|
 2009.07.17.
MSZP–SZDSZ-haverok, üzlettársak
Beszélgetés
Bencsik János országgyűlési képviselővel, Tatabánya polgármesterével
– A Bajnai-kormány a műemlék kastélyok
privatizációját is tervbe vette?
– Valóban, az MSZP-kormány végleg leleplezi magát
akkor, amikor válságkezelés címen csak azért marad a posztján,
hogy a még meglévő nemzeti vagyon értékesítését a lehető
leghatékonyabban tudja végezni. Így a haverok és üzlettársak
jelentős nemzeti vagyonrészekhez juthatnak. A nemzeti
tulajdonban lévő kastélyaink a nemzeti kulturális örökségünket
képezik, hozzátartoznak önazonosságához. Miután az elmúlt hónapokban
az alapvető létfeltételeinket érintették a privatizációs szándékok,
beleértve az ország ivóvízellátását, erdővagyonnal való
gazdálkodást, termőföldet, a nemzeti földalapot, amely az élelmiszerünk
önrendelkezési alapja, ezután a nemzeti kultúránk részeit éri
támadás. Mindegyik esetben a közösségi, és a profitérdek
kerül egymással szembe.
– Több milliárd forintot fordítottak
a felújításukra, mégis dobra verik?
– A műemlékek nemzeti gondnoksága több milliárd
forintot fordított a kastélyok felújítására. Alapvetően
elfogadható állapotban vannak ezek az épületek. Az igazi
turpisság ebben, hogy ez a tíz kastély kiemelt idegenforgalmi környezetben
található. Az acsai, soponyai, bajnai, gyulai, iskaszentgyörgyi,
tatai, dégi, füzérradványi, lovasberényi és fertőrákosi
kastélyról van szó. Az említettek többsége a Balaton, a
Velencei-, a Fertő - és a Tatai-tó környékén találhatók,
így a vevők biztos megtérülésre számíthatnak.
Idegenforgalmi szempontból jól hasznosítható területekről,
épületekről van szó, amelyekhez, 20-50, de a füzérradványi
kastélyhoz 100 hektárnyi terület is tartozik, ami szintén egy
hozzárendelt vagyon. A közösségi érdek az lenne, hogy ezeket
a műemlékeket európai uniós források felhasználásával, közösségi
kulturális célra hasznosítsa az állam, de az MSZP tisztán
profitérdekelt idegenforgalmi hasznosítást akar, ami a saját
zsebek feltöltését, és a klientúra részére az épületek
kijátszását szolgálja.
– Az Országgyűléssel hagyatják jóvá?
– Azt feltételezzük, hogy a végső cél nem a teljes értékesítés,
mert azt meg kéne szavazni a parlamentnek, de a vagyonkezelői
jogot akár ötven évre is értékesíthetik, ezáltal ennyi időre
kikerülhet az adott kastély a nemzet vagyonköréből. Onnantól
kezdve ezeknek az ingatlanoknak a haszna nem az állami bevételt
növeli. Az is érdekes, hogy a kastélyok nagy része kiemelt
beruházási területek mellett fekszik. Idegenforgalmi fejlesztésekről
van szó, s egyértelmű, hogy egy majdani kaszinó mellett lévő
kastély felkelti az érdeklődését a befektetőknek. Igaz,
ezzel munkahelyet is teremtenek, ahol a magyar ember legfeljebb a
szennyes lepedőt moshatná. Ez lesz a hozzáadott magyar érték.
– A gazdag külföldi kaszinóvendég
előbbrevaló?
– Nem hiszem, hogy művelődéstörténeti szempontok vezérelnék
a külföldieket, mikor belépnek majd egy ilyen épületbe. Azok
mehetnek majd be a kastélyokba, akik meg tudják fizetni az ötcsillagos
körülményeket. Világos, hogy erre nem az átlag, magyar
turizmusra vágyó embereknek van lehetősége.
– Hogyan lehet megvédeni az ország
nemzeti vagyonát a kormány ámokfutása ellen?
