vissza a főoldalra

 2009.02.13. 

Lenni vagy nem lenni

Köszönet illeti a Magyar Fórum és olvasótábora részéről a balliberális táborból a „jobbközéphez” átigazolt Csintalan Sándort. Népszerű(?) betelefonálós műsorában nemrégiben (jan. 27-én, ismételve 28-án) arra a nem először elhangzó fölvetésre, hogy izraeli betelepülőket várnak tárt karokkal üresen álló lakóparkok, mint mindig, most is kijött a sodrából. Ám ezúttal a forrást is megnevezte, ahonnan szerinte az ilyen butaságok, ostobaságok származnak. (Magyar Fórum.) Indulata azért is érthető, mert már korábban is, mintha kissé zavarta volna, hogy egyik „beszélgetőpartnere”, akit egyébként ugyancsak inkább letorkolt, mint meggyőzött, állítása szerint saját szemével látta az egyik vidéki város frissen elkészült lakóparkján az általa jól ismert izraeli betűkkel és izraeli nyelven föltüntetett, izé... azonosíthatóságot. A köszönet a reklámért jár. Ha jól emlékszem, ki is szaladt a száján a műsorvezető elvtárs úrnak valami ilyesféle, félig elharapott bocsánatkérő félmondat, hogy „ez itt a reklám helye”. Lehet, hogy észbe kapott? Hogy eszébe jutott: a negatív reklám nemegyszer hatékonyabb a pozitívnál? Különösen egy olyan sajtófórum esetében, amellyel nem vitatkozni, hanem amelyet agyonhallgatni szoktak. Mint ami nem létezik. Mást nem is tehetnek, minthogy a jobbközépnek nevezett tábornak nem éppen a legközepén eléggé közkeletű már az a szólás Csurka István lapjával kapcsolatban: „megmondta előre”. Ha valaki ettől a technikától eltér, az nyilván öngólt lő, amiért a fejére is üthetnek. (Ha nem is úgy, mint a „Magyarok Nyilai” nevű, igen frekventált, ám mindeddig rejtélyes és titokzatos szélsőjobboldali terrorszervezet, a rossz nyelvek szerint: fantomszervezet.) Még csak az kellene, hogy olyanok is, akiknek eddig kezében sem volt a Magyar Fórum, megvegyék, kinyissák, mondván: „már csak megnézem magamnak, saját szememmel, hogy miket is irkál itt az az íróember!” Ha Csintalan úr netán mindezt fölmérte, és tudatosan működött a MIÉP és lapja javára, köszönjük! Sőt, még akkor is, ha nem tudatosan tette. Köszönjük, hogy ekkora kockázatot vállalt értünk! Mert lehet, hogy valamivel(!) nagyobb veszély fenyegeti ezért olyanok részéről, akik kezdettől fogva tagadták a szándék-etikát, mint amekkora a „Magyarok Nyilaitól” fenyegette. Abban a bizonyos garázsban történteknek ugyanis – úgyszintén csak a rossz nyelvek szerint – számos életszerűtlen mozzanata van. Ahogyan ez már a fantomszervezetekkel kapcsolatba hozott, hozható események esetében lenni szokott. Amely szervezetek, illetve létrehozóik nemlétezőként létezést akarnak imitálni. Vagyis, hogy a létrehozók, sajnos, léteznek, csak amit létrehoztak, az nem. De hát, amiről ők azt mondják, hogy létezik, az létezik, akkor is, ha csak ők találták ki, és megfordítva. Vannak, akiknek eléggé el nem ítélhető módon még Horn Gyula választások előttre időzített, kellő népszerűséget hozó „balesete” is eszébe jut. Akik képesek azt gondolni, hogy a vaskoronás fő akkor még – fizikailag legalábbis – makkegészségesen élvezte egyik vidéki kórházunk vendégszeretetét. Hogy miket nem suttognak az emberek! Átkozott suttogó propaganda!