|
 2009.03.13.
Sorskérdések
és festészet
Szinte
Gábor festőművész
1928-ban született - székely szülők gyermekeként -
Budapesten. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán, amit
1951-ben végzett el, Bernáth Aurél, Berény Róbert és Szőnyi
István tanítványa. Tanulmányait 1957-58-ban a firenzei
Accademia delle Belle Arti-n fejezte be. Az „erdélyiség"
és az olasz kultúra iránti kettős kötődés festészetének témaválasztását
is jelentősen meghatározta. Eddig hetvenöt egyéni kiállítást
rendezett itthon és külföldön, Olaszországban, Németországban,
Csehszlovákiában stb. Művei a Magyar Nemzeti Galériában és más
múzeumokban, magángyűjteményekben találhatók. Számos középületet
díszített faintarziákkal pl. a korábbi Nemzeti Színházat.
Jelentős a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban látható
színes üvegfala, de készített márványmozaikot is. Portréfestőként,
a magyar kultúrtörténet jeles személyiségeinek is ihletett
mestere. Külön említést érdemel a franciaországi Aurillac város
közelében levő Saint Simon templomában található, II.
Szilveszter pápa életéről és Szent István király megkoronázásáról
szóló, 13 részes, összesen 110 m2-nyi freskó sorozata,
amelyet 2005 nyarán szenteltek föl. Díszlettervezőként is
kiemelkedő művész. Ádám Ottó, Várkonyi Zoltán és Kazimir
Károly rendezésében 115 színházi mű díszleteit tervezte a
Madách és a Vígszínházban. E terveit ma az Országos Széchényi
Könyvtár őrzi.
Harminckét
éven át tanított. Egyetemi tanár volt a Színház- és Filmművészeti
Egyetemen, 1978-ban pedig újjászervezte a díszlet- és
jelmeztervező képzést a Képzőművészeti Főiskolán, ahol
tizenhárom évig volt tanszékvezető. Művészettörténeti és
történelmi tárgyú tanulmányai különféle folyóiratokban
jelentek meg. Két Olaszországgal foglalkozó művészettörténeti
„útikönyvében” páratlan fölkészültséggel vezeti az érdeklődőket
évszázadokon át, és a képek, szobrok épületek értő elemzésével
valamint alkotóik méltatásával maradandó intellektuális örömöt
szerez olvasóinak.
Műtörténészként
ismeretterjesztő video-sorozatokat ír, a „Híres magyarok a
nagyvilágban” című CD-ROM-on negyven magyar képzőművész
munkásságát ismertette. Könyvei: Szabad szemmel - Önarckép
tegnapelőttből a holnapba; Velence, Firenze, - Róma, Nápoly,
Apulia titkai.
-2003-2005-ben létrehozott franciaországi 110 m2-es
falkép sorozattal II.Szilveszter pápa szülőfaluja, az Aurillac
melletti Saint-Simon templomában a Szent Koronának és Szent
Istvánnak francia földön állított örök emléket. A sorozat
címe: II.Szilveszter, a Tudós. Mi ennek a műnek a jelentősége?
-Fontos volt a párizsi
magyar kiállítás, a „magyar napok”. Ám az egyszeri
megjelenés több száz kiállítás között csepp a tengerben.
Ismétlés? Talán 20 év múlva. A cseheket, lengyeleket,
szerbeket, románokat ismeri a francia köztudat, bennünket nem.
Falkép sorozatom, Franciaország közepén áll egyedüliként, s
110m2-ben ábrázolja Magyarország ezeréves történetét. Ez
maga csodás dolog. Elsősorban azért, mert a franciák erősen
patrióták, így soha nem engednék meg, hogy országukban bármely
népnek emlékhelye legyen. Itt mégis magyar emlékhely
keletkezett.
-Amit a franciák reklámoznak?
-Így van. Ez a terület, ahol Saint-Simon fekszik, a
Francia-Középhegység, amely az ország közepén helyezkedik
el, akkora mint a magyar Dunántúl, és 100 millió évvel ezelőtt
a föld legvulkánikusabb része volt. A templom fekvése rendkívül
kedvező. A vidék természetvédelmi övezet, Európa legnagyobb
kialudt vulkánjai itt hatalmas bazalt tömböt alkotnak,
amelyeket évszázados erdők, szorosok, patakok tagolnak, rajtuk
gyönyörű várak a X-XVII. századból, kis városkák, mesebeli
környezetben. Arrafelé nem jellemző a korrózió, hiszen a
bazalt minden változásnak ellenáll. Szép és olcsó panziók
állnak a nyaralnivágyók rendelkezésére. Több olyan kisváros
található, aminek legújabb háza 1600-ból való. Ennek a fő
oka, hogy ezt a középhegységet elkerült minden háború. Ezt a
csodás tájat a világ ismeri, csak mi nem, magyarok. Szerencsénk,
hogy II. Szilveszter pápa a vidék közepén született. Óriási
a nyári és téli turizmus, aminek végső úticélja a „Puy
Mary” nevű vulkáncsúcs. Ide vezetnek az utak, ahonnan Európa
legszebb kilátása nyílik, csillagalakban szétágazó völgyekre.
