kell hozni, mert az egészségügy pont olyan terület, hogy bizalom nélkül nem lehet működtetni. Bizalom nélkül sem orvoshoz nem lehet fordulni, és sajnos nem lehet gyógyulni sem.

Peter Sebök: A jogtalan jog (9.oldal)

Sajnos az első magyar kormány, a bolsevik diktatúra után, nem hozta meg azokat a döntéseket, melyek a valódi rendszerváltás alapjaihoz nélkülözhetetlenek. Ez vezetett a mai állapotokig. Az első polgári kormány sem volt kellően határozott a bolsevikokkal szemben. Bokros és Debreczeni elvtársak pedig Dávid Ibolyával együtt mosolyognak ránk a magyar politikai élet zenitjéről. Nesze neked, rendszerváltás! A jobboldal és az egész társadalom számára példamutató figyelmeztetés ez a kép és az üzenet, ami ehhez társul: VILÁG PROLE-TIKUSAI EGYESÜLJETEK! A kép hátborzongató részlete annak az elképesztő színjátéknak, amely a demokrácia nevében 20 éve folyik a magyar parlamentben és a minisztériumokban. Hogyan is beszélhetünk jogállamról, amikor politikusaink nagy része a holdudvarukba tartozó jogászokkal együtt, az 50-80 évre titkosított adatok, a mentelmi jogok, a számon nem kérhető hazugságok és csalások országává süllyesztették nemzetünket.

Partizánmódi: kettéfűrészelés, szívkitépés (10.oldal)

Hatvanöt évvel kezdődött el a délvidéki vérengzés. Bezdánban november 3-án, az isterbáci vérengzés 65. évfordulóján gyászmisét és koszorúzási ünnepséget tartottak a partizánok által a második világháború végén meggyilkolt több mint száz bezdáni magyar férfi emlékére. November 29-én 13 órakor pedig a Szent István-bazilikában az ártatlanul legyilkolt délvidéki magyarokért mutatott be szentmisét Német László, a Nagybecskereki Egyházmegye püspöke. Büntetés, vagy megtorlás? Lehet-e teljes tényfeltárásról beszélni? Ismerik-e a vajdasági fiatalok ezeket a szörnyű eseményeket? Minderről Matuska Márton újvidéki újságíróval, szerkesztővel, a téma szakértőjével, a Megtorlás napjai, a Hová lettek Zsablyáról a magyarok? és a Temerini razzia c. könyvek írójával beszélgetett Medveczky Attila.

Fényes magyar középkor (11.oldal)

A pécsi püspökség alapításának millenniumára jelent meg a Pécsi Egyházmegye középkori történetét bemutató, közel 1000 oldalas kötet: A Pécsi Egyházmegye Története I. – A középkor évszázadai. Szerkesztette: Fedeles Tamás–Sarbak Gábor–Sümegi József. A tíz szerző által készített munka Magyarországon egyedülálló vállalkozásnak számít, ugyanis az egyházmegye középkori történetének teljességét kívánja az olvasók elé tárni. A kötetről, a forrásokról az egyik szerkesztőt, Dr. Fedeles Tamás egyetemi adjunktust kérdezte Medveczky Attila.

-A most megjelent kötetből is kiviláglik, hogy a püspökök nem csak saját maguk számára biztosítottak megfelelő életkörülményeket, hanem egyrészt reprezentatív építkezéseket folytattak, másrészt olyan kultúrkincseket halmoztak fel és készíttettek el, amelyek mind a mai napig a kutatások középpontjában és szellemi, művészeti értékeink első sorában állnak. Tudjuk, hogy az egyetem alapítása is rengeteg kiadással járt. Az anyagiasságáról közismert pécsi püspök, Ernuszt Zsigmond anyagi hozzájárulása kellett ahhoz, hogy az impozáns pécsi misekönyvet 1499-ben kinyomtassák Velencében.

Rezervátum nép lettünk (12.oldal)

Interjú Serfőző Simon költővel, íróval, szerkesztővel, drámaíróval (Medveczky Attila)

Ez a hatalom semmiben sem különbözik a másiktól. Ugyanazt akarja, mint a régi: a még meglévő közösségeket felszámolni, szétdarabolni, hogy cselekvésképtelen legyen. Kijátszhassa önmaga, saját érdekei ellen. Bábokként kezelhesse az embereket. Ezért kell a falvak értelmiségét is elirányítani városokba, másfelé: talajvesztettek legyenek. A kistelepüléseken maradók pedig végképp magukrahagyottak. Odadobva őket a kilátástalanságnak, mindenféle manipulációnak, hadd tévelyegjenek!

