|
 2009.02.20.
Megjelent a Havi Magyar Fórum februári száma!
Csurka
István: Áldozat. Sorskérdésünk sorsa (32.) (2-7.oldal): Az
első világháború előtti korszak uralkodó szellemisége az új
és az ósdi közötti harc volt. Az új harcosának lenni
hatalmas, dagadó öntudatot adott egy fiatalembernek. Ami új
volt, vagy annak látszott, az jónak lett ítélve, elsősorban a
liberális sajtó által, ami régies volt az rossznak. Fiatal,
aki adott magára valamit az újító lett. Ez a láz Adyt is
elkapta. Eljött Debrecenből, mert Debrecenben senki nem lehetett
újító, Nagyváradon pedig mindenki az volt. Kun Béla is mint
az új marxista eszmék harcosa vetette meg az egész ósdi magyar
életet. S amikor Ady Várad után Pestet is szűkösnek, réginek
és állóvíznek érezte, Párizsba ment, s amikor nem kapta meg
Párizstól azt a belső megújulást, amit remélt tőle, hazatért.
Az új iránti éhség szellemét valószínűen Nagyvárad, Biró
Lajos barátsága és Léda oltotta belé. Az öt évvel idősebb
asszony kihívóan öltözött, nagyon erősen festette magát,
erkölcsi gátlások nem kötötték a szerelemben, pazarlóan élt
és költekezett és lenyűgözte az Érmindszentről Debrecenen
át érkezett fiatalembert, a zsenit. Valójában azonban az „Új”
korszelleme ragadta el Adyt és az egész nemzedékét. Ez a
korszellem jóhiszemű volt, különösen Ady lantján, noha teli
s tele volt váddal a régi magyar világ iránt. Keserűség és
vád ömlött belőle. De mégis magyar volt és a magyar életért
sírt, ha sírt. Az újítás korszellemének azonban volt egy másik
árnyalata is, a zsidó árnyalat.
Sütő Gábor: Önprovokáció
és államközi terrorizmus (8-16.oldal) : Nem
kizárható, hogy volt arab-iszlám indíttatású USA-ellenes
szervezkedés, amiről a CIA és a Mosszad időben értesült és
a már régebben kidolgozott világuralmi stratégiai célok elősegítése
érdekében ráépültek, feláldozták a két tornyot és a benne
tartózkodó saját állampolgáraikat. A világsajtó azonban a
politikai vezetés részéről hallgatólagosan jóváhagyott
Mosszad-CIA összeesküvést valószínűsíti, s az emellett szóló
politikai és gazdasági érvek több mint nyomósak. A bevezetőben
említett és egyéb elemzések, valamint a szakértők is
ugyanezt az összeesküvést erősítik meg, s kisebb- nagyobb eltérésekkel,
de a lényeget illetően eléggé egybehangzóan a következő változatot
tartják a legvalószínűbbnek. A terroristákat felültetik a
kijelölt eltérítendő gépekre, úgy, hogy a reptéri kamerák
rögzítsék őket. Meglepő, de itt a hivatalos változattal
egybeeső mozzanat következik: a gépeket tényleg eltérítették.
Csakhogy ismét nem azok, akikre ráfogták és nem oda! Egy
bizonyos repülési idő után, amikor mind a négy járat egymáshoz
közel tartózkodott a légtérben, a pilótáikat figyelmeztették,
hogy támadás érte az USA-t, szálljanak le azonnal a legközelebbi
katonai reptéren. (Katonai szakértők a nyugat-virginiai
Charleston melletti Yeager bázisra tippelnek). Az egyik gép
utasait nem engedik kiszállni, hanem a másik három gép
valamennyi utasát a személyzettel és a terroristákkal együtt
erre ültetik fel, összesen 254 fő, s azzal, hogy menekítik őket,
elindítják Pennsylvánia felé, ahol ismeretlen okból lezuhan.
Állítólag ezen a gépen folyt közelharc a terroristákkal és
a mobilhívások is erről történtek. De a szakértők szerint tíz
kilométeres magasságból közel ezer kilométeres sebességgel
haladó repülőből a sikeres mobilhívás valószínűsége egy
a tízezerhez; itt azonban állítólag két ilyen hívás is
volt. A szövegeik is megjelentek, de arab terroristákat nem említenek.
Az egyik így kezdődik: „Szerbusz mama, én Mark Bingham
vagyok!” Így ez a „bizonyíték” is a kiagyalóik ellen
fordult, mintsem bármit is bizonyítson azon kívül, hogy ez az
utas a gépen tartózkodott. A mama és a fia ugyanis nyilván nem
először beszélt egymással telefonon, bemutatkozás nélkül is
ismerték egymás hangját, s egyébként is ki az a gyermek, aki
a teljes nevén mutatkozik be a mamájának? Itt csak azt kellett
bizonyítani, hogy Penssylvánia felé repül egy gép, amelyen
valami probléma keletkezett, ezért lezuhant.
Dr.Somogyi Ferenc:
Válság és kiút (17-20.oldal): „A
krízis az ember társadalmi, szellemi életének zavarossá,
illetve problematikussá vált struktúrája, illetve egész
struktúrarendje.” Tárgyi oldalról olyan öszszetettnek, szétszedhetetlennek
mutatkozik, hogy kísért a megoldhatatlanság réme. Alanyi
oldalról a tehetetlenség tudatának elhatalmasodása
bizonytalansághoz, a végzetesség érzéséhez vezet. Így
gondolkodik a válságról Hamvas Béla 1936-ban. Mi történt azóta?
A tárgyi oldalon a világválság elmélyült, szerves egységgé
vált, beállt létállapotnak tekinthető. A történelem felszínén
ez a liberalizmus, a bolsevizmus, a fasizmus megvalósult utópiák
szintézisében forrta ki magát, az új szintézist nevezzük
globalokrata libertinus technofasizmusnak.
Újraolvasó
rovatunkban:
Mi
bennünk a magyar? (Újszászi Kálmán írása 1942-ből)
Magyar
hibák (F. Boda István írása 1942-ből)
Székely Dezső és Fejér György János versei
Részlet Jósika Miklós emlékirataiból
Horváth Lajos: Személyek ábrázolása állami postabélyegeken
a volt szovjet övezetben (1990-2007)
Mohácstól Budaörsig c. könyv ismertetője
Interjú Szörényi Leventével (66-68.oldal): –
Az európai kultúra keresztény kultúra. Az általános szellemi
válságban inspiráló-e még a kereszténység?
-A
jézusi lelkületet nem szabad, és nem is lehet elvetni. Még a
legutolsó, nézhetetlen amerikai krimi is igazságot oszt, és a
tízparancsolat valamelyik bűnét üldözi. Jézus óta új
szellemet nem hozott senki és semmi. Ugyanakkor tagadhatatlan,
hogy óriási kulturális és hitválságban élünk. Nézetem és
megérzésem szerint átmeneti kor következik, amelyben komoly
szerepet hordozhat a magyar szellem, amely mindig is alkalmas volt
keleti és nyugati gondolatok integrálására.
Keresse
a Havi Magyar Fórumot a nagyobb újságárusoknál!
|
