|
 2009.02.13.
Cigánybűnözés Miskolcon
– Milyen most a miskolciak hangulata?
– kérdezzük dr. Szinay
Attilát, a közgyűlés ellenzéki frakcióvezetőjét.
– Két hete Pásztor Albert rendőrkapitány úr
megtartotta szokásos sajtótájékoztatóját, ahol kifejtette: a
közterületi bűncselekmények elkövetésében megállapítható,
hogy az elmúlt időszak valamennyi utcai rablását cigány származásúak
hajtották végre. Nekünk ez nem volt újdonság. Ez csak most váltott
ki nagyobb sajtóérdeklődést. A kijelentés után Draskovics
Tibor miniszter úr utasította Bencze József Országos Rendőrfőkapitányt,
hogy vizsgálja ki az esetet, és a vizsgálat idejére függesszék
fel Pásztort a posztjáról. Ezután érezhetően beindult a
szakmai, civil és politikai tiltakozás, aminek az lett a vége,
hogy példátlan gyorsasággal lezárták ezt a vizsgálatot, és
a kapitány újra kapitány lett. Volt egy szimpátiatüntetés
is. Példátlan egy magyar város életében, hogy egységesen kiállnak
az ellen az ostobaság ellen, amit Draskovics Tibor intézkedése
jelentett.
– Most napirendre került egy olyan kérdés,
nevezetesen a cigánybűnözés, amit eddig tabuként kezeltek.
– Nagyon fontosnak tartom, hogy az elmúlt napokban helyi
cigány politikusok is megkerestek, és ők is kifejtették, hogy
rossznak tartják a Draskovics-döntést. A jelenlegi kormány az
asztal alá söpri a problémákat, amiről nem beszélünk, az
nem is létezik jelszóval. Örülünk annak, hogy nagy
visszhangja lett a kapitány beszédének, és reméljük, hogy a
közvélemény végre megérti, miként jutottunk el idáig, és
mi lehet a megoldás. Ám elkerülhetetlen, hogy a politika első
vonala is felvállalja ezt a problémát. Az emberek biztonságérzete
akkor javul, ha több rendőrt látnak. Persze ez csak az első körben
lehet megoldás, azután az oktatási és szociális programokon
kell változtatni, ami országos kérdés is.
Lakatos Attila,
a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányvajda nyilatkozott a Magyar
Fórumnak.
– „Ne Pestről osszák az észt, mert
az nem ér el idáig. Jöjjenek el ide, éljenek itt, és nézzék
meg milyen itt a helyzet”- nyilatkozta ön. Hogyan értékeli az
elmúlt napok eseményeit?
– Borsod egy speciális megye, itt mélyszegénység van.
Annyira szegények az emberek, hogy a megélhetésüket sem tudják
biztosítani maguknak. Én járom a cigánysorokat, és ott egymás
után ötven-hatvan házban nincs világítás. Ezért mondtam,
hogy fentről ezt a helyzetet nem látják, csak kijelentik, hogy
a cigány bűnöző. De meg kell nézni, miért teszik ezt, miért
választják ezt az életformát. A kapitány úr kijelentette,
hogy két hónap alatt kétszáz bűncselekményt követtek el, és
mindegyiknek cigány elkövetője volt. Tényeket közölt. Sajnos
igaza van, mind a kettőszáz elkövető cigány volt. Nagy a
munkanélküliség, és az emberek nem tudnak tenni ez ellen. Muszájból
mennek el lopni, különben éhen halnak. Munkát kell nekik adni.
Borsodban 260- és 300 ezer közötti létszámban él a cigányság.
Magyarország egyik legnagyobb megyéjéről van szó, ahol a
legmagasabb a roma származásúak aránya. Kilátástalanság
van. Mit látunk az országban? Napi szinten bocsátanak el több
ezer embert. Mit várhat az a cigány, aki írástudatlan, iskolázatlan,
hova lehet ezek után elhelyezni őt?
– Sokan felvetik a cigány vezetők
felelősségét, hiszen a pénz, amit kaptak, nem hasznosult.
– Pontosan ez a baj. A rendszerváltás előtt még a cigányság
nyolcvanöt százaléka dolgozott. Miután megválasztottuk cigány
vezetőinket, onnantól kezdve elfelejtették, hogy ők cigányok.
Csak négyévente vagyunk testvérek. A választásokkor jönnek,
megölelnek minket, ígérgetnek. „Nem is kell majd mennetek
dolgozni, felemeljük a segélyeket, csak szavazzatok ránk”-
mondják, de nekünk nem kell ilyen testvér. Köszönjük szépen,
nem kérünk belőlük. Ők a felelősek ezért a helyzetért.
Amikor Pásztor azt mondta, hogy a kétszáz elkövető mind cigány
volt, én nem éreztem, hogy ez rasszista kijelentés lett volna.
Sajnos ezek a tények.
–Ön tavaly júniusban levelet írt a
miniszterelnöknek, amelyben javaslatokat tett az ország gazdasági,szociális
és munkaügyi helyzetének javítására.
– A társadalmat és a politikát is napi szinten
foglalkoztatja a segélyezési rendszer hibáinak kiküszöbölése,
a munkanélküliség arányának hatékony csökkentése, a
feketegazdaság visszaszorítása. A felsorolt célok együttes
megvalósítására próbáltunk javaslatot tenni. A foglalkoztatást
véleményünk szerint két megoldással javítanánk. Az állam
tulajdonában lévő cégek munkaigényüket elsősorban segédmunkával,
idénymunkával elégítsék ki alapítványaink segítségével.
Továbbá a magánszektort, főleg az építőipart és mezőgazdaságot
adókedvezményben kellene részesíteni, amennyiben az alapítványokon
keresztül biztosítják munkaerőigényüket. Véleményünk
szerint egy ilyen rendszer létrehozásával több ezer fő
vezethető át a legális foglalkoztatásba, és ugyanennyien
kikerülnének a segélyezési rendszerből.
– Kaptak-e választ?
– Kaptam, hogy indul egy program, amelytől nekünk sokkal
jobb lesz, de azóta sem történt semmi. Programból azt hiszem
ettől a kormánytól már sokat kaptunk, cselekedni kéne végre.
Kovács Viktor miskolci lakos,
történész beszél a városban kialakult helyzetről.
– Mi a véleménye azokról, akik elit
lakóparkokból rasszistázzák le azokat, akik ki merik mondani,
hogy van cigánybűnözés.
– Azt a szabad madarat, aki luxusvillájából „osztja
az észt”, nagyon szívesen családostól betelepíteném egy
ilyen helyre, és mikor megerőszakolnák a lányát, mindennap
kifosztanák, terrorban élne, akkor sikítva, sírva menekülne.
Az SZDSZ-es „jogvédők” olyan körülményekről alkotnak előítéletes
véleményeket, amikről semmiféle saját tapasztalattal nem
rendelkeznek.
– Önnek vagy családjának, barátainak
voltak már konfliktusai a cigányokkal?
-Voltak. Nem ismerek olyan miskolcit, akinek nem volt összetűzése
még a cigányokkal, akár tettlegesen, vagy verbális körülmények
között.
Oláh János József
|
