vissza a főoldalra

 2009.06.12. 

Jubiláló magyar kegyhely

A máriabesnyői kegyszobor csodálatos megtalálásának 250. évfordulójára jubileumi évet hirdetett a helyi egyházközség, melyet szentmise keretében Christoph Schönborn bíboros, bécsi érsek nyitott meg április 26-án. A liturgián részt vett Beer Miklós váci megyéspüspök, Gáspár István plébános, valamint az ország különböző pontjáról – többek között Somogyból és Szatmárból is – érkező zarándokok sokasága. A kegyhely történetéről, s a jubileumi évről a helyszínen Gáspár István atyával beszélgettem.

 -Olvastam, hogy a kegyszobor megtalálása csodás körülmények közt történt. Először legyen kedves erről beszélni.

 - 1759. április 19-én találták meg Máriabesnyőn azt a 11 cm . magas, valószínűleg elefántcsontból készült szobrot, ami Szűz Máriát ábrázolja a kis Jézussal, s híressé tette a települést. Azóta nagyon sok zarándok és turista kereste fel a kegyhelyet. A szobor megtalálása gróf Grassalkovich Antal nevéhez fűződik. Őt szorgalma, eszessége, rátermettsége egyre magasabb beosztásokba repítette. Mária Terézia királynő egyik legbefolyásosabb tanácsadója lett, s az ország leggazdagabb urainak egyike. Egészen Bajáig az övé volt az ország középső része. Istenfélő katolikus ember volt, külön pápai engedéllyel az utazásain egy hordozható oltárnál vehetett részt szentmisén. A gróf háromszor nősült, mert első és második feleségét halálos kór vitte az Úr színe elé. Harmadik felesége hét évi házasság után halálosan megbetegedett. Ekkor fogadalmat tett, hogy ha felgyógyul a felesége, akkor egy templomot épít a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. Az asszony meggyógyult, de ő késlekedett a templom építtetésével. Fontos megemlíteni, hogy a gróf, halálig harminchárom templomot épített birtokain. Kérdezték a grófot, hogy miért nem teljesíti a fogadalmát? - Ő azt válaszolta: „Nem tudom, Isten hová akarja ezt a templomot!" Egy alkalommal a grófék a hatvani birtok felől jöttek hintójukkal, amikor a lovak megvadultak, s az utasok életveszélybe kerültek. Istenhez fohászkodtak, s erre a besnyői kanyarban a lovak váratlanul megálltak. Ekkor határozta el a gróf, hogy ide fogja építtetni a templomot. A mostani templom helyén egy premontrei templom romjai álltak. A gróf elhatározásának megfelelően hamarosan elkezdődött az építkezés, előbb azonban a romokat kellett elbontani. Ekkor történt, hogy az építkezésen dolgozó Fidler János isaszegi kőműves álmot látott. Álmában egy nő azt mondta: „ha a holnapi pihenő idején a templom romjai közt, ott, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, valami szép tárgyat találsz.” Fidler János így is tett, s megtalálta a kegyszobrot. A gróf ezt égi jelnek vette: valóban Istennek kedves az a hely, ahová ő templomot szeretne építeni. Grassalkovich először ezt a kis szobrot a kastélyban őrizte, kristályüveg mögé, külön kis ezüst házikóba záratta, aminek hátlapjára a megtalálás körülményei vannak rávésve. Mindezt a gróf elmondta Migazzi Kristóf bíboros érseknek, Vác megbízott püspökének, aki a körülményeket alaposan kivizsgálva, megállapította azok valódiságát. Idén április 26-án éppen ezért a bécsi érsek nyitotta meg a 250. évfordulót. A kápolna 1761-ben készült el, s kivitték oda a szobrot. A templomot 1771. március 17-én szentelték fel. A tavalyi évben pedig a kegytemplom basilica minor rangot kapott.

 -Ez milyen kötelességekkel jár?

 -A kis bazilikák kötelességeihez tartozik, hogy előmozdítsák a hívők liturgikus képzését. Ezek között kiemelkedő helyet kap a pápa és a szentszék dokumentumainak tanulmányozása és népszerűsítése. Ezen kívül nagy gondot kell fordítanunk az év szertartásainak előkészítésére és lebonyolítására, különösen az adventi, a karácsonyi, a nagyböjti és a húsvéti időszakban. Vannak kiváltságok is, ilyen, hogy bizonyos ünnepeken teljes búcsú nyerhető a bazilikában, s használhatjuk a pápai címert is zászlainkon, pecsétjeinken.