Ehhez a csúcshoz vezető főút legelején, az út mellett áll
Saint-Simon temploma a falképekkel. Ez azt jelenti, hogy miután
hatalmas táblával, rajta Gerbert, a pásztorfiú alakja hívja
fel rá a figyelmet, oda mindenki betér. 30 perces audiószöveg
képről képre öt nyelven elmeséli a lényeget. Így a Szent
Korona –mely az apszison található - és Szent István ott
hirdeti a világnak, hogy Magyarország a legelső Európát alapító
államok között volt, amikor a mai országok legtöbbje még nem
is létezett. Az apszis aljára rovásírással van felírva:
„Isten áld meg a magyart! Boldogasszony anyánk, régi nagy pátrónánk.”
A vendégkönyvben olyan beírásokat is találunk, -francia
nyelven -: éljenek a magyarok! Pedig a franciák általában kevéssé
szimpatizálnak velünk.
Sajnos
a Külügyminisztérium, a miniszterelnökség, sőt Mádl Ferenc
úr, akkori államelnök és a párizsi magyar intézet is elzárkózott
minden segítségtől. Az igazsághoz tartozik, hogy Hiller István,
akkori kultuszminiszter saját keretből 2 milliós támogatást
adott, a XVII. kerületi önkormányzat is segített. Ezt a művet
ajándékként festettem mindkét nép számára. Megvalósításához
saját anyagi hozzájárulásom majdnem 3 millió forintot tett
ki. Minden szerénytelenség nélkül idézhetem a felszentelő
francia püspök urat, hogy én „fedeztem fel” a franciák számára
magát a pápát is. Sajnos ott is, mint szerte a világban igen kérdéses
az oktatás színvonala, így sokan nem is hallottak arról, hogy
a táj szülötte Gerbert, a későbbi II.Szilveszter milyen utat
járt be életében. Iskolák, egyetemek látogatják a templomot.
Két különleges szolgálatot tettem a franciáknak. Ők maguk
mondták: „feltámasztottam a pápát”. A másik: a modern képzőművészet
Picasso és Marinetti óta ráállt ara, hogy a múltat ki kell törölni.
Az absztrakt művészet nem beszél a múltról, csak a jelen
divatait követi, a festő önmagát akarja kifejezni.
-Ezért nem a megrendelőket és a kritikusokat kell
okolni?
-Nem. Az absztrakt festők és ezen törekvések mögött
galériák állnak és a nemzetközi pénzvilág. A II. világháború
óta az egész képzőművészet korrumpálódott, elhagyta
eredeti céljait, mint minden a világban. Ahogy a „celebek”létrejönnek
…”Megcsinálnak” mindenkit, utána pedig beszedik ebből a pénzt.
A modern francia képzőművészet közönsége is ettől szenved,
és képeimmel szerintük Delacroix-t „támasztottam fel”.
-Mikor kapta a felkérést erre a sorozatra?
-2003-ban érkezett a felkérés, hogy II.Szilveszter pápa
szülőfalujában, Bordeaux és Lyon között félúton lévő
Saint-Simon település X. századi alapítású templomába képsorozatot
fessek a pápa életéről. Megterveztem negyven életnagyságú
alakkal. Amikor a kis Gerbert született, még nem állt a falu,
hanem pásztortanya volt ezen a helyen. Megvan az a domb, aminek a
neve megőrizte, hogy ott volt a majdani pápa szüleinek tanyája,
kis egyszerű oszlopocska hirdeti mindezt. A domb neve: a pápa rétje.
-A környéken áll azért szobra a pápának?
-Aurillac városában található gótikus katedrális, ide
ment a pásztorfiú Gerbert bencés szerzetesnek, s a Saint-Géreaud
Apátságban kezdte el tanulmányait. Ez egy akkora város, mint
Székesfehérvár. Ott áll a pápát ábrázoló szép szobor.
Ennek az alkotásnak csak egy kis hibája van: hármas koronát
visel, mely csak 1305-ben keletkezett. Gerbert ebben a városban
tanult, s a szerzetesek felismerték tehetségét, ezért elküldték
a Katalóniai Grófságba. Ott megtanult arabul, s átment Córdobába,
ahol elvégezte az egyetemet, hiszen 1000 körül nem volt a
keresztény Európában ilyen intézmény, csak arab területen.