– Először is fel kell hívni a közvélemény figyelmét,
hogy ez közösségi érdek, s még akkor is, ha jogilag mindenféle
piszkos eszközökkel az ellenőrzés jogát kivették a parlament
felhatalmazása alól. A Fidesz korábban munkacsoportokat hozott
létre a jelenleg zajló kormányzati privatizációs mozgások
figyelésére, és igyekszik megakadályozni, hogy a folyamatok
kiteljesedjenek. Az ivóvíz, a kulturális műemlékek védelmével,
és az erdővagyonnal is foglalkozunk. Amennyiben a Fidesz kormányra
kerül, akkor ezeket a szerződéseket annulálja, és vissza
fogja helyezni a közösségi tulajdonba a vagyonelemeket. Szeretnénk
felhívni a vállalkozói körök figyelmét arra, hogy az átmeneti
kormány időszakában semmiféle kétes privatizációs,
vagyonkezelési szerződésbe ne menjenek bele. Figyelmeztetjük
őket, hogy a kormányváltást követően ezek felülvizsgálata
meg fog történni, és az eredeti tulajdonosi rend helyreállításra
kerül. Egy ország nemzeti vagyon nélkül nem tud működni.
– Ezt számon is fogjuk kérni a következő
kormányon.
– Úgy is kell, ezzel teljesen egyetértek, és azt
mondom, ha a Fidesz, egy kormányváltást követően, a kormányzati
politikát nem a nemzeti vagyon megóvására, és gyarapítására
fogja összpontosítani, amelynek tulajdonképpen a haszonléte
segíti elő az ellátóképességet, akkor jobb, nemzetiebb elkötelezettségű
embereknek kell átadni az ország irányítását. Viszont én bízom
abban, hogy a következő kormány be fogja tartani a vállalt ígéreteit.
– Ön Tatabánya polgármestere. Ez a
kormány az önkormányzatok ellensége?
– Mikor már kormányozni nem tudnak, úgy látszik,
igyekeznek megakadályozni az önkormányzati munka sikerességét
is. Azt szeretnék bebizonyítani az embereknek, hogy a jobboldali
városvezetések a feladatok elvégzésére alkalmatlanok. A jövő
évi 120 milliárdos elvonás semmi mást nem szolgál, minthogy
előkészítse a jövő októberre esedékes önkormányzati választásokra
a szocialista pártot, annak a politikusainak a terepet, és ezzel
javítsák az esélyeiket. Viszont ezzel tönkreteszik az ellátórendszereket,
amelyek a kötelező állami feladatoknak biztosítják a megnyilvánulási
felületet. Ez a 120 milliárd forint nem a járdafelújításokból
kerül elvételre, azt már régen elvették, itt már az oktatási
intézmények – iskolák, óvodák, bölcsődék, művelődési
házak, közösségi helyek – működése kerül veszélybe, s
az egészségügyi alapellátás, és a temetők, az utak
karbantartása is ide tartozik. Vannak már olyan települések,
amelyek nem tudják kifizetni a köztisztviselőket, a pedagógusokat,
s ez nagyon veszélyes. Ez egy nyílt támadás az állam működőképessége
ellen. Számításaink szerint, Tatabányát a 120 milliárd elvonásból
700-800 millióval sújtják. Ezen túl az iparűzési adó APEH
által való beszedése, ami új eleme a magyar adózásnak,
megint csak a települések önállóságát sérti, és gyanítjuk,
kevésbé lesz hatékony ennek a beszedése. Nem véletlenül Oszkó
Péter pénzügyminisztersége alatt vezették ezt be, aki annak
idején szakértőként biztatta a multinacionális társaságokat,
hogy ne fizessék be az iparűzési adót, és pereskedjenek
nemzetközi bíróság előtt. Véleménye szerint ezzel a kettős
adóztatás rendszerét tartja fent az állam, mert ez is egy
forgalmi jellegű adó, végül a nemzetközi bíróság ezt cáfolta.
Ennek következtében Oszkó elveszi az önkormányzatoktól a bevételt,
és majd az APEH-en keresztül kevésbé figyelnek oda, hogy
befizetik-e a multik az adót.
Oláh János
|