 -Mit is jelent az, hogy valaki teljes búcsút nyerhet?

 -Nincsenek jó emlékeink a történelemben a búcsúnyerésről, elég, ha Luther fellépésére gondolunk. A búcsúnyerés feltétele az, hogy a hívő szentgyónáshoz és szentáldozáshoz járul és a pápa szándékára imádkozik. Ekkor a már meggyónt bűnökért járó büntetés törlődik el. A basilica minor cím alapján teljes búcsú nyerhető a bazilika felszentelésének évfordulóján, a titulus liturgikus megünneplésének napján, Szent Péter és Pál apostolok főünnepén, a bazilika cím megadásának évfordulóján, a kegyszobor megtalálásának napján, s évente egy olyan napon, amelyet minden hívő szabadon választhat meg.

 -Mikor és hol készült a kegyszobor?

 -Erre pontosan nem tudok válaszolni. Valószínűleg a XIII. században készült, s magyar, vagy olasz mester műve. Tervezzük, hogy az MTA-n egy röntgenvizsgálattal pontosabban meghatározzuk a készítés idejét.

 -Mikor történt az első imameghallgatás?

 -A kápolna megépülte után. Elsőnek egy gödöllői mészáros nyerte vissza a munkaképességét, aki taglóval ráütött az egyik kezére, mire az megbénult. Idejött, imádkozott, és utána ismét tudott dolgozni.

 -Ezeket az imameghallgatásokat sokan szkeptikusan hallgatják. Van valami bizonyíték arra, hogy valóban megtörténtek ezek?

-Így van, a bizonyításra minden kegyhelyen egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek. Lourdes-ban pl. egy orvosokból álló bizottság vizsgálja meg azt, hogy a volt betegeket, s mondja ki: valóban nincs emberi magyarázata a gyógyulásnak. Nálunk nincs orvosi bizottság, viszont nagyon sok kis offer –fogadalmi tárgy- található. A meggyógyultak gyakran hoznak – az esetekhez kapcsolódóan – emléktárgyakat. Így valaki egy kis ezüst lábat, más meg szívet helyez el a kegyszobor közelében. Sokan le is írják az ima-meghallgatás történetét. Gyermektelen házaspárok imája is meghallgatásra talál ezen a kegyhelyen. A kegyszobor derekán egy gyűrű látható, ezt egy házaspár hozta. Ők ide jöttek imádkozni gyermekáldásért, s az Úr meghallgatta őket.

 -Mi lett a templom sorsa a XVIII. századtól?

 -Grassalkovich Antal a kapucinus rend tagjait hívta meg ide a zarándokok fogadására és kegyhely működtetésére. A 20. században Máriabesnyő az ország második leglátogatottabb Mária-kegyhelyévé vált. A kapucinus rend a múlt században kétszer is felújította a templomot, csak 1950-ben, a szerzetesrendek feloszlatásakor voltak kénytelenek elhagyni azt. 1989. augusztus 15-én térhettek vissza a nagyon megfogyatkozott, és elöregedett kapucinusok. A létszámproblémák miatt azonban a máriabesnyői kapucinusok kénytelenek voltak átmenetileg, bizonytalan időre elhagyni a települést, így azt 2002 óta a - a váci püspök irányítása alatt - világi plébános vezeti.

 -Van arról adata, hogy évente mennyien keresik fel a máriabesnyői kegyhelyet?  

-Két nagy búcsút tartunk Máriabesnyőn, az egyiket Nagyboldogasszony, a másikat Kisboldogasszony ünnepén. Ezekre az alkalmakra majd’ tízezren zarándokolnak a kegyhelyre. Évente nagyon sok csoport és turista érkezik ide, így bizton állíthatjuk, hogy százezernél többen keresik fel templomunkat.

 -Egy olyan váddal is illetik a búcsújáró helyeket, hogy az az adott egyházi közösségnek bevételt hoz a kegyszerárusításból.

 -Ha valaki azt gondolja, hogy a kegyhelyen dúskálunk a pénzben, csak nézze meg a rendház hátsó részét, s láthatja: a bástyák szinte összeomlanak. Aki a helyi kegyszerboltban vásárol, hozzájárul a szükséges felújítási munkálatokhoz.

