vissza a főoldalra

 2009.05.01. 

A jobbközép megvezetése?

A Magyar Nemzetben a MIÉP és annak elnöke tiltólistán van. Kivéve, ha hamis tényt lehet állítani róla. Most például Kormánytámogatás a Jobbik-MIÉP-nek címmel hazudnak. Szóval, mint nép-nemzetiek, parlamenten kívüli kormánypárt vagy kormányközeli párt lettünk. Gyurcsány Ferenc üdvöskéi. Mi mindent meg nem ér az ember! Az agyonhallgatás, elszigetelés, rágalmazás mellé most belépett a lejáratásnak egy tetszetősnek tűnő, de annál átlátszóbb módszere. Mert ennyire még a MIÉP sajtót nem olvasó jobbközép szavazókat sem illik (éppen őket nem illik) hülyének nézni, megvezetni. Annyira talán Gyurcsány sem tökkelütött, hogy ne tudná, mennyire utálják, és milyen „népszerűséget” biztosíthat az ő „egyik utolsó intézkedéseként” foganatosított támogatása. Csak nem a távozóként is minden szálat kezében tartó pojáca-ripacs ex-miniszterelnöknek dolgozik a Magyar Nemzet? Az elvtársak nagy része valóban tart a mumusnak kikiáltott ellenzék kétharmados többségétől, az ezzel járó esetleges felelősségre vonástól (alkotmánymódosítás, mentelmi jog megszüntetése). Az sem jön rosszul egyeseknek, hogy egy kalap alá lehet venni – vagy úgy tesznek, mintha még mindig lehetne – a balliberális kormánykörök és titkosszolgálatuk által támogatott, sőt felépített balónémorvaikrisztinás Jobbikot és a MIÉP-et. Azt a pártot, amelyik parlamentbe kerülve bizonyítottan a Fidesz konstruktív ellenzéke, a jó ügyekben támogatója volt. Hiába, a legnagyobb veszélyt ma is azok jelentik a jelenlegi politikai elit számára, akik nemzeti érdekekben és nem pártérdekekben gondolkodnak. Ezért is kell sugallni róluk az ellenkezőjét. (Jó kis csapdahelyzet számunkra: ha bíráljuk az ellenzék komprádorelithez közelítő lagymatagságát, akkor „eláruljuk” a rendszerváltás ügyét, ha támogatjuk a fiatal demokratákat, akkor pedig kompromittáljuk őket a globálnyikok és itteni helytartóik előtt. (A „szélsőjobbal” kacérkodik, az ő szavazataira számít stb.) Amúgy persze az egész dolog a maga átlátszó mivoltában végtelenül nevetséges. Nemcsak azért, mert az összeg szánalmasan kicsiny tétel a – korrupt – költségvetésben. Hanem azért is, mert visszaköszön benne a jól ismert pártállami bolsevik hagyomány. Nem azért jár valami egy pártnak, szervezetnek, alapítványnak, mert „jogosult állami támogatásra” (pláne egy állítólagos jogállamban!), hanem azért, mert pártunk és kormányunk, illetve annak (víz)feje – úgymond – személyes jóindulata jeléül kiáll a kifizetendő összeg mellett? Miskolcon 1957 -ben a Nehézipari Műszaki Egyetemre betörtek a karhatalmisták, mert az egyetemisták a vörös zászlót állítólag megcsúfolták, és az agyba-főbe vert diákokat így szidalmazták: „Na, ti állam fizetett ellenségei! Ti még ösztöndíjat kaptok?!” A „rendszerváltás” után is sokszor elhangzott: Mit akarsz, ebben a rendszerben szereztél diplomát!” – Pedig mennyivel szívesebben szereztünk volna egy másik rendszerben! – Vagy: „Mit akarsz, ebben a rendszerben volt állásod, lakásod!” Ha az sem volt, pl. egy ‘56-osnak : „Mit akarsz, még csak börtönbe se zártak!” Ha ez sem stimmelt, akkor: „Mit akarsz, nem ítéltek halálra, életfogytiglanra! Hálátlan, amnesztiával szabadultál!” A „köszönjük meg, hogy levegőt vehettünk” mentalitását aztán fölváltotta a bűnrészesség sugallása, a felelősség terítése. Lásd Pető Iván sajátos Illyés Gyula értelmezését. „Hol zsarnokság van, mindenki szem a láncban”. Mert levegőt vett. Messzire kalandoztam. Vagy inkább épp, hogy túl közel van a múlt? Ahogy a fent idézett költő mondta, „nem mögöttünk van, hanem alattunk. Azon állunk.” A Magyar Nemzet ne tudná, hogy ahogy a parlamenti pártoknak a Kincstár utal, úgy utal a parlamenten kívüli MIÉP-nek is, csak ehhez előbb az Alkotmánybírósághoz kellett fordulni. Az döntött, nem Gyurcsány. Végül még egy képtelen gondolat. Nem hagy nyugodni a gyanú, hogy a Magyar Nemzet csak úgy tesz, mint ha a Fidesz érdekében működne. Én régóta úgy látom, legfőbb célja lehetetlenné tenni a kétharmados parlamenti többség elérését a nemzeti oldal számára. A Fidesznek egyedül, a MIÉP nélkül nem lesz bátorsága olyan intézkedéseket hozni kormányra kerülésekor, mint a felelősségre vonás, amely nélkül nem lehet semmiféle erkölcsi megújulás, amely viszont a gazdaság rendbe hozásának is előfeltétele. A Magyar Nemzet azt a gyanút ébreszti a Fidesszel szemben, hogy az elkerülhetetlen intézkedések megtételét akarja elszabotálni kormányra kerülésekor. Pedig lehet, hogy csak a Magyar Nemzetet zavarná, ha a nép-nemzeti tábor, mint önálló politikai erő, bekerülne a parlamentbe.