vissza a főoldalra

 2009.12.16. 

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 50. száma!

Csurka István: Párt-perszonálunió (2.oldal)

Felvetődik a kérdés: miért Bokros? Miért jó a Rugalmas Asszonynak és miért nem aprehendálnak az ellenfelek? Miért nem mondja a Még Rugalmasabb Nagymama, Lendvai Ildikó, hogy hóhó, „nem addig-a”, az én sápadt arcú fiam lesz a kihívó, Mesterházy Attila, hiszen azért emeltük ki az ismeretlenség homályából, mert mindjárt közbe tud vágni, ha az ellenfél véletlenül valami értelem felé kanyarodik el. De Lendvai Ildikó mélyen hallgat ezúttal. Nem csap le senki erre a bődületes baromságra. Tehát ez a közös szándék. Ismerni kell őket. Bokros Lajos ez idő szerint az MDF miniszterelnök- jelöltje, de az MSZP és a kettétört SZDSZ, és esetleg más, még nem is létező pártszerkentyűk közös jelöltje is lehet, anélkül, hogy egyiknek is tagja volna, lenne. Egyetlen kötelező feltétele van a Bokros alá besorolásnak: dicsérni kell. Ő a perszonális tekintély, az egyetlen, aki Bajnai Gordon örökébe léphet. Ezzel Bajnait is eposzi magasságokba emelik. Ez az ő végkielégítése. Egy új érdemrend van kifejlődőben: a Nagy Megszorításért a gyémántokkal és a koronajelvényekkel.(Ehhez a koronajelvényeket még le kell lopni a koronáról. Most kezd hiányozni Draskovics.) De a sors úgy is hozhatja, hogy Bokros elbukhat a populista Orbán Viktorral szemben. Erre az esetre magyarázat készül. A magyarázat- kidolgozásra a BKV régi vezérkarának és Demszky Gábornak van kiadva. Némely részletek már kiszivárogtak ebből a magyarázatból. Bokros bukása a haladás bukása. A tragédiáért akkor már nem ő felel és nem is a küldők, hanem az ázsiai szűklátókörűségbe süllyedt nacionalista magyar nemzet. A rossz nép. A rossz népet tehát a Világbank intenciója szerint jogosan lehet lefogyasztani hatmillióra. Mi teszi alkalmassá Bokros Lajost erre a szerepre? Mindenekelőtt abszolút IMF kompatibilissága. Szolgált is ott, éveken át. Nyilván számos megszorítási tréning eminense volt. Mindig nyújtózkodva jelentkezett, ha gyógyszerkasszáról vagy a tandíjemelésről kérdezett az oktató. Ám van más is. Még a Tervhivatalban dolgozott, valószínűleg párttagként, megbízható elvtársként, amikor „Ricardo” álnéven gazdasági reformtanulmányokat írt Kis János szamizdatjába, a Beszélőbe. Ez természetesen csak a rendszerváltás után fedődött fel, amikor hirtelen dicsőség lett.

Debreczeni könyve Orbánról lélektanilag árulkodó (7.oldal)

(Győri Béla írása)