Templomok: lomok, romok, homok

Szőcs Zoltán írása (15.oldal)

A medgyesegyháziaknak sincs pénzük a nagyszüleiknek mégoly fontos imola megmentésére, ezért ők a vállalkozói virtus korszerű kihívásainak szellemében eladásra hirdették meg, azaz árulják düledező református templomukat. Az viheti majd Isten egykori házát, aki többet ad érte. Olvasom az erről szóló beszámolót, és a lehetséges új funkciókat, amiket – az önkormányzat tervei szerint – eredményes értékesítés esetén kaphat az extemplom: hát pláza vagy emeletes garázs nem lehet, mert Medgyesegyháza mégis csak kis falu, viszont közöttük szerepel a mozivá alakítás lehetősége. Ismerős, nagyon ismerős ez nekem. Honnan is? Igen, már emlékszem, az áldott emlékű szovjet költőóriás, Majakovszkij, amikor a ’20-as évek közepén Párizsban járt, szép versben siránkozott azon, hogy a Notre-Dame székesegyház milyen kihasználatlan, pedig ott az a sok ülőhely, és ha mozivá átalakítanák, bizony-bizony milyen sok proletár juthatna kultúrához, jó szovjet filmekhez. Vagy foxtrotthoz, ugyanis költőnk szerint még az is természetesebb emberi megnyilatkozás, mint a templomi „kántálás”. Lám-lám, mire volt jó az elmúlt nyolcvan év: a rendszerváltott Magyarországon – még csak bátortalanul és bizonytalanul ugyan, de – kezdjük megvalósítani a sztalinizmus legnagyobb költőjének merész álmát: mozi lesz a templomból. Ki tudja, talán még a foxtrott is divatba jön.

Kovács Attila: Amikor a „politikai elemző” fél… (18.oldal)

„Afelől se legyen kétsége senkinek, hogy Orbán maradéktalanul él majd a kezébe kerülő hatalommal!” – hangzik az egyik féltő figyelmeztetés Debreczenitől. Hát még szép, hogy él! Erről szól a demokrácia, ennek eléréséért küzdöttek oly’ sokan a nyolcvanas években – köztük állítólag maga Debreczeni is. Érdekesség, hogy liberáliséknak mindig olyankor fáj a demokrácia és a döntési jogkör, amikor nem az ő kezükben van a kormányrúd… Itt kell megjegyezni, hogy ha az MSZP–SZDSZ kormányok is éltek volna a kezükbe került hatalommal, talán nem lenne ekkora a baj. Ők azonban nem éltek, hanem visszaéltek vele! Gyurcsány Ferenc minden kritikai érzéket mellőző védelme az MSZP-SZDSZ-koalíció bírálatával indul. „Ennek a koalíciónak az élén kellett harcolnia Gyurcsány Ferencnek a gazdasági és a társadalmi válság ellen, továbbá a parlamentáris demokrácia védelmében… Hihetetlen szívóssággal, rendkívüli szellemi, lelki és erkölcsi erővel (sic!) küzdött a koalíció felbomlása után is…” Több szépséghiba két mondaton belül. A társadalmi válságot – amely kétségtelenül létezik – éppen az erkölcsileg többször is megbukott, ám hatalmához foggal-körömmel ragaszkodó balliberális oldal idézte elő. A parlamentáris demokrácia védelmét pedig azzal szolgálta volna legjobban Gyurcsány, és elődje, Medgyessy is, ha a velük kapcsolatban kipattant botrány másnapján mindketten lemondanak. Önként és sűrű bocsánatkérések közepette. Ezzel – valamint a szükségszerűen következő új választások kiírásával – megteremtődött volna az emberek számára annak lehetősége, hogy döntsenek: akarják továbbra is a Medgyessy esetében ügynöki múlton, Gyurcsány esetében őszödi hazugságon kapott vezetőiket és azok pártjait, vagy újakat választanak helyettük. Ha ez megtörténik, akkor nem „csökkent volna le vészesen a társadalom parlamentáris rendszerbe vetett hite”, hogy ismét Debreczenit idézzük.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Vagy rendelje meg!

Információ: info@magyarforum.hu

Előfizetési kedvezmény!

Régi és új előfizetőinknek szeretnénk kedveskedni azzal, hogy nem emelünk árat, sőt, akik 2009. december 31-ig megrendelik és előfizetik a jövő évre a Magyar Fórum heti- és havilapot, azok számára a két lap előfizetése együtt – 18 724 Ft helyett – csupán 17 000 Ft . Előfizethet a kiadóhivatalban személyesen, vagy a kiadó által küldött postai csekken. Hívja a 218-0783-as vagy 06-30/754-5017-es telefonszámot, ha kérdése van az előfizetéssel kapcsolatban. A Magyar Fórum Kiadóhivatal címe: Budapest IX., Ráday u. 32., I. emelet 3. Levélcím: 1464 Budapest, Pf. 1591.