|
 2009.06.05.
Árpád-házi Jolánta, a katalánok hadi tanácsadója
Már
több mint tízezer látogatót fogadtak Barcelonában azon a kiállításon,
amelyet nemrég nyitottak meg a Katalán Történeti Múzeumban,
Királylányok messzi földről – Középkori kapcsolatok Katalónia
és Magyarország között címmel. A katalán autonóm kormány,
a barcelonai magyar konzulátus, a hazai nemzeti múzeum és a
katalánok történeti múzeuma összefogásával létrejött tárlat
rekord nézőszámot produkál, és igazi érdekességeket mutat
be a barcelonai múzeumba járóknak.
"Az
eddigi látogatócsúcsot a Franco börtönei című tárlat
tartotta, amelyre 1996-ban 2600-an voltak kíváncsiak, ehhez képest
kiugró sikernek számít ez a kiállítás, amelynek összeállításán
négy évig dolgoztak a szakemberek" – mondja Végvári Tamás,
a madridi magyar nagykövetség oktatási és kulturális
szakattaséja. Hozzáteszi: dinasztikus kapcsolatokra, és a két
nép közötti fontos találkozási pontokra élezték ki a tárlatot,
amely az 1300–1500 közötti időszakra koncentrál.
Révész László, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti osztályának
vezetője volt az, aki magyar részről szakmailag beszállt a
munkába. Lapunknak elmondta, a tárlat a történelmi,
pontosabban középkori csomópontokat veszi sorra, amikor a két
nép – így vagy úgy – találkozott. "Már 942-ben elértek
a kalandozó magyarok Katalóniába, erről a córdobai kalifa
feljegyzései árulkodnak" – kezdi a szakértő, majd
elmondja, hogy innen egy nagy ugrással II. Szilveszter pápánál
találhatjuk magunkat, aki arról nevezetes, hogy ő küldte a
koronát Szent István királyunknak. Aztán – a teljesség igénye
nélkül – említhetjük még a kiállításban szereplő húzónévként
III. Béla királyunk fiát, Imrét, aki Aragóniai Konstanciát
vette feleségül, és a vele érkező katalán nemesek fontos
szerepet játszottak a mi történelmünkben is. Révész László
elmondta, hogy a katalánok nyomon követték Hunyadi János török
elleni "ténykedését". Nem hagyhatjuk ki a sorból
Aragóniai Beatrixot, Mátyás király feleségét sem, aki fontos
közvetítő szerepet játszott a magyar reneszánsz kialakulásában.
És ott van Árpád-házi Jolánta, is aki nemcsak termékeny
felesége volt Hódító Jakab aragóniai királynak, hanem remek
katonai tanácsokat is adott a férjének, ami azért fontos, mert
ez időben alapozták meg a katalán-aragóniai területek függetlenségét,
és ekkor űzték ki a mórokat az Ibériai-félszigetről. Árpád-házi
Jolántáról (II. András lányáról) már Szabó Ferenc
barcelonai főkonzul mesélt nekünk, azt is elmondta, augusztus
2-ig, azaz a kiállítás zárásáig, minden pénteken a magyar
kulturális események zajlanak a Katalán Történeti Múzeumban
a tárlat kísérőprogramjaiként. Egyebek közt koncertek,
filmvetítések lesznek; a katalán közönség láthatja Kocsis
Ágnes Friss levegő, Pálfi György Hukkle, Herendi Gábor Valami
Amerika című filmjét is. A főkonzul szerint a dinasztikus
kapcsolatok miatt egyébként is kedvező a magyarok megítélése
Katalóniában, remélik, ehhez még hozzá is tudnak tenni egy
kicsit. A most kiállított tárgyak között egyébként megtalálhatók
a legkülönfélébb korabeli iratok, feljegyzések; érkeztek tárgyak
a lyoni képzőművészeti múzeumból; láthatunk itt Corvinákat
is, Aragóniai Konstancia sírjában talált ékszereket és III.
Callixtusz pápa ornátusát (szertartási díszöltözetét),
aki, nem mellesleg, Hunyadi János törökellenes hadjáratainak
egyik legnagyobb támogatója volt.
A kiállításról, amely szeptemberben hazánkban is látható
lesz, Gulyás András, aki az előző barcelonai konzulként a tárlat
kiötlője volt, elmondta, hogy azt szeretnék megmutatni, milyen
közel állnak hozzánk a katalánok. Így, látatlanban is bízvást
mondhatjuk: elérték céljukat.
Zalka Szilivia
(Forrás:
Magyar Hírlap)
|
