vissza a főoldalra

 

 

 2009.05.01. 

A gazdasági válság oka a kapzsiság

A gazdasági válság oka a kapzsiság, pedig az embereknek nem az anyagi bővelkedés kellene, hogy jelentse az igazi boldogságot, hanem a hit megélése - mondta az Együttélés - kisebbség és többség a Kárpát-medencében című budapesti konferencián Kránitz Mihály, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára április 24-én.

 A társadalomnak üzenetet jelent, amikor a nagy egyházak képviselői egy-egy alkalommal közös asztalhoz ülnek, és megmutatják, hogy hajlandók a párbeszédre, és arra, hogy megértsék egymást. A párbeszéd az egyik legfontosabb kiindulópontja annak, hogy az ország kilábaljon a gazdasági válságból - jegyezte meg a történelmi egyházak képviselőinek részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen.

Amikor valaki segít másokon - és az egyházak ezt teszik intézményeiken keresztül - nem gyengül, hanem épül, mert "bennünket jó tettekre teremtett az Isten" - mondta. A segítséggel nemcsak az egyes embert, hanem a közösségeket is meg kell menteni, "hiszen mindannyian egy nagy családhoz tartozunk" - fogalmazott Kránitz Mihály.

Schőner Alfréd, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem rektora kijelentette: tovább kell lépni a történelmi múlton, azzal együtt, hogy "a múltat vállalni és tisztázni kell". Ezzel összefüggésben megemlítette, hogy vidéken a legtöbb helyen a holokauszt borzalmainak következtében megszűntek a zsinagógák. A történelmi múlt ugyanakkor összetartó erő is lehet, erre példaként egy tel-aviv-i március 15-ei ünnepséget említett, ahol mindenki feltűzte a kokárdát a nagykövetségen - idézte fel.

A rektor hangsúlyozta, hogy az egyházaknak gondoskodniuk kell a rájuk bízottakról, mert ha ez nem történik meg, akkor "hatalmas gondunk van". A történelmi egyházak közötti párbeszédet nagy lehetőségnek nevezte Magyarországon és Kelet-Közép-Európában egyaránt, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy a közélet nyugodtabb legyen.

Zászkaliczky Pál, a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) kisebbségi ügyekkel foglalkozó szervezetének főtitkára közölte, hogy a másik közösséghez tartozót "nem csak megtűrni kell, hanem tenni is kell értük valamit". Elmondta, hogy az MEE sok ökumenikus fórumot tart országszerte, ami szintén a párbeszéd lényeges eleme.

Racs Csaba, az egri Hittudományi Főiskola professzora szólt arról: az egyház egyik fontos feladata, hogy a "társadalmat önmagával hozza rendbe", mert a gazdasági válság miatt elégedetlenkedők jó része "sem önmagával, sem Istennel nincs harmóniában".

Vetési László kolozsvári református lelkész kiemelte, hogy a holokauszt idején voltak olyan plébánosok, akik - egyebek mellett a marosvásárhelyi gyűjtőtáborból - zsidókat mentettek. A közösségek közötti összefogásra további példaként hozta fel, hogy a Marian Cozma-gyilkosság "húsz éve nem látott közösséget teremtett románok és magyarok között".

 

(Forrás: reformatus.hu)