Gerbert a korszak egyik legképzettebb tudósa lett. Megismerte a
csillagászatot, a matematikát, az arab számjegyeket. Ma sokan
mondják ránk, így a szlovákok is, hogy mi az Urálon túlról
jövő félvad horda voltunk a kulturált Európában. Épp fordítva
igaz. Európában éltek a barbár, műveletlen germán-szláv törzsek,
és a keletről jövő népek voltak a kulturáltak. Tekintsünk
csak rá a nagyszentmiklósi kincsre. Ki tudott ilyet Európában
készíteni? S kik hordozták a kultúrát? Az arabok, akik minden
megmaradt görög szöveget lefordítottak saját nyelvükre. Első
egyetemük Bagdadban volt, a második Córdobában, a harmadik Észak-Afrikában.
Így Szilveszter pápa az arab egyetemekről hozta be az ingaórát,
az arab számjegyeket, zenetudományt, csillagászatot Európába.
Huszonnyolc éves korában az egyik mecénása elvitte Rómába és
bemutatta a pápának, mint tanult fiatalembert. A pápa beajánlotta
I. Nagy Ottónak, Magdeburg építőjének, aki fia – a későbbi
II. Ottó - nevelőjeként alkalmazta. Gerbert ezt elfogadta, s
ebben a városban csillagvizsgálót építettet. I. Ottó arról
nevezetes, hogy megverte a magyarokat Augsburgnál, s majd 972-ben
meghívta Géza követeit a quedlinburgi birodalmi gyűlésre,
ahol minden környező nép képviseltette magát. Ottó létre
akarta hozni a hűbéri hálózatát. Géza elfogadta a kereszténységet,
s Ottó küldött neki egy lándzsát, ami a hűbériségre
figyelmezteti. A fejedelem erre nem reagált. A mi nagy szerencsénk,
hogy 973-ban meghalt Nagy Ottó, s fia II. Ottó itáliai hadjáratai
miatt nem tudott a magyar hűbériséggel foglalkozni. II. Ottó
korán elhunyt, s ekkor került a trónra öt éves korában, a
szintén Gerbert által nevelt III. Ottó. Ezzel az uralkodóval
nekünk nagy szerencsénk volt. Gerberttel együtt kidolgozták
azt az elméletet, miszerint csak úgy lehet megmenteni a kereszténységet
a keletről jövő támadásoktól, ha Bizánc és Róma összefog.
A keleti császár elfogadta ezt az ajánlatot. Ebben a koncepcióban
a magyaroknak összekötő szerepe volt, így egyedül István
kapott hűbériségmentes koronát. Miért? Mert a szövetségünkre
volt szükség. Így ennek köszönhetjük, hogy egy idegen nyelvi
tengerben meg tudtunk maradni. A Gellért-hegyen ezért III. Ottó
és Szilveszter pápa szobrának kellene állnia. III. Ottót
1002-ben megmérgezték a rómaiak, mikor esküvőjére indult.
Nem akarták a helyi befolyásos családok, hogy Ottó átvegye
ott az uralmat. Őt követte II. Henrik, Gizella testvére, aki
Imre nagybátyja volt. A Henricus nálunk Emericus formát kapott,
s később Emri, majd Imre alakban rögzült.
-Imre alakja megtalálható a pesti, Rezső téri templom
kápolnájában látható festményén, triptichonján, melynek címe:
Szent István és családja.
-Úgy van. A most
Saint –Simonban látható képeim búcsúkiállítása a
tisztviselőtelepi templomban volt, ahol többen sajnálták, hogy
külföldre kerülnek ezek a képek. Így született meg egy
triptichon a Rezső téri templom számára is 2007-ben. A
baloldali képen Boldog Gizella imája látható a Feszület előtt.
A középső képen pedig Szent István mondja tollba Intelmeit. A
harmadik képen látható Szent Imre trónörökös. II. Henrik is
barátságos volt a magyarokkal szemben. Utódai, a többi német-római
császár már mind ellenséges volt irányunkban. Így az
1026-ban trónra lépő II. Konrád is, aki azt akarta, hogy
Magyarország német császári hűbérbirtok legyen. Mi történik,
ha hűbéresek leszünk? A kultúránk és nyelvünk elvész, átalakul,
németté, szlávvá válik. Tehát 1000 évvel hamarabb kezdődik
el az a folyamat, ami jelenünkben zajlik. 1030-ban betört Konrád
császár a Dunántúlra. Azonban a német seregeket a két magyar
csapat fölényesen szétszórta. István elfoglalta Bécset, Imre
csapatával Regensburgig üldözte a menekülő császárt. A
harmadik képen tehát Emericus dux, fehér vezéri lovát
szabadon engedve a tölgyfaerdő szélén pihen a forrás mellett.
