vissza a főoldalra

 2009.01.16. 

Egyre korruptabb Magyarország

Beszélgetés Alexa Noémivel aTransparency International ügyvezető igazgatójával.

– Az Antikorrupciós Koordinációs Testületet (AKT) a kormány hozta létre 2008 nyarán azzal a céllal, hogy tanácsadó szervként segítse a korrupcióellenes program megtervezését és végrehajtását. Miért döntött úgy, hogy kilép a testületből?

 – Egy évvel ezelőtt még egyszerűbb volt a helyzet, hiszen akkor készült el a cselekvési terv, amit ez a bizottság készített, és hagyott jóvá. Ez egy szakmailag magas színvonalú anyag. A probléma az, hogy azóta is a fiókban van, a kormány nem foglalkozott vele, nem tárgyalta, ennek következtében nem kezdődött meg a végrehajtása. Én azért döntöttem a kilépés mellett, mert nincs korrupcióellenes fellépés. Nincs olyan tevékenység, amit ez a testület monitorozhatna, figyelhetne. Másrészt maga a testület működése vált teljesen kiszámíthatatlanná, rendszertelenek voltak az ülések. Nem igazán láttuk a jelentőségét, miután elkészítettük a cselekvési tervet. Többen is úgy gondoltuk, hogy jobban tudjuk folytatni a munkát kívülről, a civil szférában.

 – Milyen jövőt szántak ennek a testületnek?

 – Az lett volna a feladata, hogy tanácsot adjon a kormánynak antikorrupciós kérdésekben. Ennek első lépése volt a stratégia elkészítése. Ezt követte volna a végrehajtás figyelemmel kísérése. De ez a folyamat nem kezdődött el. Azt is hiányoltuk, hogy a testületnek nem volt jogköre az aktuális korrupciós esetekkel, semmittevően ment el korrupciós ügyek mellett, ami elfogadhatatlan volt.

 – A Transparency International 2008. szeptember 23-án megjelent korrupció érzékelési indexe azt mutatja, hogy Magyarország korrupciós helyzete a tavalyihoz képest kedvezőtlenebb. Miben romlott az ország helyzete?

 – A romlás azt mutatja, hogy a világranglistán nyolc ország megelőzött minket. Minden ország kap 1–10-ig egy pontszámot, ( 10 a legtisztább országnak jár) ez a számunk visszaesett 5,3-ról 5,1- re 2007. évhez képest. Ami lényeges, a hosszú évek tendenciája. Ebben azt látjuk, hogy Magyarország helyzete az utóbbi nyolc évben változatlan. Ez azért gond, mert mások közben javultak, más országokban komolyabb fellépések történtek a korrupció ellen. Ez nem csak azért baj, mert rosszul mutatunk a listán, hanem a korrupció hosszú távú hatásai most már megmutatkoznak a gazdasági mutatóinkban, a demokratikus intézményekbe vetett bizalmunkban. Nagyon negatív hatások mutatkoznak az egész társadalom szerkezetében.

 – Milyen a helyzetünk az Európai Unión belül?

 – Olaszországot és Görögországot előzzük meg a régi tagállamok közül. A velünk csatlakozott országok közül Észtország és Szlovénia mindig előttünk járt, 2008-ban már Csehország is megelőzött minket, viszont egyre rosszabb a helyzetünk, mert az összes többi ország helyzete javul a megítélési indexen, ameddig nálunk semmi nem történik.

 – Mi az oka az ország süllyedésének?

 – Valódi politikai elkötelezettségre lenne szükség minden párt részéről. Ezt magukon kéne elkezdeniük a politikusoknak, hogy példát mutassanak a társadalomnak. Ameddig ez nem lesz, addig nem várható javulás. A másik ok, hogy sok területen nem lehet fellépni a korrupció ellen. Ezeken a területeken szerkezeti változásokkal lehetne eredményeket elérni. A kormányzati rendszer széttöredezett, és rengeteg politikust eltart. A GDP koncentrációjára nagy az állami szférában. Az állami szférának nagyon nagy a szerepe a gazdaságban. Ezek mind jelentős hatással vannak a korrupcióra. Szerkezeti átalakítás nélkül nagyon nehéz változást elérni egy alulfinanszírozott országban.

 – A pártfinanszírozás kérdésével sokat foglalkozott már eddig is a szervezetük. Az emberek pedig már nem hisznek a pártoknak, politikusoknak.

 – Ez hosszú távon nagyon nagy kárt okoz. A demokráciába vetett bizalom sérül legjobban Magyarországon. A választási rendszer reformja is időszerű lenne. Sokkal kevesebb politikusra lenne szüksége ennek a kis országnak. Nem kell ennyi választott képviselő, sem helyi, sem központi szinten, mivel nem tud ilyen sok politikust eltartani az ország. Ezen kívül az átláthatóságot, és a szabályok betartását ellenőrizni kellene, és nagyon komolyan szankcionálni. A választási csalások egy része abból eredhet, hogy nem elég erős a szankciórendszer. Nem vizsgálnak ki minden ügyet, és nincs visszatartó erő. A másik a kampány és a pártok finanszírozása. Egyértelműen tudjuk, hogy tízszer annyit költenek a nagyobb pártok, mint amennyivel elszámolnak a választások utáni beszámolóikban, és annak a pénznek az eredetéről, amivel nem számolnak el, senki nem tud semmit. A költségvetésben a pártfinanszírozás nem jelent akkora összeget, mint amekkorát a körülötte lévő trükköző ipar felemészt, és amekkora kárt ennek a működtetése okoz.

