vissza a főoldalra

 2009.12.01. 

Veszélyben az anyanyelvi misézés

Idén októberben ünnepelte negyedik születésnapján a felvidéki Pázmáneum Társulás. Erről, a magyar hívek pasztorációjáról, s arról, hogy a nyelvtörvény mennyire befolyásolja a liturgia nyelvét, Karaffa Attilát, a Pázmaneum Társulás titkárát és a Felvidék Ma internetes lap szerkesztőjét kérdeztem.

 -Kedves titkár úr! Engedje meg, hogy egy olvasói levélből idézzek: „Itt Felvidéken egyre nehezebb a magyar keresztény katolikusok élete. Nem csak a szlovák papok, püspökök nehezítik életünk, hanem a magukat magyarnak mondó papok is. Ha két szlovák bejön a templomba, már szlovákul mondják a mise felét. Nem igaz, hogy XVI.Benedek pápa csak úgy magától gondolt egyet és átrendezte Szlovákia egyházmegyéit.” Valóban egyre nehezebb a Felvidéken a magyar katolikusok élete?

 -Igen, s ennek az is az oka, hogy tavaly változtatták meg az egyházmegyék határait, s ezzel a felvidéki magyar katolikusságot „feldarabolták”, ugyanis észak-déli felosztásról van szó.

 -Ahogy annak idején a választókerületek határait is megváltoztatták?

 -Igen, még a Meciar-időszakban így változtatták meg Szlovákia közigazgatási térképét. Jelenleg a szlovák püspöki kar a Szentszékre hivatkozik, azt mondja: ez Róma döntése volt. Viszont, általában a Szentszék csak azt hagyja jóvá, amit az adott ország püspöki kara eltervez. Többségbe kerültek tehát a szlovákok az egyházmegyékben, s így ők most kiváltságosabbak nálunk.

 -Az is igaz, hogy a szentmiséket elkezdik magyarul, majd szlovákul folytatják, vagy fordítva?

 -Erre is van példa, pont az előbbi okok miatt. Erről viszont nem a magyar papok tehetnek. Több szlovák leköltözik a Csallóközbe Pozsonyból, vagy az ország északi területeiről, s követelőzni kezdenek. Egy-két család bemegy a templomba, s szlovák pasztorációt kér. Ez pedig plussz terhet ró a magyar plébánosra. Így is kevés a magyar pap, s ezért a lelkipásztorok több plébániát is ellátnak. Ha a magyar pap nem misézik szlovákul, akkor be is árulják őt az adott püspökségen a szlovák családok.

 -A Felvidék Ma honlapon olvastam a következőt: „Úgy tűnik, hogy a sokak által kárhoztatott nyelvtörvény nemcsak az állami hivatalok szintjén érvényesül. Egyes egyházi körök azon buzgólkodnak, hogy a hitéletben is kizárólag a szlovák nyelv váljék meghatározóvá. Szomorú példáját nyújtja ennek a Nyitrai Egyházmegye, ahol a magyar katolikusoktól több helyen megtagadják, hogy anyanyelvükön hallgathassák az Isten igéjét.” Azt írják, hogy a magyar többségű Ipolyszakállason a bérmálás szertartása nagyrészt szlovák nyelven zajlott.

 -Igen, ez valóban így történt. Az ottani lelkiatya és több szülő is megkereste a Pázmaneum Társulást ezzel a hírrel. Ezért a magyarországi, Váci Egyházmegyéhez fordultak, s oda mentek át a felvidéki magyar fiatalok, hogy anyanyelvükön kapják meg a bérmálás szentségét. Amíg nem történt meg az egyházmegyék újrafelosztása, addig Orosch János püspök atya, aki jószívű és magyarul tudó szlovák főpap, szolgáltatta ki a bérmálás szentségét a magyar híveknek. Ő most már ezt csak a Nagyszombati Egyházmegyében teheti. Más egyházmegyében nincs magyar segédpüspök. Megoldhatnák úgy a helyzetet a szlovák püspökök, hogy felkérnék Orosch Jánost arra: menjen át más egyházmegyékbe a magyarok bérmálkozására, de ők inkább ahhoz ragaszkodnak, hogy Marián Chovanec nyitrai, szlovák érzelmű segédpüspök hívja le a Szentlelket szlovák nyelven a magyar bérmálkozókra.