Hadvezérként, kezében a gombos vezéri ezüstbottal látjuk,
ami az előbb említett ütközetre utal. Különös „véletlen”,
hogy mindössze egy évvel az ütközet után, 1031. szeptember 2-án
Imre herceg hirtelen, előzmények nélkül meghal. A vaddisznó,
mint bűnös, egyedül a német krónikákban olvasható, míg a
magyar és a lengyel források csak annyit írnak: „fiatalon
meghalt!” István helyzete kétségbeejtő volt. Bizonyos volt
abban, hogy országépítő műve megsemmisül, s utóda, a
velencei Péter hűbéresküt tesz a császárnak. Valóban, ez be
is következett. Gizella imája Krisztus lábainál arra utal,
hogy imája meghallgatásra talált, és csoda történt István
halála után 8 évvel. A megvakított Vazul fia, a Kijevbe menekült
András, akinek visszatérte után apja miatt bosszút kellett
volna állni István hívein, s ortodox keresztényként a görögkeleti
egyházat kellett volna támogatnia, e helyett Szent István útját
folytatta, belátva az ő igazát. 1051-ben és ’52-ben III.
Henrik csapatai törtek be az országba, de András mindkét
alkalommal győzött, így Magyarország megmenekült.
-Beszéljünk arról a folyamatról, amit 1000 éve nem
sikerült elindítani, de most tetőzik…
-A szovjet zóna államai közül a rendszerváltás nálunk
sikerült a legrosszabbul. A felelősséget senki nem vállalja.
Ahogy telik az idő 1956-ot egyre hitelesebben kellene ismerni és
ismertetni, de nem ez történik.
-Történelmünk megítélésében korszakok váltakoznak.
Szemléljük tehát úgy a történelmünket, ahogyan az események
mutatják, és ne magyarázzuk félre…
-Igen, így a mohácsi
csatát is, ami vészként, először csak a 19.században bukkan
fel először. Ez arra utal, hogy a vesztes csata után minden
ment tovább, ahogy mehetett, de senki sem érzett valami hatalmas
tragédiát. Mátyás király tudta, hogy apja nándorfehérvári
sikere nem ismételhető meg. A törököt ez az ország nem tudja
feltartóztatni, csak maga Európa, ezért akarta megszerezni a császárságot.
Tudta, ha a békességszerető, humanista Bajazidot egy harcias
szultán követi, akkor az ellenünk indul, s győzni fog. Ez a
sejtés igazolódott. Szelim szultán elfoglalta az összes szomszédos
keleti és déli területet. Megszervezte a világ legkorszerűbb
hadseregét, aminek Magyarország nem tudott ellenállni. A kérdés
az volt: hogyan élje túl azt a helyzetet, hogy két világhatalom
közé kerülve, ütköző területté vált. Szelim fia, Szulejmán
tőlünk átvonulási utat kért Bécshez. A szultán két követet
is küldött Mohács előtt, hogy meggyőzze erről a magyar vezetést.
Ez nem sikerült, s ez vezetett a mohácsi csatához. A szultán
nem akarta Bécset elfoglalni, csak fenyegetni, hogy az osztrák
-spanyol Habsburg-birodalmat sakkban tudja tartani. Világkoncepcióról
volt szó. Ha egy nagyhatalom nem tud fenyegetni, akkor megszűnik
hatalma.
-Ez igaz, de nem
ez a legnagyobb probléma, hanem, hogy a vizualitásból zűrzavar
lett. Mindenkit bombáz naponta a vizuális szeméthalom. A televízióból,
a netről érkező látványözönt pedig nem tudják felfogni. Hiányzik
az oktatásunkból az, ami a látott világ megértését segítené
elő; s az emberek nálunk vizuális élményeket egyáltalán nem
tudnak elemezni. Ha valaki tanúja egy bűnesetnek, még személyleírást
sem tud adni. Kérdezzen meg valakit egy kiállításról kijövet:
mit látott? Csodálkoznék, ha bármi érdemest tudna az illető
mondani. Ez világjelenség, de Magyarország élen jár ebben.
Ide tartozik az is, hogy: a magyar képzőművészek letértek a
magyar hagyomány útjáról. Ez 1948-ban kezdődött. Először a
szovjet befolyás érzékeltette hatását, a szocreál, majd utána
villámgyors fordulat következett, s csaknem mindenki valamilyen
nyugati példát kezdett el utánozni.
-A közeljövőben lesz-e kiállítása Budapesten Szinte
Gábornak?
-Március 19-én, csütörtökön 18 órakor a Teréz körút
4-ben, a Forrás Galériában lesz a „Emberközel” c. következő
kiállításom megnyitója, melyre lapjuk olvasóit szeretettel várom.
A kiállítás április 4-éig tart nyitva.
Medveczky Attila
|