Sulykoljuk csak tovább a „gonosz” eszmét. Orbán és köre a színtiszta aljasság letéteményese. Bizonyíték semmi. Debreczeninek volt kitől tanulnia. Egyszer még a bolsevizmus hajnalán megszületett egy könyv Moszkvában a renegát Kautzkiról. Jól elmázsálta őt Vlagyimir Iljics Lenin. A lenini gyalázkodást olvashattuk, de hogy mi a fészkes fenét mondott ez a renegát Kautzki, azt könyv alakban egészen 1989-ig nem tudhattuk, nem tették közzé. Na így van módszertanával Debreczeni tanár úr is. Orbán Viktor 1989-ben a Hősök terén elmondott temetési beszédet rendben valónak találta Debreczeni József. Minden demokratikus normának megfelelt – írja Debreczeni. Hogyne lett volna rendben, hiszen akkor Debreczeni még más oldalon állt, valahol az MDF liberális tájékán. Majd eljött az ellenzéki kerekasztal időszaka. A nagy temetésen a Hősök terén a koporsónál díszőrséget állt Pozsgay Imre, Németh Miklós, Medgyessy Péter és Nyers Rezső. A leghatásosabb beszédet Orbán Viktor mondta el. Ennek a történetét sem ismeri Debreczeni, hogyan született meg az Orbán-beszéd. Úgy, hogy a TIB (Történelmi Igazságtételi Bizottság) a hatalmon lévők, az MDF meg a többiek azon vitatkoztak, ki mondjon beszédet a temetésen. Hát mondott beszédet Méray, mint 56-os. Ez maga volt a röhej. Aztán még sokan mások, többek között Rácz Sándor, a munkástanácsos – hatásos volt. De az egyeztetések idején kiderült, hogy az új nemzedéket senki nem képviseli a nemzeti gyászszertartáson. Akkor és ott Csurka István vetette fel, hogy ha nem beszélnek a fiatalok a temetésen, az egész csonka lesz, és hatástalan. Az ő jövőjüket taposta sárba, a pokolba az elmúlt több mint 30 esztendő, ezért a szó elsősorban őket illeti. Csurka akkor nem említette Orbán Viktor nevét, de a Fidesz őt jelölte a beszédre. Nem ködös történet volt ez, ahogy Debreczeni leírja, hanem igaz történet. Akkor Orbán hazament szüleinek vidéki házába, és egy szál egyedül megírta ezt az emlékezetes szónoklatot. Na de a történetekkel és a történelemmel úgy vagyunk Debreczeni könyvében, hogy kiderül számunkra, a szerző szemezget, csak a neki tetsző történetekről mond valamit, akkor is néha ködösen. Micsoda finomságok! Ennek a temetési történetnek a bekezdése úgy kezdődik: „Mindenek előtt az 1989-es híres-hírhedt temetési beszéd.” Mi volt hírhedt ebben a temetési beszédben Debreczeni úr? Nem ártana elmondani, mert kiderülne, hogy honnan fúj a szél. Rövid a fejezet, ami az ellenzéki kerekasztalról szól. Azért rövid, mert itt is tisztességgel viselkedett a „néptribun”, Orbán Viktor.

 Hátrányban (9.oldal)

A napokban tették közzé az interneten a Szlovák Köztársaság Kormányának végrehajtási elveit a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa által módosított 1995-ös Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló törvényéhez nem hivatalos fordításban, magyar nyelven. A szlovákiai nyelvtörvénnyel lapunk több interjúban is foglalkozott már. Most a nyelvtörvénynek, és annak végrehajtásának a magyar nyelvű oktatást, iskolákat érintő részéről kérdezte Medveczky Attila Pék László urat, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnökét, Galánta megyei MKP-s képviselőt.

-Egy rendeletben előírták a szlovák nyelv oktatásának megerősítését, ami mögött az állt, hogy egy kisebbség sokkal jobban tanulja meg az álam nyelvét. Különböző monitoring felmérésekkel próbálták bizonyítani, hogy a magyar iskolák diákjai nem tudják megfelelő szinten a szlovák nyelvet. Ez a törekvésük nem sikerült, mer tanulóink sikeresek voltak ezeken a felméréseken. Ettől függetlenül sorozatban kérdőjelezik meg a szlovák nyelv oktatásának megfelelő voltát a magyar iskolákban, de amikor a magyar pedagógusok azt szeretnék elérni, hogy oktatásuk hatékonyabb legyen, s ehhez kérik az állami szervek segítségét, akkor az – legyen akár szakmai, akár anyagi vonatkozású – elmarad.

 A 24. órában vagyunk! (9.oldal)

Medveczky Attila interjúja Solomon Adriánnal, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével.

-Minden csángómagyar faluban élnek olyanok, idősek, akik ismerik még a régi imákat, énekeket. Tehát, ha a helyi pap nem is beszél magyarul, kérheti a híveket arra, hogy énekeljék el régi imájukat anyanyelvükön. Sokan, otthonukban elimádkozzák a magyar imádságokat, de a templomban nem mernék ezt megtenni. Ezért lenne fontos az egyház nyitása, kezdeményezése a csángómagyarok felé.