 -Azért azt is vizsgáljuk meg, hogy mennyi magyar fiatal jelentkezik katolikus papnak a Felvidéken.

 -Sajnos kevesen. Az a felvidéki magyar fiatal, aki pap szeretne lenni, inkább magyarországi szemináriumba jelentkezik. Jan Sokol nagyszombati érsek idejében nem engedték meg azt, hogy a pozsonyi szemináriumból valaki egy magyarországira jelentkezzen át. Aki mégis átment, nem jöhetett vissza a Felvidékre szolgálni. Jelenleg ezt a tilalmat feloldották. Ettől függetlenül nagyon kevés kispapunk van. Az egyik a Besztercebányai Egyházmegyéből jelentkezett át Magyarországra tanulni, de visszajöhet hozzánk. Rajta kívül a kassai, nyitrai és a pozsonyi szemináriumban is tanulnak magyar papnövendék. Kiemelendő, hogy az egyházmegyék szétdarabolásával megváltozott a szemináriumok etnikai összetétele is.

 -Pont az önök honlapján olvastam, hogy az érsekújvári ferences kolostorban sincs magyar szerzetes, ezért Magyarországról látja el egy atya az ottani magyarok pasztorációját.

 -Kovalcsik Cirill ferences atya abban segíti az érsekújvári magyar katolikusokat, hogy anyanyelven hallgassanak szentmisét. Nagy hangsúlyt fektet a fiatal magyar hívők lelki gondozására is.

 -Több hírből arra következtetek, hogy Szlovákiában nagyon erős a katolikus egyház. Erre példa, hogy sikerült kiharcolniuk a templomi és a polgári esküvő egyenrangúságát. Tehát a házasulandóknak nem szükséges két ceremónián részt venniük.

 -Ez így van, ettől függetlenül az egyházi esküvőt igazoló okiratot be kell vinni az állami hivatalba. A népszámlálási adatok alapján a szlovák egyházi vezetők azzal hencegnek, hogy Szlovákia egy igazi, nagy katolikus ország. Ha a katolikus eszmét és Jézus tanítását is figyelembe vennék a magyar kisebbséggel szemben, akkor valóban megvalósulhatna az országban a testvéri szeretet.

 -A felvidéki magyar reformátusok is hasonló problémákkal küszködnek? Úgy tudom, hogy Szlovákia területén a református egyház tagjai főleg magyarok, míg az evangélikusé szlovákok.

 - Helyesek az információi. A protestáns egyház belső szerkezete miatt a magyar reformátusuk nálunk jobb helyzetben vannak, mert saját püspökük van. Erdélyben, Kárpátalján és a Vajdaságban is van a magyar katolikusoknak püspökük, egyedül nálunk, Szlovákiában nincs. Az itteni reformátusoknak magyar nyelvű teológiájuk is van Komáromban a Sellye János Egyetemen. A mi kispapjainknak viszont szlovákul kell tanulni.

 -Most térjünk rá a Pázmaneum Társulásra, ami idén ünnepli negyedik születésnapját. Kik és milyen céllal alapították?