 – Az a trükköző beruházó, aki pénzt ad a kampányra, utána többszörösen kéri vissza a befektetését?

 – Itt jelentkezik a korrupció. Erre rengeteg módszer van, amit mi a leggyakrabban említünk, az a közbeszerzések átláthatatlansága. Az év végén módosították a közbeszerzési törvényt. Az új jogszabály nem fogja kivédeni a korrupciós kockázatokat, mivel rengeteg kiskaput nyitva hagy. Ugyanúgy megjelenhetnek irányított beszerzések, amikről már előtte lehet tudni kire vannak kiírva. A végrehajtás során meg lehet spórolni anyagokat, szolgáltatásokat, kevesebbet nyújtva a győztes pályázatban vállaltakhoz képest. A régi jól bevált mechanizmusok képesek lesznek tovább működni. És ez által tovább éltetni a párt- és kampányfinanszírozás jelenlegi rendszerét.

 – A politikai korrupcióra jó példa az Erzsébetvárosi ingatlanpanama.

 – Az utóbbi év legnagyobb eredménye, hogy nyíltabban beszélünk a korrupcióról, és az ellene való fellépés szükségességéről. Az ilyen botrányokat követően legalább elindultak nyomozások. Az erzsébetvárosi ingatlanpanamáról évek óta ír a sajtó és semmi nem történt, most valamilyen okból elindultak nyomozások. Ezek fontos elrettentő példák, jó lenne, ha minél több ügy kerülne napvilágra. Évente körülbelül 350 vesztegetési eset kerül bíróság elé, ez nagyon kevés ahhoz képest, ami a valóság.

 – A kormányszintű kommunikációt is bírálta a TI.

 – A kommunikációs költségek egy nagy halmaz, ami nehezen átlátható. A 2003-ban elfogadott ún. üvegzseb program célja az volt, hogy elősegítse a közpénzek, köztulajdon felhasználásának hatékony, átlátható és nyilvános ellenőrzését. A 2005-ben elfogadott elektronikus információszabadság törvény szintén a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében született meg. A jogszabályok végrehajtása azonban a mai napig nem teljes körű, és a közzétételi gyakorlat nem minden esetben tükrözi a törvények szellemét. A közbeszerzési rendszer hiányosságainak következtében az állami és önkormányzati beszerzések az egyik legmagasabb korrupciós kockázatot rejtő terület Magyarországon. Az átláthatósági szabályok nem teljes körű végrehajtása akadályt gördít a társadalmi kontroll intézménye elé, ami hosszú távon aláássa az állampolgárok bizalmát. A Transparency International Magyarország álláspontja szerint az államnak biztosítania kell, hogy az adófizetők által befizetett összegek felhasználása valóban nyomon követhető legyen. Az állami és önkormányzati szervek feladata, hogy olyan technikai feltételeket hozzanak létre az átláthatósági szabályok végrehajtásához, amelyek a törvények eredeti célját teljesítik, azaz kereshető, felhasználóbarát adatbázisok formájában jelennek meg. A korrupcióra különösen érzékeny területek, mint kommunikációs, tanácsadói, informatikai és építőipari beruházási költések esetében kereshető adatbázisok létrehozásával javasolja az áltáthatóság hatékonyabb biztosítását. Az adatbázisok tartalmazzák a szerződő feleket, a szerződés célját és értékét. A nemzetközi gyakorlat azt mutatja, hogy a közérdekű adatokhoz való hozzáférés hatékony eszköz a korrupció megfékezésére.

 – Milyen feladatokat tűzött maga elé az új évre a Transparency International?

 – Szeretnénk folytatni az üzleti szféra felé a tevékenységünket. A cégek nagyon sokat tehetnek saját magukért. Folytatjuk a civil kontrollt a különböző jogalkotási folyamatokban. Nagyon fontosnak tartjuk az igazságszolgáltatás reformját, rossz az országnak, hogy tavaly nem sikerült főbírót választani, holott szakmai kifogás nem volt egyik jelölt ellen sem. A jogegység nagyon fontos lenne Magyarországon, mivel most nem működik egyenlően. Ezen kívül folytatni kívánjuk a közérdekű bejelentők védelmével kapcsolatos figyelemfelkeltést. Annak tudatosítását, hogy ha korrupciót tapasztalunk, azt jelentsük, és ezt bátran tegyük, mert jogunkban áll. Persze a valódi védelmet is biztosítani kell a bejelentőnek.