|
 2009.07.15.
Megjelent a Magyar Fórum XXI. évfolyamának 28. száma!
Csurka István: Népbiztosok (2.oldal)
Kun Béláék 1919. augusztus elsején este összecsomagolták
mindenüket, és a Kelenföldi pályaudvaron felültek az
odarendelt különvonatra és kimenekültek a számukra biztonságos,
baloldali, zsidó szociáldemokrata vezetésű Bécsbe, ahol rövid
internálás után elosztották őket Európába, Berlinbe és
legtöbbjüket a Szovjetunióba. Néhányan meghúzhatták magukat
Bécsben is, ahonnan aztán csak az Anschluss után kellett
megpucolniuk. Pető Ivánék még nem gondolnak emigrálásra vagy
aliázásra, mert ez utóbbiban nem mindegyikőjük részesülhetne,
noha legtöbbjük természetesen igen. Haraszti például könnyen
hegedül, hiszen Haifában született. Számukra még vannak
itthon lehetőségek. Itt a proletárdiktatúrának nevezett zsidó
diktatúra még nem bukott meg. Még életben tartja a rendszert
egy zsidó kölcsön, az IMF kölcsöne, ezenkívül fűzhetnek még
reményeket a Bajnai- kormányhoz és a Jobbik felpumpálásához
is. A népbiztos egyébként is olyan fajta, hogy amíg New York
áll, ő remél.
Falu, ahol nem kellenek a
multik
Baksa Lászlóval, Tök polgármesterével
beszélget Oláh János (3.oldal)
-A polgármesterek általában
azért panaszkodnak, hogy nem jönnek a befektetők. Tök is várja
őket?
– Attól függ kit! Azokat, akik megbontják a falu szerkezetét,
s felborítanák az életünket, nem várjuk, menjenek máshova.
Mi is vártunk nagyon sokat, hogy pl. adóssággal ne tegyük tönkre
a településünket. Most túl vagyunk a szennyvízcsatorna építésének
támogatásáért benyújtott pályázat első fordulóján, és
úgy néz ki, sikerül elnyernünk azt az összeget, amiért küzdünk.
Viszont nekünk már rég lehetne szennyvízcsatornánk, ha
eladtuk volna a lelkünket. A hegyoldalba szerettek volna telepíteni
golfpályát, és több száz luxusházat, és mindent, ami hozzá
való a beruházáshoz, de mi azt mondtuk: nem. Kivártunk és
most jött el az idő, és reméljük sikerül is megvalósítani
a beruházást.
Oszkó külföldre ment népszerűsíteni
a válságkezelést
Interjú Mádi László országgyűlés
képviselővel (4.oldal)
Világossá kell tenni, hogy a rendszerváltás igazi értelme az
erős magyar középosztály lenne. Ma Magyarországon a
multinacionális cégek erőfölénye jellemző a legtöbb ágazatban,
és a magyar családi, kis és középvállalkozások lehetőségei
rendkívül beszűkültek. Ez így nem piacgazdaság és demokrácia,
hanem a tömegek manipulálhatósága, és a mamutcégek
hatalommal való visszaélése.
Károvits Tamás: Kötelező
gyakorlat
(5.oldal)
Sajnos úgy látszik, nagyon hiányzik a szakma a parlamentből,
mert nincs senki a bizottságban, aki megkérdezné:
– Miért nem veszik észre az évek óta jelentkező negatív
mutatók özönét, amit most a válságra próbálnak fogni?
– A most folyó áfa-kérdéshez emlékeztetőül: Magyar Vendéglátók
Ipartestülete, már az 1999-es miniszterelnöki konferencián
jelezte, hogy az EU 11 országa közül nálunk a legmagasabb.
Semmi nem történt azóta, csak emelés. Nem törődve a hazai
versenyképességgel. A Szállodaszövetség akkor hallgatott.
Most ők kaptak 18%-os „kedvezményes” áfa kulcsot. A „támogatott”
hazai turisztikai kisvállalkozó nem!
-Véletlen-e az, hogy
nem sikerült húsz év alatt országarculatot, márkát kiépíteni?