 -2005. október 2-án jött létre a társulásunk dunaszerdahelyi székhellyel. Az alapítók közt világi hívek és lelkipásztorok egyaránt megtalálhatók. Úgy gondoltuk, hogy szükséges egy olyan társulás, mely segíti a magyar híveket és a papokat. Célunk az alapvető emberi értékek és a nemzeti identitás megerősítése a keresztény erkölcs szellemében. Ennek az alapvető célnak az érdekében konferenciákat, zarándoklatokat és találkozókat szervezünk a vallás, a kultúra és a művelődés területén. Ezen kívül együttműködünk főleg a keresztény egyházakkal, elsősorban azokkal a felvidéki katolikus plébániákkal, melyek olyan helyen találhatók, ahol nagyszámban élnek magyarok. Pázmány Péter szellemi örökségének értelmében támogatjuk a nemzetek együttélését a kölcsönös megértés és szeretet szellemében, de elsősorban a keresztény, magyar értékek továbbvitelében, amelyeket ő is védelmezett és gyarapított a keresztény magyarság javára. A hit és a magyar kultúra ápolása számunkra elsődleges feladat. Minden lehetséges fórumon felhívjuk a figyelmet arra, hogy magyar szülő magyar iskolába járassa a gyermekét. Számos hatás éri a felvidéki magyarságot, s megpróbálják őket beolvasztani a többségi nemzetbe. A Szent Korona Lovagrend Felvidéki rendtartományát is Pázmaneum-tagok alkotják.

 -A Pázmaneum Társulás többször megemlíti az önkéntes asszimilációt. Arról van szó, hogy egy magyar édesanya azt mondja: inkább szlovák iskolába adom a gyermekem, mert akkor jobban fogunk járni?

 -Mi amellett kampányolunk, hogy a magyar gyermekeket magyar iskolákba írassák be. Ez a magyar szülők lelkiismereti kötelessége. Sajnos - ahogy mondja- , vannak magyarok, akik azt a balgaságot mondják: azért tanuljon a gyermekem szlovák nyelvű iskolában, hogy jobban érvényesüljön. Aki magyarnak születik és szlovák iskolába jár, nem tanulja meg a magyar kultúrát, irodalmat, történelmet. Így fél ember lesz. Ennek idővel meg lesznek a politikai következményei. Magyar származásúak a magyar párt helyett valamelyik szlovákot fogják támogatni.

 -Azt mondja, így egyes számban: magyar pártra. Nos, úgy tudom, már két magyar párt van Felvidéken.

 -Véleményem szerint a Bugár-Vojtech Béla által vezetett Most-Híd nem magyar párt. Számomra a Magyar Koalíció Pártja az, amelyik a felvidéki magyarságot képviseli. Bugár pártja viszont egy gazdasági lobbi eredménye. Talált egy hangzatos nevet: Híd. A híd, ami összeköti a magyarokat a szlovákokkal. Valóban nem kell a két népnek állandóan veszekedni, de vannak olyan értékek, amelyeket egyedül csak egy színtiszta magyar párt tud képviselni és nem megalkuvó módon.

 -Az MKP-ba nem léphetnek be szlovákok?

 -Az alapszabály ezt nem tiltja. Viszont, az MKP próbálja meg egyedül a felvidéki magyarságot képviselni. Ezt a pártot – főleg a déli járásokban - szlovákok is támogatják. Dél-Szlovákiában az együttélés fogalma a mindennapokban is megmutatkozik. A déli szlovákság jól látja a reális helyzetet, s nehezményezi, hogy a gazdasági beruházások elkerülik ezt a vidéket.

 -Ön a felvidek.ma egyik szerkesztője. Azt veszem észre, hogy ez az a szlovákiai magyar honlap, ami kiáll a Csáky és Duray által vezetett párt mellett. A többi –interneten is elérhető – honlapról ez nem mondható el.

 -Ennél lapnál a megalakulásától kezdve dolgozom. Azt nem mondható el a Felvidék Ma-ról, hogy egy MKP-hírportál, de igyekszünk az értékeket közvetíteni, így nem a bulvár irányában mozdultunk el. Mi a felvidéki magyarságnak próbálunk segítséget adni, információkat nyújtani és a mindennapi gondjaikat, bajaikat közzétenni a világhálón. Számos magyarországi hírportál figyeli a honlapunkat és átvesz tőlünk híreket, beszámolókat, jegyzeteket ez valahol a hírportál elismertségét is tükrözi. Látogatottságunk is magáért beszél. Nekünk nem kell a bulvár még, ha magyar, akkor sem!

Medveczky Attila