 A cigánypasztoráció kérdései (10.oldal)

Dúl Géza atyát, a Magyar Katolikus Püspöki Kar (MKPK) országos cigánypasztorációs referensét kérdezte Medveczky Attila.

-Biztos vagyok benne, hogy nem a többségi társadalommal, s nem is a cigányságban van a probléma, hanem kettőjük kapcsolata az, ami beteg. Ha ez a kapcsolat meggyógyul, akkor a cigányság automatikusan megtalálja a helyét a társadalomban.  

Az Antall-i örökség (11.oldal)

Dr. Bíró Zoltánt kérdezi Győri Béla

– Hogyan kerül a csizma az asztalra, a Demokrata Fórum élére miniszterelnök- jelöltként Bokros Lajos?

– Valakik, akik az MDF-et pénzzel is és egyebekkel támogatják, azok úgy látják jónak, hogy Bokros Lajost újból fölfuttassák a politikai színpadon.

– És ezzel megmenekül az MDF?

- Az MDF szerintem már semmitől sem menekül meg. Debreczeni Józsefet, Roszik Gábort vagy másokat hiába csalogatnak elő a süllyesztőből

 Budapestre érkezett a lubavicsi zsidók meghívására Elie Wiesel, aki Grün Miklós koncentrációs tábor túlélő szerint egyszerű csaló (11.oldal)

Elie Wiesel megfogalmazása szerint a magyarok és a zsidók közös ellenségei a gyűlölködők, a rasszisták, akik szégyent hoznak Magyarországra. Ezért az antiszemita, rasszista megnyilvánulások egyértelmű elutasítására buzdította a magyarokat, majd feltette a kérdést, hogy miért nem teszik büntethetővé a holokauszt tagadását, ahogy például Franciaországban is teszik, illetve, hogy az iskolákban miért nem tanítják behatóan a holokauszt történetét. Úgy fogalmazott Elie Wiesel, hogy a múlt a közömbösség veszélyére tanít, „az élet ellentéte ugyanis nem a halál, hanem a közöny – a közöny miatt szenvedünk”. Végezetül – nemzetközi tapasztalatait összegezve – úgy vélekedett: „a világ nem tanult a leckéből”.

 Periférián a szépművészet (12.oldal)

Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművésszel Medveczky Attila beszélget.

Az önkifejezés kialakulása egy XX. századi jelenség, ami az individualizmusból kapott szárnyra. Azt vallom, hogy a művészet a szubjektum és a közösség közötti kapcsolat lehetősége. Teljesen lényegtelen, hogy melyik művészetről, irodalomról, zenéről vagy a szépművészetekről beszélünk. A marxista ideológia mindig is fejlődésspirálról beszélt, ha viszont létezik ilyen, akkor nekem miért is tetszhet pl. Catullus verse, Liszt Ferenc szonátái és még sorolhatnám. A művész egy meghatározott helyen és időben, egy adott társadalomban él, a történelmi ismeretanyag, a földrajzi koordináták, a hagyományok, a közösség műveltsége behatárolják a lehetőségeit. Megalkotunk valamit, és ha remekművet hoztunk létre, akkor az akár az idők végezetéig megmaradhat. Manapság félművelt társaim magukat nem szobrásznak, festőnek, hanem képzőművésznek tartják, nevezik, holott Kazinczy Ferenc Ferenczy István szobrának ezt a címet adta: Pásztorlányka, avagy a szépmíves mesterségek kezdete.

 Szőcs Zoltán: Harangtörténelem (15.oldal)

Ha már elkerülhetetlen, miért nem a kölni dómban avatnak Edit Stein harangot? Vagy Breslauban, vagy Göttingában, netán Amersfoortban? Miért Budapesten, a Király utcában, ahol sohasem járt, amellyel a világon soha, semmi kapcsolata nem volt? Annál inkább indokolt ez a felvetés, mivel a kölni „Edith Stein Archívum” – mert hogy ilyen is van – vezetője meggyőződéssel vallja, hogy „Edith életének az utolsó útján a német népért is engesztelt.” Lehet, hogy mindezek ellenére itt fog szólni leghangosabban a harangja?

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!