Valóból és álomból összeszőtt
életek
Krúdy Gyula: A podolini kísértet
c. művét Győri Béla ismereti (7.oldal)
Podolinban egyetlen kocsma van, évszázados kocsma. Itt valamikor
lengyel hercegek mulatoztak. Mert a nagy Német-római Birodalom
császára, Zsigmond király annak idején szorultságában zálogba
vetette Podolint és mellette 12 szepességi várost. Évszázadokon
keresztül sem a lengyel király, sem a magyar királyok és
Habsburgok ügyet sem vetettek a városkára, megállt az idő, de
élték az emberek a maguk életét. A városka alatt csörgedezett
a hűtlen Poprád folyócska, de az is kifele szaladt erről a vidékről,
amíg a többi befelé a nagy magyar Alföldre. Történt aztán,
hogy Mária Teréziának eszébe jutott az elzálogosított
Podolin és a 12 város. Küldött egy szekér aranyat a lengyel
királynak, és visszaváltotta a várost. A podoliniek csak néztek,
és megjegyezték: nini, de furcsa, asszony királya van az országnak.
Ilyen még nem volt.
Életmentő találmányok
DR. HORVÁTH ISTVÁN
orvos-biológussal Medveczky Attila beszélget (9.oldal)
Az atheroszklerózis ellen védő vakcinát bemutattuk a genfi találmányi
világkiállításon. Ezt aranyéremmel díjazták. Éveken át pályázással
próbáltuk a hivatalos humán kipróbáláshoz szükséges támogatást
elnyerni. Egymás után három éven keresztül kísérleteztünk
a pályázattal. Ekkor kiderült, hogy olyan ember irányítja a pályázatot
kezében tartó intézményt, a Nemzeti Kutatási és Technológiai
Hivatalt, akinek jobb az, ha az emberek inkább meghalnak – így
lemondtunk a pályázásról. 2008-ban a kormány kérésére újra
benyújtottuk a pályázatot. Molnár Károly, volt kutatás-
fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter magához hívatott,
s kérte, adjam be újból a pályázatot. Azt feleltem: miniszter
úr, háromszor beadtam, de hiába. Mert pl. Lukács György és
Nietzsche filozófiájának összehasonlítását támogatták,
minket pedig nem. Igaz, hogy ez a tanulmány kisebb összegre pályázott.
De! Hogyan lehet a két dolgot összehasonlítani? Hiszen a mi találmányunkkal
ezrek életét lehetne megmenteni.
Óvjuk gyökereinket!
Medveczky Attila művészinterjúja
Szvorák Katalin népdalénekessel
(12.oldal)
Nem szeretem a „holdudvarolást”. Én már akkor énekeltem a Ménesi
úti jogászkollégiumban, amikor a Fidesznek még a bölcsője se
ringott. Aki munkásságomat ismeri, ars poeticámat érzi,
pontosan tudja, hol az én helyem. Azért meg külön köszönet jár,
ha egy politikus nem plakátokra, fogadásokra és egyéb
„haszontalanságokra” költi a közöst, hanem – mint például
Szájer József – egy kulturális érték megőrzését tartja
fontosnak.
Szőcs Zoltán: Csak nem
tanulnak
(15.oldal)
Bámulatos az is, ahogyan a társadalmi diskurzus a banki szférát
kezeli: nem pénzügyi szolgáltatóként, hanem hatóságként lépnek
fel. Kedvük szerint utólag átírják a szerződéseket, módosítják
a fizetési paramétereket, és bármikor, bármilyen mértékben,
kedvük szerint „hozzáállítják a nemzetközi valutapiac változásaihoz”
– azaz gátlás nélkül emelik – a törlesztő részletek összegeit.
Szempontjaik titkosak és rejtélyesek, egy biztos: a forintárfolyam
ingadozásait csak gyengülés esetén észlelik, erősödésnél
soha! Pedig – és ezt kevesen tudják – a világ gazdasági és
pénzügyi válsága inkább növelte, mint olvasztotta a bankok
vagyonát, befolyását, amelyek persze – ahogyan ez már lenni
szokott – a leghangosabban óbégatnak az őket ért állítólagos
veszteségek miatt. Csakhogy ez nem igaz, mert veszteségeik virtuálisak
voltak, nyereségeik valóságosak. És mégis: egy bank soha,
semmiféle hitelkihelyezésre, semmiféle befektetésre nem
fizethet rá!
Keresse a nemzeti radikalizmus hiteles orgánumát csütörtöktől
az újságárusoknál!
Ajánljuk figyelmébe a www.magyarforum.hu
és a www.kincsemradio.hu
honlapokat.
|