-Április 26-án Schönborn bíboros ezt mondta: „Ma ismét egyre nagyobb az ínség. Magyarországon is számtalan ember vált a gazdasági válság áldozatává.” Hogyan segíthet az egyház a bajbajutott embereken? Főleg lelki vigaszt nyújtanak?

 -Beer Miklós, váci megyéspüspök úr nagyszerű kezdeményezése: a „karolj fel egy családot” program. Erről a püspök úr húsvéti körlevelében részletesen olvashatnak. A főpásztor hangsúlyozza, hogy nemcsak anyagi támogatásra van szükség, hanem személyes törődésre, ami elsősorban az idő odaajándékozását jelenti. Mindenki találjon tehát egy családot, akin próbál segíteni. Nyugat-Európában egy kissé erősebb az ilyen szociális érzékenyég, mint nálunk. Mi hozzászoktunk ahhoz, hogy minket kell segíteni. Pedig mindig találunk nálunk szegényebbet. A máriabesnyői plébánián két karitász is működik, s a hittanra járó gyerekeken keresztül próbáljuk megtalálni azokat a családokat, akik valóban rászorulnak a támogatásra.

 -Az interneten olvastam, hogy a plébánián elég élénk közösségi élet folyik. Működik a MÉCS Családközösség is. Nem félő, hogy a pénztelenség, az anyagi bizonytalanság a családok széteséséhez vezet?

 -Máriabesnyő nem csak kegyhely, hanem plébánia is. Egy találó újságcikk szerint Máriabesnyő a családok bazilikája. Nagyon sok gyermekes házaspár tartozik hozzánk. S a gyermekes hívő családokat az összetartás jellemzi. Az említett MÉCS-csoporton kívül a kamaszok és a fiatalok is külön közösséget alkottak, sőt kismama klubunk is van. Azt gondolom, hogy ezek a működő, a másikon való segítés és az együvé tartozás alapján létrejött csoportok teszik igazán élővé a kegyhelyet.

 -Mindez a szekták térhódítással szembeni védekezés is lehet.

 -Nem a védekezés a küldetésünk, hanem a meghívás. Az egyház Isten szeretetét kínálja fel a közösséghez való tartozáson túl. II. János Pál pápa mondta: „Nem annak van itt az ideje, hogy szégyelljétek az Evangéliumot! Annak van itt az ideje, hogy a háztetőkről hirdessétek!” Mindezért Máriabesnyőn és Gödöllőn különböző kulturális rendezvényeken vesz részt tevőlegesen valamelyik közösségünk, s ott bemutatják a kegyhelyet, s ezzel is meghívjuk az embereket Isten követésére. Ez nem védekezés, nem erőszakos térítés, hanem meghívás.

 - Ha ez felerősödik, akkor a keresztelő és a templomi esküvő sokaknál már több lesz, mint a folklór része.

 -Fontosnak tartjuk, hogy az adott szentségek felvétele előtt hittanórákon vegyenek részt a jelentkezők. Mi nem csak az elsőáldozásra készülő gyerekeknek, hanem azok szülei számára is előadásokat, megbeszéléseket tartunk. A keresztelés előtt is találkozunk a szülőkkel és keresztszülőkkel, az esküvőket pedig egy tíz alkalomból álló jegyesoktatás előzi meg.

 -Milyen programok voltak, s milyen események lesznek a jubileumi évben?

 -Egy kétnapos konferenciát rendeztünk a kegyszoborról, s a megtalálás évfordulóján a kapucinus szerzetesek mutatták be a szentmisét. Április 26-án pedig –ahogy már említettük - Schönborn bíboros úr celebrálta a misét. Most a két nagy búcsúra – Kisboldogasszony, Nagyboldogasszony - készülünk, s minden évben, június utolsó hétvégéjén tartjuk a Kárpát-medencei magyarság búcsúját. Ezt a máriabesnyői hívek kezdeményezték a 2005-ös népszavazási eredményt követően. Erre a búcsúra főleg a felvidékiek és a kárpátaljaiak szoktak eljönni. Fel akarjuk mutatni: létezik egy olyan kegyhely Magyarországon, mely kifejezi azt, hogy mi magyarok összetartozunk, s a búcsún kinyújthatjuk kezünket nemzettársaink felé, amikor kiengesztelődhetünk Istennel, s egymással. Szeretnénk, ha a búcsú részvevőit az együttérző hit, a kiengesztelődés szelleme és az összetartozás érzése ragadná magával. Kegyhelyünk kapuja minden magyar és hívő számára nyitva áll.

Medveczky Attila