2009.07.08.

Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 27. száma!

Csurka István: Kreszcencia (2.oldal)

Hetek óta keresem Bajnai előképét, történelmi megfelelőjét. Egészen az első világháború idejéig, a Jászi Oszkár-féle „Huszadik század” című folyóiratig és a Károlyi-bomlásig kellett visszamennem, amíg rátaláltam. Szende Pálra, a Károlyi-kormány pénzügyminiszterére. Az a hidegfejű, kéjjel vérengző zsidó értelmiségi, aki legjobban megfelel Bajnai hidegségének. Szende Pál. 1879-ben született, ügyvéd lett, aki a Tisza-korszakban a Magyar Kereskedelmi Egyesület nagy befolyású főtitkára és a „Huszadik század” Jászi melletti szerkesztője volt. Bírálta, de gazdag részese volt a Tisza István-korszaknak. Alig néhányan sejtették, mi lakozik benne. Pénzügyminiszteri kinevezése után 1918. december elsején kijelentette a Népszavának adott interjújában a következőket: „Akkora vagyonátadást fogunk kivetni, amelyre a magyar történelemben, de még a nemzetközi történelemben sem volt példa. Reméljük, hogy sikerül a pénzügyi egyensúlyt helyreállítani. A mostani, de még a következő nemzedékek is sokat fognak szenvedni” – a kijelentéshez nem kell kommentár. Ma csak a fogalmazás másféle, a tartalom azonos. Szombaton az MSZP esedékes időhúzó kongresszusán, amelyen novemberig kitoltak minden döntést, Bajnai-Szende kijelentette, hogy a hiánycél kőbe van vésve, és a nemzet pokolian fog szenvedni. Pici kis vaskezével úgy sajtol ki minden életnedvet a magyarságból, amilyen hideg fejjel a bérlő beszedette a kreszcenciát a muzsiktól és amilyen eltökélten Szende Pál nekifogott.

Lehetne jobban is

Interjú Szabó Zsolttal, a MIÉP tokodaltárói önkormányzati képviselőjével (3.oldal)

A vasúti forgalom leépítve, az iskolákat összevonták, az önkormányzatok kezéből sorra csúsztak ki az intézményei, a kötelező ellátások. Át kellett adnunk – hogy mást ne mondjak – az idősellátást, az iskolánk 3 településre összevontan, társulásban működik, az önkormányzati jogkörök és hatáskörök folyamatosan megnyirbálva, ha ez így megy tovább, a vége az lesz, hogy nincs miért polgármestert és képviselőtestületet választani.

Intézményesített magyarüldözés Szlovákiában

Oláh János interjúja Csáky Pállal, az MKP elnökével (4.oldal)

Az MKP mindent megtesz annak érdekében, hogy a törvénynek külföldön is figyelmet szenteljenek, s hogy abban változtatásokat érjenek el. Most először az új jogszabály értelmezésére kerül sor, majd pedig ezt követően arra kérjük az ellenzéki pártokat, hogy együtt forduljunk az alkotmánybírósághoz. Nyelvi vétségekért büntetni egy európai uniós országban anakronizmus és elfogadhatatlan, ezért az Európa Tanács és Parlament, illetve az EBESZ elé is visszük az ügyet.

MSZP–SZDSZ-haverok, üzlettársak

Beszélgetés Bencsik János országgyűlési képviselővel, Tatabánya polgármesterével (5.oldal) (Oláh János)

– A Bajnai-kormány a műemlék kastélyok privatizációját is tervbe vette?

- Valóban, az MSZP-kormány végleg leleplezi magát akkor, amikor válságkezelés címen csak azért marad a posztján, hogy a még meglévő nemzeti vagyon értékesítését a lehető leghatékonyabban tudja végezni. Így a haverok és üzlettársak jelentős nemzeti vagyonrészekhez juthatnak. A nemzeti tulajdonban lévő kastélyaink a nemzeti kulturális örökségünket képezik, hozzátartoznak önazonosságához. Miután az elmúlt hónapokban az alapvető létfeltételeinket érintették a privatizációs szándékok, beleértve az ország ivóvízellátását, erdővagyonnal való gazdálkodást, termőföldet, a nemzeti földalapot, amely az élelmiszerünk önrendelkezési alapja, ezután a nemzeti kultúránk részeit éri támadás. Mindegyik esetben a közösségi, és a profitérdek kerül egymással szembe.

Hogyan kell hát élni?

Németh László: Égető Eszter c. művét Győri Béla ismerteti (7.oldal)

Tudjuk, Németh László az új rendszer miatt 1945 után elbujdokolt a fővárosból. Hódmezővásárhelyre került, itt született meg az Égető Eszter. A könyv címe először „Őrültek” volt. A Válasz folyóirat közölt belőle részleteket, azután csend lett. Keresztury Dezső kultuszminiszter segítségével Hódmezővásárhelyen kapott tanárkodásra engedélyt. Utána a regény a fiókban maradt, amíg el nem jött 1956. A híres, nevezetes szovjet XX. kongresszus után a budapesti kiadók elővették az Égető Esztert. Maga Király István, a rendszerhű irodalomtörténész. Tóbiás Áron, a kiadó szerkesztője vallott erről az időszakról. Megírja, hogy a regény eredeti változatában Méhes Zoltán, amikor „menedékjogot” kért Hódmezővásárhelyen, öngyilkos lett. Király István professzor, a Csillag főszerkesztője azt javasolta, hogy ne legyen öngyilkos Méhes Zoltán a könyvben, hanem maradjon életben, mert akkor folytatni lehet a regényt, már Méhes Zoltán, azaz Németh László főszereplésével. Mert Németh László „Drága jó nyolcadik” címmel szándékozik megírni vásárhelyi tanárkodásának történeteit. Így fordulhatott elő, hogy az Égető Eszter nyolc kiadásából egyikben öngyilkos lesz Méhes Zoltán, másikban nem. De ez a halálsorozat a regényben döbbenetes.

