vissza a főoldalra

 2009.05.15. 

Hisztéria

Gyermekkoromban is kialakult egy új típusú mutációja az influenza vírusának, amit Hong Kong-inak neveztek el, sőt az általa kiváltott világméretű járvány hazánkat sem kímélte, ám a napjainkat jellemző hisztériakeltés, a média által gerjesztett pánik akkoriban még egyáltalán nem volt tapasztalható. Sokan elkapták a betegséget, de néhány napos láz és torokfájás után az emberek többsége szövődménymentesen gyógyult fel. Súlyosabb következmények csak keveseknél jelentkeztek, a halálesetek száma pedig elenyésző volt. Azóta viszont sokat változott a világ. Bár az igazán komoly járványok, a nagyszámú halálos áldozatokkal járó fertőző betegségek az 1918-as spanyolnáthajárvány óta elkerülték kontinensünket, a súlyos fertőzésekkel való riogatás egyik kedvenc témája lett a tömegtájékoztatásnak. A különféle járványokkal való ijesztgetés már túllépte a bulvármédia kereteit, és a közszolgálati műsorszolgáltatóknak, a komoly lapoknak is vezető híranyagává vált. Tényleges járványveszély esetén a hiteles tájékoztatás és felvilágosítás alapvetően fontos feladata a tömegtájékoztatásnak, a baj csak az, hogy manapság már a leghalványabb gyanú is elegendő a világméretű pánik kirobbantásához. Amivel persze hatékonyan lehet elterelni az emberek figyelmét a valódi gondokról és bajokról, a csekély, vagy nem is létező fenyegetésnél sokkal fontosabb kérdésekről.

Például a néhány éve sokat emlegetett madárinfluenza egy olyan betegség, amely szinte csakis állatról állatra terjed. Néhány különleges körülményt leszámítva az emberre veszélytelen. Nem véletlen, hogy a szórványosan jelentkező megbetegedések főleg Dél-Kelet-Ázsiában fordultak elő, és olyan embereket ért a fertőzés, akik a vírus terjedését elősegítő körülmények között, a páradús levegőben szinte minden idejüket állataik mellett töltötték. De még közülük is csak azokat fenyegette a betegség, akiknek legyengült az immunrendszerük és nem higiénikus körülmények között éltek. Annak ellenére, hogy a madárinfluenza vírusa Magyarország lakóira semmiféle veszélyt nem jelentett, néhány éve a híradásokban még vezető helyen szerepeltek az ilyen típusú megbetegedések. Ha a vietnámi dzsungel egyik baromfitelepén betegséget észleltek, biztosan a lapok címoldalára került az eset. A pánikhangulatban pedig milliárdokat lehetett eltulajdonítani a közpénzből a teljesen szükségtelen oltóanyag kifejlesztésének ürügyén, amivel ráadásul egy ciprusi bejegyzésű off-shore céget bízott meg a szociálliberális országvezetés. Mostanában hasonló a helyzet az úgynevezett sertésinfluenzával, ami a legjobb időpontban jött a példátlanul súlyos népnyomorító intézkedéseket bevezető Bajnai-kormány számára. Egy viszonylag csekély veszélyt jelentő betegség – a médiának köszönhetően – most milliók figyelmét tereli el a valódi veszedelemről, a független Magyarország felszámolására irányuló kormányprogramról. Azt persze felelőtlenség lenne állítani, hogy a sertésinfluenza országunk számára semmiféle kockázattal nem jár, ám az eddigi információk arra utalnak, hogy a tényleges fenyegetettség minimális, nincs ok a pánikhangulatra. Az influenzavírus legújabb mutációja egy olyan országban tűnt fel, ahol a lakosság száma meghaladja a százmilliót, és hatalmasak a vagyoni különbségek. Mexikóban milliószámra élnek emberek a városok túlzsúfolt szegénynegyedeiben, nélkülözve a legelemibb közegészségügyi feltételeket. A nyomorúságos bádogvárosokban tengődő tömegek orvosi ellátása – európai szemmel nézve – kritikán aluli. Ennek ellenére az országban élő 108 millió emberből csupán néhány száz fertőződött meg, a bizonyítható halálesetek száma pedig körülbelül 20 fő. Persze ennek a néhány embernek a halála is sajnálatos, ám tudni kell, hogy a kábítószer-kereskedelemben érdekelt mexikói bandák közötti leszámolásoknak – hasonló időtartam alatt – nagyságrendekkel több áldozata van. Ugyancsak néhány száz megbetegedésről szólnak a 305 milliós Egyesült Államokból érkező hírek is, ám ott mindössze egyetlen haláleset történt, minden bizonnyal a magasabb színvonalú orvosi ellátásnak köszönhetően. Néhány Mexikóból érkező európai embernél is észlelték a betegséget, de többségük azóta már meg is gyógyult, a hírek szerint földrészünkön senki sincs életveszélyben. Minden jel arra utal, hogy a sertésekről elnevezett, de a disznók által állítólag nem is terjesztett új típusú influenzavírus belélegzése viszonylag enyhe lefolyású fertőzéssel jár, nem jelent komolyabb fenyegetést a már ismert változatoknál. Vagyis az óvintézkedések indokoltak, de félelemre, pánikra semmi ok, a veszély nem nagyobb, mint azoknak a vírusoknak az esetében, amelyektől már évek óta visszatérően szenvedünk. Alapvetően tehát most is csupán szenzációhajhász riogatásról van szó, bár a vírusoktól való félelem valóban indokolt. Ezért is nem szabadna felelőtlenül, alapos indok nélkül ijesztgetni egy olyan vészhelyzettel, ami jelenleg nem áll fenn, de bármikor valósággá válhat.