|
 2009.06.24.
A MIÉP feljelenti Simort?
A
Magyar Igazság és Élet Pártja feljelentést kíván tenni a
Be. 171., 172. §-aiban írtak alapján, és az alábbiakban részletezendő
tényállások szerint, és kéri, hogy a legfőbb ügyész
rendelje el a nyomozást a Magyar Nemzeti Bank elnöke, dr. Simor
András ügyében és a nyomozás remélt eredményéhez képest,
és annak konzekvenciájaként állapítsa meg, hogy bűncselekmény
elkövetésének alapos gyanúja vetődik-e fel nevezettel
kapcsolatban. Dr. Simor András 2007. március 3. napjától tölti
be a Magyar Nemzeti Bank elnöki pozícióját, s ezalatt 800
millió Ft összegű, saját megtakarított pénzét a kedvezőbb
ciprusi adójogszabályok miatt fektette be a Tresvisol Management
Services nevű cégbe. „Ez a portfólió már korábban is,
ugyanebben az összetételben a nevezett ciprusi cég kezelésében
volt.” Nyilvánvalóan nemcsak morálisan, hanem vélhetően büntetőjogi
konzekvenciákkal is járó, de feltétlenül a jegybankelnök
terhére róható elkövetési tényállások közül az alábbiakra
kívánunk rámutatni. Köztudomású, hogy a Magyar Köztársaságban
a Monetáris Tanácsnak, és azon belül a jegybank elnökének különös
szerepe van az alapkamat megállapítása, illetve a HUF/ EUR (és
egyéb devizák) ingadozási sávjának megállapítása, egyáltalán
a nemzeti valuta, a forint mindenkori erősebb vagy gyengébb állapotának
a meghatározásában. Ezen belül a HUF/EUR ingadozási sávjának
eltörlése, illetve az alapkamat emelése vagy csökkentése, egyértelműen
a mindenkori jegybankelnök felelősségi körébe tartozik. A
HUF/ EUR ingadozási sávjának eltörlése (2008. február 22-én)
megindított egy jelentős forinterősödést. Ezt követően a
Monetáris Tanács két alkalommal emelte az alapkamatot, holott
erre – egyöntetű közgazdász szakértői álláspontok
szerint – semmi szükség nem volt. A kamatemelés hatására nő
az államadósság és a lakosság kamatterhe, vagyis jelentős
veszteségeket okoz mind a lakosságnak, mind pedig a gazdasági társaságoknak
(állami szinten: minden 1 százalékpont-emelés kb. 100 milliárd
forint többletkiadást jelent, a lakosság és a vállalatok,
gazdálkodó szervezetek esetében ez még jelentékenyebb, kb.
200 milliárd forintos többletterhet is jelenthet ad absurdum). A
forint ingadozási sávjának eltörlése és a mesterséges árfolyam-leszorítás
kiváltja az ún. „ingaeffektust”, ami azt jelenti, hogy az erősödés
után jelentős ellenirányú mozgás következik be. Ez, számszakilag
vizsgálva az adott időszakot, erős oldalon 227 HUF/EUR, gyenge
oldalon 313 HUF/EUR-kilengést is okozhat, aminthogy azt láthattuk,
és amit a gazdaságnak, mind a magyar lakosságnak az elmúlt időben
el kellett szenvednie. A forintot erősítő kamatemeléseket követően
– annak ellenére, hogy az MNB alelnöke, Király Júlia, de számos
egyéb kormányzati tényező, sőt, maga a korábbi Gyurcsány-kormányzat
és annak vezetője, a miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy
„felkészültek a válságra” – az ország mégis 2008 októberében
egy, nemzetközi összehasonlításban igen magas, 8,5%- os
kamattal érkezett el a válsághoz. Ezután, 2008 októberében a
Magyar Nemzeti Bank, annak vezetője közreműködésével – és
nyilván indítványára – kamatot emelt, 3%-kal 11,5%- ra, de
ez sem állította meg a forintgyengülést, pontosan a fent említett
„ingaeffektus” miatt. Alaposan feltehető, de legalábbis
vizsgálandó, hogy dr. Simor András ezeket a döntéseket azért
hozta-e meg, mert így a saját pénzét nagyon kedvező árfolyamon
válthatta euróra. A 800 millió Ft összeg figyelembevételével
megállapítható: az árfolyamsáv eltörlésével, a kamatemeléssel
közel 17%-kal növekedett a jegybank elnökének saját vagyona.
Ez a cselekmény – feltételezésünk szerint – alkalmas a
Btk. 299/A. § szerinti „bennfentes értékpapír-kereskedés”
megállapítására, amellyel összefüggésben a Btk. ezen
fejezetében írt egyéb bűncselekmények alapos gyanúja is
felmerülhet (úgymint Btk. 319. § „hűtlen kezelés”, Btk.
320. § „hanyag kezelés”, valamint a Btk. 300/A. §
„banktitok megsértése”, illetve Btk. 310. § „adócsalás”).
Mivel sávot eltörölni, kamatot emelni csak szándékosan lehet,
így akár az állami pénzvagyon hűtlen kezelése vagy egyéb bűncselekmény
gyanúja is felmerülhet.
(A
fenti beadvány egyszerűsített, közérthető kivonata annak az
anyagnak, melyet szakértői felülvizsgálat után juttat el a párt
a Legfőbb Ügyészségre.)
|