A nemzeti önismeretről

Lakitelek, 1979–2009 (Medveczky Attila), (9.oldal)

Lezsák Sándor költő, a népi-nemzeti ellenzék egyik jelentős képviselője, ma a Nemzeti Fórum elnöke öt-hat éven át küzdött azért, hogy 1979. május 18–19-ig kisebb pátriájába, Lakitelekre hívhassa nemzedéktársait irodalmi, szociográfiai konferenciára, az akkor is reménytelen helyzetben lévő magyar irodalom megmentése érdekében. A 30. évfordulóra Tóth Erzsébet és Agócs Sándor szerkesztésében jelent meg egy emlékező, múltidéző kötet, antológia Fiatal Írók Találkozója, Lakitelek, 1979–2009 címmel, melyben a hajdani részvevők emlékezésein, tanulmányain kívül a Forrás c. lap 1979. szeptemberi száma második részének újraközlésével, a 30 évvel ezelőtti felszólalásokat is olvashatjuk.

Hagyomány és harmónia

Interjú Tóth Éva operettprimadonnával (12.oldal)

Mindenkinek tiszteletben tartom a munkáját, s nem hiszem, hogy előre megfontolt, rossz célzattal változtatnak a librettón. Viszont úgy gondolom: ez nem tesz jót az operettnek, hiszen a műfaj – s ez bizonyítva lett – klasszikus formájában időtálló. Ettől nem szabadna eltérni. A fiatalokkal mindkét verziót meg kellene ismertetni, aztán majd ő eldönti, melyik tetszik neki jobban. A széles látókörű emberek el tudják dönteni, hogy mi a káros, s mi nem.

Szőcs Zoltán: Kész őrület – kellő komolysággal (15.oldal)

Nézem, ahogy a pártcirkusz aktuális bűvészporondját építi az MSZP, amely, ha már kenyeret nem tud, hát cirkuszt biztosít nekünk: ezúttal a zuglói vasúttörténeti park „mozdonyfordító” korongján, békésen várakozó, vénséges 375-ös, 424-es és 411-es gőzmasinák asszisztálása mellett tartják meg szigorúan zárt ülésüket. Nem világos számomra, hogy miért nem jó erre a célra az újonnan berendezett Jókai utcai székház, amelytől alig pár lépésnyire található a penészes Jókai tér 7., melynek ama hősi időkben a mindig tótnyelvű Bibliáját olvasó Csermanek Borbála volt a házfelügyelője, és ahol akkoriban az esernyőjavításból élő Csermanek-Barna-Kádár János elvtársnak is hajléka volt a szolgálati szobakonyha. Ahelyett, hogy most ott koszorúznának, majd azt követően zártüléseznének a szomszédban az elvtársak, ők a mozdonyfordítóra vonulnak fel.

Szécsény és a ferencesek

Interjú P. Varga Kapisztrán, szécsényi ferences házfőnökkel (18.odal)

Egyszer itt volt az egyik szociáldemokrata vezető – tudtommal Bokányi Dezső – és a kövér papok ellen szónokolt. A helyi plébános és a rendfőnök is akkoriban igen csak szikár ember volt. Hallották a beszédet, s megkérdezték: „ránk gondol az úr?” Erre nevetés tört fel a tömegből. Majd Bokányi azt mondta: „távozzanak, mert kivezettetjük magukat a teremből.” Ez majdnem fordítva történt, mert a helybéliek a papok pártján álltak, így a szociáldemokrata párt helyi szervezetét nem sikerült első próbálkozásra megalapítani.

Tóth Dezső, a MIÉP Ifjúsági Tagozat elnökhelyettese: Végbement Magyarország

teljes kiárusítása (20.oldal)

A MIÉP IT felháborítónak tart minden olyan intézkedést, amivel a magyar lakosságot sújtják. Aggasztónak tartjuk, hogy Magyarország kiárusítása eddig nem látott gyorsasággal folyik. És akik ez ellen már évtizedekkel ezelőtt felhívták a figyelmet, minden eszközzel elhallgattatják és akadályozzák. Csurka István megmondta évekkel ezelőtt, hogy palesztinok leszünk saját hazánkban. Most nagyon úgy tűnik, hogy nem sok hiányzik hozzá. Reméljük, hogy a magyarok túlnyomó része hamarosan rájön az igazságra és elsöpri végre ezt az idegenszívű rendszert. Jó lenne már fellélegezni.

Keresse a Magyar Fórumot csütörtöktől az újságárusoknál!

Fizessen elő a hiteles nemzeti radikalizmus orgánumára!

Információk: www.magyarforum.hu